Csupán sietősen elsuhan a környezetében látható különlegességek mellett, vagy látja is mindazt, ami körülveszi? Megfigyelte azokat az épületeket, amelyek előtt nap mint nap elhalad? Észrevette már azokat az apró szépségeket, a város csodáit, amelyek karnyújtásnyira vannak tőlünk?
Izgalmas kalandra hívok mindenkit: fedezzük fel együtt Budapest rejtett szépségeit! Készen állnak? Ha jól csináljuk, kalandunk végére csodálatos albumunk lesz színes történetekkel mindarról, ami körülvesz minket, sokszor mégsem vesszük észre.
Sok-sok elrejtett csodaszép részlet - és a mögöttük feltáruló történetek. Ismer ilyeneket? Ne habozzon, írja meg!
Fotó: Diák Ferenc. A kép a Jókai tér 8. szám alatt álló házról készült, és a leírás szerint Strasszer Izidor földbirtokos tulajdona volt.
Vágjunk bele: keressék velem együtt év végéig Budapest legszebb helyeit és a város csodáit!
De milyen csodákról is van szó?
Mi minden tartozhat ebbe a kategóriába?
Igazi remekművek között élünk
Budapest gyönyörű város - mondják sokan, és ilyenkor általában eszünkbe jutnak a Duna fölött magasodó hidak, az Országház, a Budai Vár, a Halászbástya és a Gellért-hegy látványa Szent Gellért szobrával, és még sorolhatnánk megannyi népszerű és impozáns műemléket.
De gondolt-e már arra, hogy az összhatás az apró részletekben rejlik? Sétáim során szeretek úgy járni a városban, mint egy messzi földről érkezett idegen, aki életében először látja a szeme elé táruló képet. Így számos olyan részletet fedezek fel, amit addig soha - a legjobb benne, hogy így minden napra jut valami új szépség, amire rácsodálkozhatok.
A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg.
(Auguste Rodin)
Ornamentika - a mértan szépsége
Az emberi szem és látásunk roppant kifinomult: érzékeljük, ha egy polc ferdén áll, vagy a kör kicsit nyomott, és azt is, ha egy egyenlő szárúnak kikiáltott háromszög oldalai mégsem egyenlőek.
De ahogy észrevesszük a "deformációt", úgy meglátjuk a harmóniát, a rendet és a szépséget is a mértanilag szabályos formákban. A művészet évezredek óta apellál eme belső igényünkre, s az építészet ékes példáit nyújtja a mértani szépségnek.
Gazdagon díszített, harmonikus egységet alkotó mértaniság.
Melyek a kedvenc budapesti szobraik, épületeik, szökőkútjaik?
Milyen apró csodákra hívnák fel a figyelmet?
Milyen titkos helyekben lehet gyönyörködni?
Írják meg kommentben!
A színek varázsa - festék és mozaik
Ugyancsak érdekes felfedezni egy-egy gazdagon díszített homlokzatot, amely egyedi színvilágával tűnik ki a többi közül. Sgrafittonak hívjuk azt a díszítő eljárást, melyben az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét visszakaparják, s a karcolat által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe; ez adja a mintát. 
Mozaikkal díszített épületek után Budapesten egy kicsit többet kell vadászni. Ezt a technikát az ókori Mezopotámiából származtatjuk, s neve arra utal, hogy már a régi időkben is igen megbecsült műfaj volt: a latin opus musivum = múzsákhoz közelálló kifejezésből származik, ezzel utalva a művész ihletett állapotára; ami pedig, jól tudjuk, hogy garantálja az igazi szépséget.
A mozaikot kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze, s a darabokat cementtel, gipsszel rögzítik, esetleg a még nedves vakolatba nyomják bele.
A 7. kerületben található Madách Imre Gimnáziumot Stetka Gyula mozaikjai díszítik
Rémisztő szörnyek vagy védelmező őrök?
A stukkóval való díszítés igazi virágkorát a barokk, a rokokó és a copf stílus idején élte, ám a 19. század historizáló építészetében újra nagy szerepet kapott. A főként gipszből és papírmaséból készített alakzatokból bőven találunk a budapesti épületek külső homlokzatain. Ha emelt fővel járunk, nemegyszer egészen meghökkentő alakok néznek vissza ránk. Mi lehetett a szerepük?
Alakjaik már-már annyira élők, hogy szinte megelevenednek és kilépnek a fal síkjából. Talán egyenesen a ház őreivel állunk szemben? (Az összeállítás az alsó sor középső képének kivételével Preisz Tivadar fotóiból készült)
Akik valóban köpnek rá
A vízköpők eredetileg az esővíz elvezetésére szolgáltak, később jelentek meg díszkutak, szökőkutak részeként. De miért lettek ezek a figurák csupa torz, félelmetes, riasztó lényekké?
A francia legenda szerint Gargouille egy tüzet és vizet is okádó, kígyóhoz hasonlító szörny volt, aki a Szajna folyóban tanyázott. A rémült lakosok kérésére St. Romain püspök keresztet formáló ujjaival meghunyászkodásra késztette, s egy pórázon elvezette a fenevadat a faluba, ahol végül elégették.
A szörny tűzhöz edzett részei azonban - feje és nyaka - nem kaptak lángra. E megmaradt részeket a templom tornyára kötötték, hogy fennen hirdessék az Úr hatalmát. Ettől kezdve vált szokássá a torz alakzatok használata védelmezőként, a gonosz szellemek elriasztására
A vízköpők a gótikus templomi építészetben a legelterjedtebbek.
Különleges épületszobrok nyomában
A város épületei bővelkednek különböző stílusú szobrokban is, melyek közül akadnak egészen különleges megoldások is. Önök láttak már olyan alkotást, ami megragadta a tekintetüket?
Jobb oldali kép: Bagoly a Váci utcában lévő Korányi ház homlokzatán.
Jobb oldali kép: A Hősök tere szobrait tervező Zala György saját villáján Vénusz születését mintázta meg egyedi, finom kidolgozásban.
Az eredetileg Senyei Károly által készítette alkotások a Budapesti Műszaki Egyetem "K" épülete előtt: az építész, építő, vegyész és gépész megszemélyesített nőalakjai - a háborúban elszenvedett károk miatt jelenleg már restaurált formájukban láthatóak.
És végül Budapest egy ikonikus figurája. Igaz, ez esetben nem épületdíszről van szó, de alakja biztosan minden tekintetet magára vonz, aki elsétál mellette a Duna partján...
Marton László: Királylány szobra a Dunakorzón
