A Belvárosban sétálva képtelenség úgy elmenni a Pilvax köz épületei mellett, hogy eszembe ne jutna, mi lett a forradalmi ifjúság központjával, az egyik legismertebb pesti kávéházzal.
Ahol most a kis utcát találják, ott ugyanis korábban házak álltak. Ezek egyikében működött a Pilvax Kávéház. Az épület ugyanúgy a 20. század nagyszabású építkezéseinek útjában állt, mint a Petőfi Sándor utolsó lakhelyeként szolgáló Marczibányi ház – annak a helyén a Rákóczi út és a Síp utca találkozásánál a Guttmann hát magasodik. Ezért nem láthatjuk ma az eredeti Pilvax Kávéházat, a márciusi ifjak kultikus találkozóhelyét. Bár 1900. november 4-én még emléktáblát helyeztek el a falán, az 1910-es évek közepén a háznak már nyoma sem volt...
A Pilvax Kávéház épülete lebontása előtt
A legendás Pilvax elődje a Café Renessaince volt az Úri, vagyis a mai Petőfi Sándor utcában. 1838-ban alapította Privorsky Ferenc. Nála dolgozott kávéslegényként Pilvax Károly. Az osztrák fiatalember 1841-ben költözött Budapestre, magyar nőt vett feleségül, és 1842-ben átvette főnökétől, Privorsky Ferenctől az üzletet. Mivel Pilvax Károly felesége ragaszkodott ahhoz, hogy az ő nevük legyen a cégtáblán, a kávéházat is átkeresztelik Renessaince-ról Pilvaxra.
Milyen hely volt? Billiárdozni, kártyázni, újságot olvasni, enni, beszélgetni jártak ide. A reformkor idején már vagy 40 kávéház működött Pesten és Budán. Abban az időben információs központként is szolgáltak, mivel a tulajdonosok az akkori lapokat járatták, rengeteg kereskedő fordult meg a kávéházakban és egymásnak adták a híreket, és volt, amelyikben az egyetemisták (akkor még csupán férfiak) találkoztak rendszeresen. Sőt, a kávéházak egyfajta randihelyként is működtek.
Pilvax Károly 1846-ban a kávéházát bérbe adta Fillinger Jánosnak, aki meghagyta a nevet. Ebben az időben vált a fiatalok emblematikus közösségi pontjává. Itt találkozott egymással a későbbi forradalmi ifjúság, többek között Jókai Mór, Petőfi Sándor és Tompa Mihály törzshelye volt.
Ilyen volt az 1840-es években, illetve a forradalom és szabadságharc alatt a Pilvax
Az értelmiségiek és radikális gondolkodók rendszeresen szerveztek összejöveteleket a Pilvax Kávéházban. Kossuth Lajos nyomán egyikük, Irinyi József ott írta meg a változást indító, pontokba szedett követeléseiket 1848. március 11-én. A fiatalok szerették volna a tizenkét pontot eljuttatni Pozsonyba, hogy ezzel is támogassák a reformista ellenzéket az országgyűlésen.
Március 14-én este egy Pozsonyból érkezett férfi mondta el, hogy kitört Bécsben a forradalom. A következő napon Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti Dalt. A Pilvax Kávéházat – ugyancsak Petőfi javaslatára – a Szanadság Csarnokának nevezték. A kávéház az ellenállás egyik gócpontja lett, később a szabadságharc idején még toborzóirodaként is használták.
Miután a márciusi ifjak közül többen is meghaltak, a szabadságharc elbukott, a kávéház Café Herrengasse néven működött tovább, az időközben elhunyt Pilvax Károly özvegye adta bérbe másnak, Fillinger János pedig egy másik kávéházban folytatta a munkát.
A régi Pilvax, a bontása előtt - Forrás: Sulinet
A 19. század végére az egykori Pilvax Kávéháznak már hatalmas konkurenciája volt az 1873-ban a városrészek egyesítésével létrejött nagyvárosban, Budapesten. Más kávéházak váltak a szellemi élet központjává. Végül 1911-ben az épületet elbontották, így tűnt el végleg az eredeti Pilvax Kávéház.
1921-ben alapítottak egy másikat, Pilvax néven a Városház utca és az 1910-es években épületbontással létrejött Pilvax köz sarkán. Ennek az utódja a ma is üzemelő hely. Nézzék csak, itt láthatják is a Google Street View segítségével.
Ma is működő 19. századi legendás budai és pesti kávéházak
Az egyik legrégebbi, folyamatosan üzemelő vendéglátóegység a Szarvas Kávéház utóda, az Aranyszarvas, a Várkert Bazár közelében, a Szarvas téren.
A középkori házak egyesítésével létrejött Fortuna, a mai Szent György Fogadó kávéháza a Várban, a Fortuna utcában található. Érdekessége a felújításakor előkerült eredeti falfestés.
A Fortuna - Szent György kávéházának belső tere az eredeti festéssel - Fotó: Budapesthotelreservation.hu
A Múzeum körúton 1885-ben alapított kávéházat Schódl Ádám. Annak idején tudósok, tanárok, parlamenti képviselők, újságírók és ítók törzshelye volt. Ma étteremként működik, Múzeum Café néven.
A patinás, 19. századi kávéházak többsége azonban - a Vadászkürt, a Kávéforrás vagy Jókai Mór törzshelye, a Török Császár Kávéház - megszűnt...