Izgalmas kalandra hívok mindenkit: fedezzük fel együtt Budapest rejtett szépségeit! Keressék velem együtt Budapest legszebb helyeit és a város csodáit! Készen állnak?
Most bemutatok 12 érdekességet a kedvenceim közül. Szeretném, ha Önök megírnák, mivel lehetne még bővíteni a listát!
1. A Zugligeti 58-as villamos egykori végállomása
Ezt a műemléki védettséget élvező komplexumot ma meglehetősen elhanyagolt állapotban láthatjuk. Sokan írtak már arról, mennyire szomorú látványt nyújt így - befalazva, omladozva - az épületet, amelynek alpesi stílusa és hangulata egészen egyedülálló lehetne ebben a kerületben.
A Budai Közúti Vaspálya Társaság 1868-ban indította el Zugliget felé lóvasút-járatait, amit aztán felváltott az első villamos 1896. szeptember 15-én. Egy tragédia miatt azonban megszűnt a vonalnak ez a szakasza, az épület állapota pedig romlani kezdett.
Mi történt? A meredek vonalon egy szerelvény a fékhibája miatt elszabadult, lerobogott a hegyoldalról és komoly balesetet okozott. Az eseményt követően született az a döntés, hogy a villamos végállomását áthelyezik a mai Libegőn túlra, egy sokkal egyenesebb szakaszra. A régi végállomás új funkciót kapott; posta, távírda és telefonhivatal működött az akkor már beépített nyitott csarnokrészben. Ezeket később szolgálati lakásokká alakították.
2. Középkori lakóház - Tárnok utca 14.
A Budai várban egész hetet lehetne eltölteni a műemlékek megismerésével - és erre egyszer minden bizonnyal sort kerítek -, de most koncentráljunk arra a bizonyos emeletes középkori lakóházra, amely színes, XVI. századi falfestéses homlokzatával tűnik ki a Tárnok utca többi épülete közül. Az utcában szinte keletkezése óta sok-sok boltos foglalt helyet, nem véletlen, hogy az oklevelekben és a Budai Jogkönyvben mint a „Boltosok utcája", „Fűszeresek sora" említik.
Genthon István művészettörténész állítása szerint a ház, vagy talán csak az utcai homlokzatarchitektúrája 1520 körül keletkezhetett, ami azt jelenti, hogy a török hódoltság idejében már állt. Ami egészen izgalmas a ház történetében (erről egyébként bővebben Czagány István írt tanulmányt), hogy a török uralom alatt a 114-es házszámot viselte, és ezt onnan tudjuk, hogy a házszámot a kutatások során megtalálták. A középkori számjegyet ún. „al secco" technikával, fehér színnel festették fel a falra.
A késő középkori homlokzatnál két üzletkiadóablak volt, azaz a XV.sz-ban két üzlethelyisége volt a háznak, a legnagyobb valószínűséggel egy ablak és egy ajtó nyílt az utcára üzletenként.
3. A három lány a Danubius-kúton
Az egyik legszomorúbb dolog, ha a múltam egy része elpusztul és meg kell gyászolnom, el kell temetnem. Nem tudok úgy elmenni a Danubius-kút mellett, hogy ne emlékeznék arra, milyen pompásan festett eredeti helyén, a Kálvin téren. Cziegler Gyula pályaművének felhasználásával Ybl Miklós készítette a pompás kút terveit, a történelmi Magyarország folyóit szimbolizáló szobrokat (Danubiust és a három lányt: Szávát, Tiszát, Drávát) pedig Brestyánszky Béla készítette. 1883-ban állították fel a Kálvin téren.
A második világháború alatt a kút bombatalálat miatt tönkrement, rettenetes állapotba került. 1955 és 1959 között állították helyre, szobrokat Győri Dezső tervei alapján faragták újra. Íme, a három lélegzetelállító szépségű hölgy, a következő sorrendben: Tisza, Dráva, Száva. Nem tudok választani, egyszerre vagyok szerelmes mindhármójukba. Önök szerint melyikük a legszebb?
4. A Margitszigeti Japán kert a tóban ülő hölggyel
A XIX. század végén telepített kert nem csak különleges növényeiről és a mesterséges tórendszeréről híres, hanem az Ülő lány című szoborról is, amit sokan Hableány vagy Sellő néven emlegetnek. Tudták, hogy ebből a kecses szoborból két példány van, és a képen látható nem is az eredeti? 1911-ben Csikász Imre alkotta meg a Ráth György-díjas bronz szépséget, amely a Gellérthegyen állt. (Ült.) 1954-ben újraöntötték a törékeny hölgyet, az eredeti a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának udvarára került, a másolat pedig ide, a halastóba.
5. Vajdahunyad vára a Városligetben
Mennyi esküvőn voltam én itt! Milyen tökéletes és romantikus helyszín arra, hogy két ember egybe keljen! Tudták, hogy a városligeti romantikus épületegyüttes, azaz a Vajdahunyad vára 21 különböző épületből áll? Az 1896-ban Alpár Ignác által tervezett ligeti vár egyes részei Erdély talán legimpozánsabb várkastélyát idézik meg, a Zalasd folyó mellett egy szirtfokon álló Vajdahunyad várát
Az épület 1937-ben és 1940-ben. A fotók forrása a Fortepan.hu
6. A Zikkurat a Nemzeti Színház mögött
Számos építész használja ihletforrásként az ókor építményeit. A mezopotámiai toronytemplomok, illetve lépcsős templomok tetején volt a szentély. Formájukat és feladatukat tekintve a maja piramisok emlékeztetnek a zikkuratra.
A 2002-ben emelt budapesti épület eredetileg kettős funkciót látott el: egyrészt galériaként szolgált (belül hét terem található), másrészt kilátóként. Amikor ott jártam, zárva volt a kiállítóterem (mára erősen elhanyagolt állapotban lévő) ajtaja. Íme, az épület és a tetejéről elénk táruló látvány:
7. Buzogány torony a Várban
Különleges helyet foglal el a szívemben. Talán azért is, mert izgalmas átalakuláson ment keresztül az évszázadok során. Budapest 1944-45-ös ostromáig például szélesebb és vaskosabb volt, mint ahogyan az alábbi fekete-fehér fotón is láthatják.
A háború után, a helyreállítási munkák során fedezték fel a torony eredeti, középkori magját. Ennek megfelelően restaurálták, ma ebben az állapotban láthatják.
Ha felmennek a kapuján keresztül az udvarra, a mellvédről két másik kedvenc kilátóhelyemet pillanthatják meg: a Szabadság-szobrot a Citadellával és Szent Gellért szobrát. Ha pedig körbenéznek, az egykori Tabánt láthatják.
8. Budapest legkeskenyebb lakóháza
A város egyik legkeskenyebb házát a budai oldalon láthatják. 1898-ben készült el a neogótikus, mór épületekre emlékeztető lakóház. A Döbrentei tér közelében álló épület szélessége a Duna felőli homlokzaton 5,5 méter, a túloldalon pedig 6,2 méter.
9. Epreskert
A Képzőművészeti Egyetem fantasztikus kertje a Bajza utca - Munkácsy utca - Kmetty János utca között található. Hétköznap, ha a portásnak jó kedve van, és a csillagok állása is megfelelő, akkor talán bejuthatnak, hogy körülnézzenek. Nekem legutóbb pont nem sikerült, ezért a kerítésen át kukucskáltam be, hogy újra lássak valamit a kertből, legalább a töredékét...
10. A Belvárosi Plébániatemplom
Budapest legrégebbi temploma, egyben az ország építészeti szempontból egyik legkülönlegesebb épülete. Bár a Nagyboldogasszony Főplébánia építésének pontos ideje nem tudható, az biztos, hogy amikor 1046. szeptember 24-én Szent Gellértre rátámadt a pogányság és a mélybe lökte, a templom már ott állt a mai Március 15-e téren, az Erzsébet híd lábánál.
Történészek tucatjait tenné boldoggá, ha a templom falai beszélni tudnának: ide temették Gellért püspököt, itt tartották Hunyadi Mátyást trónra javasló királyválasztó országgyűlését, és ezen a helyen ravatalozták fel gróf Széchenyi Istvánt.
A török uralom alatt dzsámiként használták a templomot, és ekkor építették meg a ma is látható török imafülkét, a mihrábot. A fülkének fontos szerepe van az iszlám vallásban. Mindig annak a falnak (ez az ún. kiblafal) a középső részén helyezik el, amerre felé imádkozni kell: a Mekkában található Kába kő irányába. Mint arra Gercsák Gábor az imafülkéről szóló tanulmányában rámutat, a mihráb funkciója az oltáréhoz hasonlítható, és a hagyományok szerint Allah fülkagylóját jelképezi.
A mihráb a felirattal
11. Az egykori Práter utcai Általános Iskola épülete
A vörös téglás épületet nem csak itthon, hanem Európában is ismerik. Ezen a környéken játszódik a Pál utcai fiúk című regény cselekménye. A közelben lakott Molnár Ferenc, ezért rendelkezett ilyen jó helyismerettel.
A könyv, és az annak alapján 1968-ban forgatott, világhírű film egyik kulcsjelenete, amikor a fiúk golyóznak az utcán. Ennek a jelenetnek állít emléket Szanyi Péter 2007-ben készült szoborcsoportja, amelyet a Práter utcai Általános Iskola előtt helyeztek el. Nagyon szeretek erre sétálni, bár a szívem minden alkalommal elszorul, ha Molnár Ferenc figuráinak történetére gondolok.
A környék egy 1884-es térképen
A Pál utcai fiúk című film egyik jelenete és a szoborcsoport az épülettel a Wikipédián
12. Budapest egyik legmeredekebb utcája, a Gül Baba
Vannak helyek, amelyekhez különösen ragaszkodom, egész egyszerűen azért, mert érzek bennük valami pluszt, amit máshol nem találtam meg. Ilyen Gül Baba türbéje, ami akkor lesz igazán izgalmas, ha a Gül Baba utca felől közelítjük meg.
Romantikus, vad, és mégis, valahogyan a szertelenségében is szabályos ódon utca ez, tele titkokkal, történetekkel. Nem könnyű terep, de amikor felér az ember, akkor legszívesebben már kezdené is elölről a sétát a macskaköveken.
