Gyönyörű, illatos, mutatós, titokzatos virág a rózsa. A kertek és parkok dísze. Milliók kedvence. Az elmúlt évezredekben számtalan jelentéssel felruházták.
Mivel ellenállhatatlan növénynek tartom, és azt is tudom, hol láthatók rózsák Budapesten, elhatároztam, hogy egy teljes blogbejegyzést szentelek ennek az egyszerre szent és profán növénynek.
Mióta csodálja az emberiség a rózsát?
Már az ókorban ismerték a görögök és az egyiptomiak is. Kutatók szerint az i. e. 1900 és 1700 között épült Knósszoszi palota “kék madaras freskóján” látható virág rózsa, így ez lehet az első azonosítható ábrázolások egyike.
A legenda szerint Kleopátrának, a Ptolemaida-dinasztia utolsó egyiptomi uralkodójának szobáiban a padlót illatos rózsaszirmokkal hintették be, hogy azon járjon. Néró, az őrült császár pedig állítólag egy tonna aranyért vitetett magának Egyiptomból rózsákat egy téli lakomára.
Az ókorban Aphroditének (majd Vénusznak) és kísérőinek a virága, valamint májusnak (ne feledjük, hogy edz Vénusz hava), a halált megvető bátorságnak és a túlvilági Élüszioni mezőknek a virága. Az ókori Rómában májusban tartották a rózsaünnepet, a rosaliát.
A keresztény szimbolikában is szerepet játszik a rózsa
A kereszténység idején Máriával kapcsolták össze a rózsát, a szent szűz volt a tövis nélküli, bűntől mentes lény, és gyakran ábrázolták rózsákkal. A vörös rózsa a vért, Krisztus kiontott vérét is jelképezte, a fehér rózsa pedig az ártatlanságot, tisztaságot.
A világi művészetben a földi szerelem és az érzéki örömök szimbóluma - a népművészetben és népköltészetben is gyakran felbukkan. A magyar népköltészetben a leggyakoribb szerelmi jelkép, a szerelmes fiúk és lányok kedvelt megszólítása a “rózsám”.
A rózsakultusz az arabok európai hódítása nyomán éledt fel, sok ázsiai eredetű rózsafaj került Európába és a rózsa hamarosan a kolostorkertek kedvelt virága, gyógynövény, egyházi szimbólum, világi jelvény (heraldikai rózsa), valamint legendák tárgya lett (például Árpád-házi Szent Erzsébet legendájában).
A 18. században a kínai rózsafajták európai megjelenése adott újabb nagy lendületet a rózsatermesztésnek.
Magyarországon a középkor óta ismert növény, a kolostorkertek és a várkertek nagy becsben tartott virága volt. Népszerűségéhez később hozzájárult az oszmán-török hódítás rózsakultusza - a rózsa ugyanis az iszlám szent növénye, lásd: Gül Baba és Rózsadomb elnevezés.
Kedvenc budapesti rózsakertem a Szent István parkban található
A magyar rózsanemesítés nagy alakja Márk Gergely okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök volt. Munkássága 1950-ben a Kertészeti Kutató Intézet megalapításával kezdődött. Domokos János vezetésével a Dísznövény Osztály munkatársaként gyűjtötte össze a hazánkban található rózsafajtákat, 1200-1400 taxont.
Márk Gergely szervezte 1959-ben az első rózsakiállítást a Kertészeti Kutató Intézet területén. Ekkor merült fel a nemzeti rózsagyűjtemény létrehozásának gondolata, így alapították meg a Budatétényi Rozáriumot, éppen 60 éve, 1963-ban.
2010-ben hozták létre segítségével a Szent István park csodálatos rózsakertjét, amelyet az ő rózsafajtáival ültettek be, és ami tavasztól őszig illatozik.
“Legnagyobb nemzetközi szakmai sikerét Rómában, a kereszténység fennállásának 2000. évfordulója alkalmából megrendezett versenyen érte el. Az ’Árpádházi Szent Erzsébet emléke’ nevű rózsája a „Futó és parkrózsa” kategóriában aranyérmet nyert. Öt évvel később, 2005-ben a ’Lippay János emléke’ nevű floribunda rózsája ugyancsak Rómában bronzérmes lett. 2007-ben a németországi Gerában megrendezett „Buga 2007” alkalmával ’Kodály Zoltán emléke’ és ’Lippay János emléke’ rózsa fajtái bronz-, míg ’Fáy Aladár emléke’ parkrózsája ezüstérmet kapott” - mondta Márk Gergelyről Szenci Győző a Szent István parkban létrehozott rózsakert megnyitóján.
Ezt a kertet soha nem tudnám megunni. gyakran elsétálok ide otthonomból, a szállodából, hogy gyönyörködjek a rózsákban, megérintsem finom szirmukat, és érezzem a virágok semmihez sem fogható illatát.
Budapest rózsakertjei
Hol gyönyörködhetnek még rózsákban Budapesten? A Parkkal átellenben, a margitszigeti rózsakertben. A Palatinusszal szemben találják, egészen a fénykertig nyúlik.
Szeretem még a Gül Baba türbéje körül létrehozott függőkertet is, ahol bokrok, levendulatövek, gyógynövények, magnóliák közt nőnek a rózsák.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Városligetben a volt Olof Palme-ház, a Millennium Háza mögött találnak rózsalugast és rózsabokrokat.
A Budatétényi Rozárium pedig Magyarország legnagyobb rózsa génbankja két és fél hektáron. A volt Czigány-villa, a mai a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet kertjében több mint 9000 tő rózsa között sétálhatnak.
