Ha február, akkor farsangi időszak, ha farsang, akkor farsangi fánk; a szalagos mellett lehet csöröge vagy rózsafánk, sőt Ekler és képviselő fánk is. De vajon miért a fánknak jutott ez a kitüntető szerep? Miért nem farsangi almás pitét, vagy farsangi palacsintát, netán farsangi buktát eszünk?
A farsangi időszak kedvelt csemegéi: szalagos, rózsa és csörögefánk; a receptek sora szinte végtelen, a finomságok pedig minden esetben nyomtalanul eltűnnek a tányérról! / Fotók és receptek: mindmegette.hu
Hogyan született meg a fánk?
Az olajban vagy zsiradékban sült tészta története igen régre nyúlik vissza, már az ókorban is fogyasztottak "fánkszerűségeket" szerte a világon. Az Európában leginkább elterjedt klasszikus, szalagos fánkhoz azonban két legendás történet fűződik:
Az egyik szerint Marie Antoinette francia királyné egy udvari farsangi álarcosbálról megszökött, és a francia nép közé keveredve megéhezvén, egy utcai árustól fánkot vásárolt. Az édesség annyira megízlett neki, hogy azon nyomban az egész kosárral megvásárolta, majd a fánksütő mestert a palotába rendelte, és alaposan kikérdezte tőle a receptet. Ettől kezdve a királyi lakomák gyakori szereplőjévé vált a kelesztett finomság, ami Franciaországban "beignet" néven vált ismertté.
Vigée Lebrun: Mária Antónia rózsával (1783)
Valóban neki köszönhetjük a farsangi fánk elterjedését? Marie Antoinette köztudottan
pompa- és élvezetkedvelő királyné volt a XVIII. századi Franciaországban.
Egy másik történet egy bécsi pékségbe kalauzol bennünket: az özvegy pékné - nevezetesen Krapfenné - üzletében tolongtak a vásárlók, és egyik-másik már türelmetlen megjegyzéseket is megengedett magának. Erre a temperamentumos pékné fogta a kezében lévő tésztadarabot, és mérgében a tömegbe célzott vele; ámde, nem lévén ügyes célzó, a tészta pont a tűzhelyen lévő forró zsiradékba pottyant - és mindenki legnagyobb örömére megszületett az első fánk.
Ehhez hasonló helyiségekben készülhettek a korabeli fánkok. XVII. századi francia pékség.
/ Forrás: huszadikszázad.hu
Szalagos, csöröge, rózsa vagy képviselő?
A Vízkereszttől Hamvazószerdáig terjedő farsangi időszakban (is) közkedvelt finomságunk a fánk. Bizony, nem is elégszünk meg egyféle típussal: a szalagos mellett Magyarországon igencsak elterjedt a csöröge (más néven herőce vagy forgácsfánk); a különleges formájú rózsafánk; és meg kell említenünk az Ekler és képviselő fánkot is.
Farsangi elterjedésüket a keresztény böjttel is összefüggésbe hozzák: a "diétás" időszakot megelőzően ugyanis érdemesnek tartották a kalóriadús, zsíros ételek fogyasztását, mert úgy gondolták, így kibírhatóbb lesz a böjti időszak.
A szalagos fánk a klasszikus változat, melyhez hasonló formájú és állagú sütemény Európa más országaiban is közkedvelt. Ausztriában a nevét állítólagos feltalálója, "Krapfen" pékné után kapta. Ahhoz, hogy könnyű és omlós fánkot varázsoljunk az asztalra, nem elég a hozzávalók helyes aránya; az elkészítés és a sütés mikéntje legalább ennyire fontos. / Szalagos fánk recept
A Dunántúlon a "csöröge" szó tepertőt jelent, innen kapta nevét ez a fánkféleségünk.
Elkészítése nagyon egyszerű, és csak 5 alapanyag kell hozzá, ráadásul keleszteni sem kell. Hagyományosan lisztből, tojássárgájából, kis cukorból, tejfölből, csipetnyi sóból készül (egyesek sütőport is tesznek hozzá). / Kép forrása: cookpad.com
A rózsafánk különleges, kinyílt virághoz hasonló alakjáról kapta a nevét, mutatós és egyben ínycsiklandó sütemény. Elkészítését tekintve a csörögefánkkal rokon, kelesztés nélkül készítjük, s a kész "virágkelyhek" közepébe barack- vagy más gyümölcslekvárt teszünk. / Fotó: cookpad.com
Az Ekler fánk francia eredetű sütemény, 1850 előtt pain à la duchesse-nek („hercegnő-kenyér”) vagy petite duchesse-nek („kis hercegnő”) nevezték. Különlegessége, hogy un. égetett tésztából készítjük. Az összedolgozott alapanyagokat habzsákból nyomjuk ki a sütőpapírral bélelt tepsibe, majd habos töltelékkel töltjük. / Fotó: kolozsvariradio.ro
A képviselőfánk szintén égetett tésztából készül, Magyarországra német-osztrák közvetítéssel került. Legnépszerűbb változata vaníliakrémmel és tejszínhabbal töltött, elkészítése pedig csak első ránézésre tűnik bonyolultnak, bátran próbálkozzanak vele Önök is! / Fotó: femina.hu
A farsangi időszakban érdemes többféle változatban fánkot kósolni. Nekem a legnagyobb kedvencem a fehér porcukorfelhővel hintett roppanós csöröge, azt követi a habos-krémes Ekler fánk, de a különböző ízesítésű szalagos változatra sem szoktam nemet mondani.
