A körút impozáns bérpalotáival, a mozikkal, cukrászdákkal, kávéházakkal, szállodákkal, iskolaépületeivel, és a valóban szép kialakítású (bár most kissé lepusztult) Nyugati pályaudvarral az örökkévalóság érzetét kelti. Mintha mindig is ilyen lett volna Budapest. Pedig a Nagykörút az Andrássy úthoz hasonlóan viszonylag fiatal a város történetéhez képest. Idén tölti be a százhuszadik évét.
Összegyűjtöttem néhány érdekességet és persze ajánlok nem egy Budapest100 programot, jöjjenek és fedezzék fel (újra) a hétvégén a körút varázslatos világát!
A Blaha Lujza tér 1898-ban - Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.146
1. Margit híd hídoszlopai
Kezdjük a sétát a Nagykörút elején, azaz a Jászai Mari téren. Észrevették, megnézték már közelről a Margit híd hídpillérei fölött álló világítótornyokat idéző öntöttvas díszoszlopokat? Az eredeti oszlopokat a párizsi Place de la Concordeon látható oszlopokról mintázták, ennek motívumai és korabeli fotók alapján tervezte őket újra a Margit híd felújításakor Wild László.
A parti díszoszlopok nagyon különlegesek: csúcsukra a magyar korona kerül, oldalukon pedig szárnyas kimérák, azaz embertestű mitológiai madarak láthatóak, amelyek a csőrükkel tartják a díszes lámpatesteket.
Az eredeti és a felújított díszoszlopok. Utóbbiról Neményi Margó készítette a fotót.
2. Házak a Szent István körúton
Miután megcsodálták a lámpaoszlopokat (szinte biztos vagyok benne, hogy sokan ezidáig elsiklottak mellette), térjenek be valamelyik Szent István körúti házba, így például a 2. szám alatt állóba, amelyet még a nagyságos Foglár Lajos úrnak és feleségének megrendelésére tervezett Kauser Gyula.
Az építész életéről nem sokat tudunk, de az biztos, hogy a 20. század elején több monumentális alkotást hagyott maga után, mint például a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjintézetének budapesti székházát vagy az egri irgalmasok kórházát és elmegyógyintézetét.
És Ön melyik házra kíváncsi a Nagykörúton? Kattintson a képre és böngésszen programokat!
3-4. Vígszínházi előcsarnok és egy hely, ahol retró diszkó lesz az udvaron
A Szent István körút Vígszínház környéki szakasza az 1890-es évek elején gyárakkal körülvett, szinte teljesen beépítetlen terület volt. Ekkoriban határozták el, hogy színházat építenek itt, az erre alakult részvénytársaság 1891-ben szerezte meg az építési engedélyt, míg a színház építését 1895-ben kezdték el.
A terveket a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer készítették, akik az Osztrák- Magyar Monarchia egyik legismertebb színház építész párosa voltak. A Monarchia területén működésük során több mint negyven színházat terveztek.
Ha megnézné a Vígszínház előcsarnokát, ezt egész hétvégén megteheti (az épületet bejáró regisztrációt igénylő séták már beteltek), de akár tovább is sétálhat, például a Szent István körút 20-ig, ahol komolyzenei koncertekkel Calendula-módszer szerinti jógával és Csikung and Kungfu-val készülnek (utóbbi kifejezetten férfiaknak szól), szombat este pedig retró diszkót tartanak az udvaron, míg vasárnap a Bormental Doktor mutat be különleges bolgár szőlőfajtákat és borokat.
Szent István (Lipót) körút, Vígszínház. A felvétel 1896 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.108
5. Nyugati Pályaudvar más megközelítésben
A Nyugati Pályaudvar volt az első igazán nívós vasúti pályaudvar Magyarországon, és abban az időben épült, amikor a kiegyezés idején még alig több, mint 2000 km-es vasút rohamos fejlődésnek indult (1900-ra ez 17 400 kilométerre nőtt).
Az 1846-ban megnyitott első magyarországi vasútvonallal egy időben átadott pesti Indóház helyén 1874–77 között létrehozott épület vasszerkezete a maga korában kiemelkedő technikai bravúrnak számított, és erről a hétvégén is hallhatnak majd előadásokat. A Budapest100 keretében mindkét nap lesz épülettörténeti séta, emellett a Királyi váróteremben és kertben a MÁV Nosztalgia Kft. kollégái kiállítással várják az érdeklődőket.
6. A pesti csatorna tervének nyomai
Amikor a Nagykörúton sétálunk jusson eszünkbe, hogy ez a terület viszonylag mélyen fekvő volt, ugyanis folyómeder (!) húzódott végig a területen. Az építkezéshez, városrendezéshez kijelölt útvonal ennek a legmélyebb pontjait kötötte össze - így igazodott Budapest csatornázási rendszeréhez, és a Rákos-árok vonalához.
A Reitter Ferenc által javasolt pesti csatorna terve átívelő hidakkal. (Még több meg nem valósult budapesti tervet ITT nézhet me.)
A Reitter Ferenc által 1868-ban megálmodott pesti csatorna terve, amelyet négy év alatt megvalósítottak volna a mai Nagykörút helyén.
A csatorna felett tizenkét híd ívelt volna át, de végül a projekt pénzügyi gondok miatt el sem indult. Pedig Reitter Ferencnek nagyra törő tervei voltak: a Közmunkatanács elnöke hajózható csatornát álmodott ide:
„két oldalán rakodó partokkal, és a csatornán átívelő hidakkal. Az ötletet pénz hiányában elvetették így a Nagykörút a mai formájában épült fel."
7. Az egykori Britannia Szálló és a Teréz körút sűrűjében
A Nyugati Pályaudvartól az Oktogon felé haladva a legizgalmasabb látogatható épület talán az egykori Britannia Szálló, amely azon ritka intézmények közé tartozik, ami 1913 óta képes volt szállodaként fennmaradni, túlélni a történelem viharait.
A mai Radisson Blu Béke Hotel és a benne működő Zsolnay Kávéház egész hétvégén nyitva lesz a látogatók előtt, így annak is érdemes besétálnia a forgóajtókon, aki nem tudott regisztrálni a Haranghy-üvegablakok titkait felfedő épülettörténeti sétára. A szervezők Történeti kiállítással készülnek az első emeleti Zsolnay teremben, ahol a Haranghy üvegablakok titkairól és Kávéházi emlékekről is többet tudhatnak meg az érdeklődők.
Ahhoz, hogy objektív szemmel értékelni tudjuk a Nagykörút egykori (és ma is álló) szállodáit, érdemes kicsit többet tudnunk a kiegyezés utáni, szállodaipart érintő magyarországi helyzetről.
Elvitathatatlan tény, hogy az 1867-es kiegyezés minden szempontból nagy lökést adott az ország fejlődésének és ez a turizmusra és a vendéglátásra is pozitív hatást gyakorolt - egészen az első világháborúig. Ezen korszak legismertebb szállodái ugyanakkor nem Budapesten voltak (!), hanem például Tatán (az 1770-ben nyitott Kristály Hotel Tata ma is szállodaként üzemel), de híres volt a Magyar Király (1814) és a Vadászkürt (1826) is.
Az egykori Britannia, ma Radisson Blu Béke Hotel termei: az egykori Kávéház terasza, a Vadászterem és a Kávéház belülről.
„A nagyobb épületek és modern technológia alkalmazása miatt a szállodákat már nem egy – egy tulajdonos (családi-szálloda) építette, hanem tulajdonosok fogtak össze az építkezésre, így 1868-ban megalakult az Első Magyar Szállodaépítő Rt." - olvasható a Szállodaipar története című értekezésben (Dr. Juhász László Phd írta).
A szerző arra is kitér, hogy ezekben az időkben már a mai szemmel nézve is nagy üzemméretű szállodák épültek, például az első Duna-parti szálloda, az 1872-ben épült Hungária, vagy a pár évvel később létrejött, de a ma is üzemelő Margitszigeti Grand Hotel.
Felismerik a Teréz körúti szállodát? Ekkoriban még omnibusz siklott a villamos helyett.
Eközben nőtte ki magát a mai Béke őse, ami 1913. május 10-én nyitotta meg kapuit, kora legmodernebb szállodájának számított. Az egész épületet központi gőz- és vízfűtéssel látták el, s minden szobába bevezették a folyó hideg és meleg vizet.
A Hungária és a Royal után itt létesült a harmadik önálló szállodai mosoda, s az épület beépített központi porszívóval is rendelkezett. Mindemellett a Britannia legnagyobb attrakciója az ún. szobahívó fényjelzés volt, mely a szobák ajtaja fölött jelezte a vendég kívánságait.
7. Milleniumi ünnepségek örömére
A Nagykörút építését 145 éve jogszabályba foglalták, az 1871. évi XLII. törvénycikkely határozott róla. Az építkezés több szakaszban zajlott 1872 és 1896 között.
Végül Budapest egyik leghosszabb, lakott területen áthúzódó útvonalát a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva, 1896 augusztus 31-én adták át a fővárosnak. Az építkezéssel egy időben alakították ki Budapest főgyűjtőcsatornáját is. Több mint 200, akkor korszerűtlennek tartott, javarészt földszintes házat lebontottak, üres területeket és foghíjtelkeket építettek be.
A körút 1894-ben - Forrás: Fortepan / Kiss László. A fotót Dabasy Fromm Géza készítette.
8. Az Oktogon varázsában
A Nagykörút beépítése az 1900-as évek első évtizedéig zajlott és a századfordulón nyerte el arculatát. Tele van izgalmas 100 éves és 100 évesnél is régebbi épületekkel. Két világháború, Budapest ostroma, az 1956-os utcai harcok, és a szocializmus gyakran ész nélküli modernizációs törekvései ellenére a körút még őriz valamit egykori pompájából, a régi Budapestből.
Az Oktogon 1890 után - Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.032
Az Oktogonhoz közel több ház is látogatható lesz, és érdemes átnézni a programjaikat is. Az Aradi utca elején álló lakóházban például kiállítás és kollektív graffiti várja a vendégeket. A lépcsőházi tárlat közel harminc fotóból álló, és a Nagykörút elmúlt száz évéből ragad ki jellegzetes helyszíneket és hangulatokat. Ráadásként aki szeretne, egy közösségi street art eseményen is részt vehet és Spray-el falrajzot készíthet.
A lakóházat egyébként a nagynevű és rendkívül gazdag iparos Schossberger-család Tornyi ágának sarja, Schossberger Henrik vette meg, majd Drasche-Wartinberg bárónak adta tovább, aki felépíttette a ma is álló épületet. A báró amellett, hogy a ma is működő Wienerberger téglagyár igazgatójaként tevékenykedett, orientalista és festő is volt.
9. A Royal Szálló az Erzsébet körúton
Míg a mai Andrássy út 1870-1885 időszakban alakult ki, addig a Nagykörúton az 1872 és 1890 közötti építési időszakban nyitottak meg a ma is ott lévő szállodák; így a Royal, vagy a mai Radisson Blu Béke, azaz az egykori Britannia Hotel.
A volt Royal Szálló, ma Corinthia Hotel Budapest néven luxusszálló. Az épülettörténti séták ugyan már beteltek, de az kívülről is látható, hogy eklektikus stílusú az épület (Ray Rezső építész tervei alapján épült), amely szintén az 1896-os millenniumi világkiállítás vendégei számára készült.
A Millenniumi ünnepségeknek rendkívüli turisztikai értéke volt, a fentebb már idézett tanulmány szerint a vendégek 60%-a külföldről érkezett. Ezzel párhuzamosan, illetve később ennek farvizén megnyíltak a kor nagypolgári luxusigényeit kielégítő szállodái Budapesten: az Astoria, a Britannia Hotel, a Grand Hotel, a Palace, a Pannónia és a Royal.
Miért gyakorolt a párizsi vonalat követő Budapest a múlt század első évtizedeiben komoly hatást számos holland építészre?
MW: Azért, mert Budapest úgy lett nemzeti kirakat, hogy közben a mintakövetésben tökéleteset alkotott. Mindezt csak megfejelte a város gyönyörű fekvése, így nem csoda, hogy annak idején egy sor holland építész ide zarándokolt. A korabeli építészeti lapokból ez egyértelműen dokumentálható. Akkoriban magától értetődő volt, hogy egy építésznek hosszabb külföldi tanulmányútra kell mennie, és a felkeresendő városok sorában Párizs és Firenze után Budapest következett. Nem Bécs, nem Berlin, hanem Budapest.
/Részlet Michiel Wagenaar író a Magyar Narancsnak adott interjújából. Az Amszterdami Egyetem nyugalmazott társadalomföldrajz-professzora az interjúban a Városépítészet és polgári szabadság című, immár magyarul is olvasható könyvéről beszélt./
10. József körúti keringő
A körút közepe felé érve újabb és újabb házak titkait fedezhetjük fel, így például a Rákóczi tér 11-ben lesz piknik, a Csíkszerda kórus néhány tagja pedig énekelni fog a közönség bevonásával.
Ebben a házban lakott Goldfinger Jakab, a Műszaki Irodalmi és Nyomdai Rt. képviselője, amely többek között olyan könyveket adott ki, mint Balog Emil Huszonöt év az elektromos vasutak történetéből című kötete. Érdekesség, hogy a szomszédos 10. számú házban a budapesti villamosközlekedés egyik atyja, Botfai Hűvös József lakott.
Ha továbbhaladunk a Petőfi híd irányába, a József körút 41 számnál is érdemes lehet elidőznünk. Ebben a házban működött a Láng Jakab és fia kerékpár kis- és nagykereskedés, akiknél a korban legmodernebbnek számító brit kerékpármodelleket is kapni lehetett, illetve itt volt a Magyar Királyi Államvasutak gépgyárának központja is.
Ajánlanám még a József körút 64 szám alatti házat, amelyet Pecz Samu tervezett, akinek a Vásárcsarnokot is köszönhetjük. „A központi vásárcsarnok befejezése elött egynéhány bérház épületet is terveztem és felépítettem; nevezetesen Budapesten a József köruton a Wirnhardt-féle két bérházat (66. és 68. sz.) az egyiket gót modorban faragott kő homlokzattal, a másikat florenci reneszánsz stilusban vakolt homlokzattal, továbbá Kolozsváron a Széky-féle házat gót stilusban szintén faragott kő homlokzattal. A központi vásárcsarnok befejezése után terveztem és építettem a Pecz Ármin-féle háromemeletes bérházat (Bp. VIII. Kálvária tér 8 sz.) a vásárcsarnokhoz hasonló kiképzéssel, egy kevés Zsolnay-féle majolikának a felhasználásával” - foglalta össze Önéletírásában Pecz.
