Jobbnál jobb iskolák alakultak tucatjával a 19-20.század fordulóján a fővárosban. Közülük nem egy ma is komoly tekintélynek örvend. Amelyek már megszűntek, azokra ma is szívesen emlékszünk vissza. Négy kedvencemet szeretném most bemutatni.
A felsorolt iskolák már mind működtek Budapestre érkezésem idején, 1913-ban. Amikor megismertem egyik-másik fővárosi oktatási intézményt, újra és újra ámulatba ejtett, milyen magas színvonalon folyt a tanítás.
Az összeállítás végén egy legendás épület is szerepel. Azt hiszem, nem túlzok, ha azt állítom, világhírű lett.
1. Ranolder Intézet
Az egyik legjobb leányiskola volt a Ranolder János által alapított líceum és tanítóképző. (A Vendel utca és a Thaly Kálmán utca sarkán álló épületben ma a Leövey Klára Gimnázium működik.) Tanárai a hagyományosan tanítással foglalkozó vincés rend tagjai, apácák voltak, mellettük világi oktatók is dolgoztak.
A Ranolder Intézet házi kápolnája és épülete
Kezdetben csak elemi iskola volt, amely 1892-ben kiegészült polgári osztályokkal, 1893-ban pedig tanítóképzővel. Az 1910-es években építették gazdag mecénások segítségével a ma is álló neogótikus iskolaépületet. 4 líceumi, azaz mai gimnáziumi osztály elvégzése után az ötödik évfolyamot a tanítói munkára készítették fel. Az ötödikes végzősöket, miután megszerezték a tanítói oklevelet, Rómába vitték jutalom útra – ez alól csak az 1944/1945-ös tanév végzős osztálya volt kivétel. A háborús események miatt 1944 november hetedikén véget ért a tanítás, és a következő év március közepén kezdődött újra.
Az iskola egyik legemlékezetesebb eseménye az 1943-as jubileumi díszelőadás volt, a tanítóképző alapításának 50. évfordulóján.
Mivel a növendékek Kodály Zoltán módszere szerint kaptak erős ének-zenei oktatást - az egyik oktatójuk Andor Ilona volt -, a zeneszerző gyakori vendég volt az iskolában, és ezen a díszelőadáson is részt vett. Ez alkalomból a Sallai Szép Kata című darabot adták elő, a halálra táncoltatott lány történetét. Az előadás érdekessége az volt, hogy a leányiskola diákjai mellett "igazi hús-vér fiúk" játszották a férfi szerepeket. (Ők annak idején a Ranolder óvodájába jártak.) Ez olyan nagy szó volt annak idején, hogy az Intézet igazgatója, Csorda Róza Romána nővér is említést tett róla az iskola évkönyvében.
Az előadás másik szenzációja Mécs László, a két világháború közti Magyarország híres pap költőjének szavalata volt, itt mondta el ugyanis Valami nagyon tetszett nékem című költeményét – az iskola tanulói ihlették a verset.
A jubileumi ünnepség a háborús években - Forrás: Nol.hu
2. A Hadapródiskola
A kadétiskola, teljes nevén a Császári és Királyi Gyalogsági Hadapródiskola a millennium évében, 1896-ban épült fel a Riadó utca - Pasaréti út - Hidász utca által közrefogott területen. Miután a Monarchia elvesztette az első világháborút, az azt lezáró békeszerződések miatt rejtett módon, reáliskolaként működött tovább.
1922-ben lett a neve Magyar királyi Bocskai István Reáliskolai Nevelőintézet, ám 1931-ben feloszlatták, tanulói Pécsre kerültek. „Az épületben a műszaki akadémiát helyezték el, amely 1939-ig, mint a Ludovika Akadémia II. tanulmányi főcsoportja, utána pedig, mint Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia funkcionált. 1948-tól a Honvéd Petőfi Nevelőtiszti Akadémia kezdte működését a bázison, majd 1956 végétől 1958 végéig a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola került ide Mátyásföldről. A következő időkben a különböző katonai létesítményeknek adott otthont” – írja az Egykor.hu
A kétezres években az ingatlan felújítása és átalakítása kisebb botrányt robbantott ki a második kerületben. A beruházás félbemaradt, az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el az egykori hadapród iskola területére.
A hadapródiskola kertje 1914-ben és 1928-ban - Forrás: Fortepan.hu
3. Az Angolkisasszonyok iskolája a Váci utcában
A híres bevásárló utca Vámház körút felőli végé található a Belvárosi Szent Mihály Templom, az angolkisasszonyok rendjének temploma. 1700-1765 között épült, de a 19. század folyamán több pesti árvíz is súlyos károkat okozott benne, és egyszer még a tornya, illetve a teteje is leégett. A 19-20. század fordulóján esett át nagy szabású felújításon. A templom mellett álló épületben, a mai Váci utca 47. szám alatt működött az Angolkisasszonyok zárdája.
Az Angolkisasszonyok templomának tornya és a templom belső tere - Forrás: Fortepan.hu
Az Angolkisasszonyok iskolája eredetileg nevelőnő és tanítóképző volt, ám 1894-ben a nevelőnőképzőt megszüntették, így a polgári iskolai tanítóképző teljesen önállóvá vált. A rendet egyébként a 17. század elején alapította Ward Mária, Angliából elmenekült katolikus vallású családok leánygyermekei számára. Célja az volt, hogy részben neveléssel, részben szociális munkával foglalkozó rendet hozzon létre.
A rend tagjait Pázmány Péter hívta Magyarországra, végleges letelepedésüket pedig Mária Terézia segítette.
Az angolkisasszonyok 1856-ban hozták létre az első magyar tanítóképzőt, majd a 19-20. század fordulóján a Polgári Iskolai Tanárképzőt, 1917-ben a Ward Kollégiumot.
Vidéken is alapítottak iskolákat, több ezer gyermeket oktattak országszerte. Nyíregyházán az egyik leghíresebb tanítványuk Tolnay Rózsi volt, aki Tolnay Klári néven vált Magyarország egyik legnépszerűbb színésznőjévé.
1948-ban államosították az összes hazai iskolát, köztük az egyházi fenntartású intézményeket is. 1950-ben egy nyári éjszakán Máriabesnyőre hurcolták a pesti és az egri zárda lakóit, a veszprémi apácák közül, aki nem tudott elmenekülni, lágerbe került őszig. A rendet feloszlatták, a hivatalos öltözék viselését az állam megtiltotta. Csupán 1989-ben tudott a rend újra működésbe lépni.
4. A VII. kerületi Külső Magyar Királyi Állami Főgimnázium – a mai Szent István Gimnázium
Alapításának fő oka a fővárosban bekövetkezett népességrobbanás volt. A kiegyezés után, különösen az 19. század végén Budapest lakossága folyamatosan nőtt – ezt részben az iparosodásnak, részben Pest Buda és Óbuda 1873-as egyesítésének köszönhette. Az akkori Erzsébetvárosban 1900-ra már több mint 150 ezer ember lakott, és a kerület bizony kinőtte a korábbi egyetlen állami főgimnáziumát, a Barcsay utcait.
1901-ben rendelte el a kultuszminisztérium az új főgimnázium létrehozását, az iskola épületét pedig 1907-ben kezdték felhúzni, s 1908-ban adták át. Kétségkívül Budapest egyik legszebb iskolaépülete volt – biztosan lesz, aki nem ért egyet velem, de nézzék el nekem a rajongásomat, mivel a szecesszió szerelmese vagyok.
Az iskola 1921-ben vette fel Szent István nevét.
Az iskolában számos kiváló tanár oktatott az eltelt több mint száz évben, mint például:
Kerényi Károly Európa-szerte ismert klasszika-filológus, vallástörténész, akinek a Görög mitológia című könyvet köszönhetjük, és számos, az antik világ kultúrájával és vallásával foglalkozó művet,
Koltai Gézáné, akit olasz nyelvtankönyvéről, az olasz nyelv tanítását segítő nyelvi anyagairól ismerhetünk, és Mende Jenő aki a radioaktivitásról és a rádióról írt könyvet 1921-ben.
+1. Az egykori Práter utcai Általános Iskola épülete
A vörös téglás épületet nem csak itthon, hanem Európában is ismerik. Ezen a környéken játszódik a Pál utcai fiúk című regény cselekménye. A közelben lakott Molnár Ferenc, ezért rendelkezett ilyen jó helyismerettel.
A könyv, és az annak alapján 1968-ban forgatott, világhírű film egyik kulcsjelenete, amikor a fiúk golyóznak az utcán. Ennek a jelenetnek állít emléket Szanyi Péter 2007-ben készült szoborcsoportja, amelyet a Práter utcai Általános Iskola előtt helyeztek el. Nagyon szeretek erre sétálni, bár a szívem minden alkalommal elszorul, ha Molnár Ferenc figuráinak történetére gondolok.
