Milyen volt az élet 100 évvel ezelőtt Magyarországon? Milyenek voltak a hétköznapok 1917-ben? Ha pillanatképekkel szeretném szemléltetni, keresve sem találnék jobb forrást a Fortepannál. Kiválogattam néhányat az 1917-es fotók közül, amelyek valamelyest képet adnak az akkori időkről.
Sorsfordító volt 1917 Magyarország, egész Európa és a világ számára is. Ebben az évben zajlott az isonzói csata, az Egyesült Államok az antant oldalán, a Monarchia ellen lépett be a háborúba. Tisza István miniszterelnök lemondott, a nyár folyamán lázadás tört ki a német flottánál, az amerikai katonák megjelentek Európában. Volt, aki már ekkor látta, hogy a háborúnak csak tragikus befejezése lehet.
Magyarország élte mindennapjait, a régi határok között, és lakóinak túlnyomó többsége még nem tudta, hogyan változik meg a sorsa pár éven belül. Bár a Fortepanon közzétett fotók háborús évben készültek, legtöbbjük békebeli, idilli hangulatú.
Korabeli méteráru-üzlet
Patika - felteszem, büszke tulajdonosaival. Európában a gyógyszerészek képzése már a középkortól kötelező volt. Az első patikusok Itáliából és Franciaországból érkeztek hazánkba, és a törökök kiűzés után vált intézményesítetté az egészségügy irányítása. Az egyetemi gyószerészképzés az 1770-es években indult Nagyaszombaton. A régi, klasszikus gyógyszertári kultúra egyébként a XX. század közepéig, az államosításig egységes volt Magyarországon.
Valahol Magyarországon...
A Székesfővárosi Iparrajziskola (ma Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola) növendékeinek csoportképe. Érdemes megfigyelni a lányok ruháit: a lábszárközépig érő, bokákat is láttató szoknya elterjedése részben Paul Poiret francia divattervezőnek köszönhető, részben pedig annak, hogy az első világháború alatt mindenütt nyersanyaghiány volt.
A családok már akkor is szerették megörökíteni az emlékezetes pillanatokat
A háborús fotók közt akadtam erre: hőlégballon Erdélyben
Harcálláspont Csíkszentmárton közelében, a Káposztás havasokban.
Máramarossziget főtere a piaccal
Ápolónők a rózsahegyi barakk-kórház előtt. A település ma Szlovákiához tartozik, szlovák neve Ružomberok
Férfiak beszélgetnek a padon. A kor divatja szerint Girardi-kalapot és magas szárú fűzős bőrcipőt viselnek, kezükben sétapálca
A vándormuzsikusok és az utcazenészek látványa megszokott volt. Az utcazenészekről itt írtam korábban.
Fürdőzők Siófokon. A Balaton már akkor is sokak nagy szerelme volt.
Vásárokon, búcsúkon, vurstlikban bukkantak fel a különböző ügyességi játékok, amelyekkel apróságokat lehetett nyerni; ilyen volt a horgászjáték is
Fotós hirdetése
Az idilli kép Dunapentelén készült. A település ma Dunaújváros óvárosa, Pentele városrész
A beállított, műtermi fotó kiválóan érzékelteti, mi jelentette télen a gyermekeknek a szórakozást
Utazás automobillal - ekkorra az autók már akár 80 km/órás sebességgel is száguldhattak
Széchenyi István honosította meg Magyarországon a lóversenyeket. Az elsőt 1827-ben rendezték, és az első világháború idejére a lovas sport és a lótenyésztés világszínvonalú volt.
Kisfiú pózol játékpuskával a budapesti Tisztviselőtelep egyik házának udvarán
Ugyanez a kisfiú egy hajón, a Dunán - háttérben a lágymányosi Duna-part és a Budafoki út épületei láthatók
Kávéházi életkép - a Széchenyit Petrovits György és családja üzemelette 1913-ig a Ferenc körút és a Mester utca sarkán. Az 1902-ben nyílt kávéház érdekessége az volt, hogy a Ferencvárosi Tornaclub központjának számított, számos rendezvényüket tartották itt. A kávéház később a Gebauer családé lett.
Lakásbelső Budapesten- valószínűleg Schoch Frigyes építkezési vállakozó otthonában készült a kép
A Donáti lépcső a mai I. kerületben, a Vár alatt