November tizenhetedike Budapest napja, 1873-ban hivatalosan ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda, és kezdte meg a munkát a Fővárosi Tanács. De mégis, hogyan lett Budapest az a város, ahol ma élünk? Bizony, sokszor küzdelmes volt az út, és a történelem során több megsemmisülésen és újjáépítésen ment keresztül. Vajon hányszor rombolták le és építették újra a 11. századtól a kora újkorig? Utánajártam, tartsanak velem!

 A Buda királyfit és Pest királykisasszonyt ábrázoló Kilátókő-szobrot Lesenyei Márta alkotta 1982-ben, az építész Vadász György. A gellérthegyi víztározó tetején, a Hegyalja út felett található a népszerű kompozíció, ahonnan nem utolsósorban a kilátás is gyönyörű. A szobor alakjai a Dunát szimbolizáló hasadék felett nyújtják egymásnak kezeiket, s szinte halljuk, ahogy kimondják az örök hűséget egymásnak. / Fotó: deviantart.com

Budapest kialakulása több szakaszra bontható, korai építési periódusai pedig régészeti ásatások során rajzolódnak ki a leginkább. A következő adatokra Irásné Melis Katalin Pest kialakulása és a középkori város építési periódusai című régészeti tanulmányában bukkantam rá. Nem is gondolnánk, hogy egy várost ennyiszer romboltak már le és építettek újjá a történelem folyamán! 

1. A kezdetek  a 11. század végétől a 12. század végéig

A középkori Pest a Pesti síkságon, a Duna partján a pesti rév mellett helyezkedett el, már a honfoglalás korában is lakták ezt a területet. A terület nagy része királyi birtok volt, a Duna mentén élő lakosság kisebb falvakban élt, a régészek több temetkezési helyet is találtak ezen a területen ebből a korszakból.

2. Pest és Szenterzsébetfalva kiépülése a 12-13. század fordulójában

A 13. század első felében a mai Budapest 5. kerületében, az Egyetem tér körül alakult ki az akkor Szenterzsébetfalvának nevezett település központja. Az itt épült egyhajós templomot a középkorban többször is bővítették, átalakították. A 13. század első felében Pest királyi várossá nőtte ki magát, megépült az első pesti városfal, kialakították a város főterét a mai Március 15. tér területén, és megépült a Boldogasszony plébániatemplom. A tatárjárás azonban a fejlődés útjába lépett, az 1241-42-es pusztítás ezt a vidéket sem kímélte, a települések óriási károkat szenvedtek, az épületek nagy része leégett, a lakosság zöme életét vesztette. 

A tatárok bejövetelének ábrázolása Thúróczy János krónikájában / Kép forrása: wikipedia

A tatárjárás Magyarországon, 1241-1242 / Forrás: sulinet.hu 

3. Újjáépítés és városok kiemelkedése 13-15. század közepéig

A tatárjárás óriási pusztítást hagyott maga után, a településeket újjá kellett építeni. IV. Béla a budai Várhegyen egy erődített város megépítését rendelte el, amely védelmet nyújthat az óbudai és a pesti polgároknak is egy esetleges újabb támadás idején. Megindult az újjáépítés, a kereskedelem is fellendült, Pest városa különböző kiváltságokat is kapott. Az újabb tatár támadás hírére 1246-ban a lakosság felköltözött a Várhegyen épülő új városba, Budára, s ezzel itt is elindult a fellendülés.

Pár évtized múlva Pest veszített jelentőségéből, a pesti városi építészet megrekedt. Majd a 14. század folyamán újra fejlődésnek indult, a 15. század első felében az állatkereskedelem vált az egyik fő ágazatává.

IV. Béla ábrázolása a Képes Krónikában / Kép forrása: wikipedia

4. Az utolsó középkori városrendezés építkezései 1460-1541

A 15. században Pest és Buda fokozatosan fejlődött: egy 1477-es oklevélben Pestet Buda után az ország második városaként említik. Ebben az időben épült meg egy újabb, Pestet övező késő középkori városfal is, és az ezzel járó városrendezés során alakult ki Pest alaprajza: az akkori úthálózat és telekbeosztás nagy vonalakban a mai napig fennmaradt.

A fejlődésnek azonban újabb korszak vetett véget: 1526-ban I. Szulejmán megindult Magyarország ellen, és a sikeres csaták következtében szeptemberben elérte Budát is, amit felégetett, kifosztott, majd elhagyta a várost.

Buda ábrázolása 1493-ban, Hartmann Schedel Nuremberg krónikája szerint. / Kép forrása: wikimedia.org

5. A török hódoltság időszaka 1541-1604

1541-ben a törökök újabb hadjáratot indítottak, ezúttal csellel foglalták el Budát - így az térség török uralom alá került. Buda az akkori Oszmán Birodalom nyugati részének egyik legjelentősebb központja lett. A hódítók igyekeztek a településeket muzulmán várossá tenni, számos mecset és fürdő épült. Miközben Buda fejlődésnek és virágzásnak indult, Pest sokat veszített jelentőségéből ebben az időszakban is.

A császári csapatok 1602-ben újból megindultak a török ellen, de Budát nem, csak Pestet sikerült visszafoglalniuk. Két évig tudták tartani a várost a Duna túloldalárú érkező folyamatos ágyúzás mellett, majd 1604-ben visszavonultak, ám előtte felgyújtották és lerombolták Pestet.

Pest és Buda a török korban / Kép forrása: Országos Képtár, oszk.hu

Pest ostroma 1602-ben / Kép: wikipedia 

6. A török hódoltság időszaka 1604-1686

A törökök a pesti oldalon romos házakat részben kijavították, városfalat külső-belső sáncárkokkal és külső ágyúállással erősítették meg.

1686-ban végül több sikertelen próbálkozás után a Habsburgok felszabadították Budát és Pestet, ám ennek nagy ára volt: a várost felgyújtották és lerombolták, szinte teljesen megsemmisült, és az itt lakók egy része is az ostrom áldozata lett.

Pest 1616-ban Georg Hoefnagel metszete alpján. / Kép forrása: wikipedia.org

Buda látképe 1646 körül Matthäus Merian metszete / Forrás: wikipedia

Ó-Buda, Buda és Pest látképe 1684-ben a Theatrum Europaeum című mű illusztrációján. 1686-ban Buda felszabadítása után így ír az akkori Werlein János inspektor az Udvari Kamarának: "Nincs egyetlen tető, egyetlen szoba, még egy fagerenda sem: minden alapjáig, a pincéig égett le." / Kép forrása: wikipedia

7. Kora újkori periódus 1686-1716

Miután a török csapatok kiűzésével járó harcok alatt Pest és Buda városa is hatalmas károkat szenvedett, a legfontosabb feladatok a tereprendezés, a városrendezés és a lakatlan, romos városok betelepítése volt. A felépülés lassan indult el, ám a pesti révnek köszönhetően - ami még mindig a Duna egyik fontos átkelőhelye volt - a városi élet és a kereskedelem egyre inkább kibontakozott. A "Zaiger"-nek nevezett új telekkönyv 1688-ban készült el, melyből fennmaradt a telkek felsorolása és leírása is. 1700-ban rendelték el az utcakövezést, amelyet a háztulajdonosoknak kellett elvégeztetniük, a ház előtt egy öl szélességben.

1716-ban, az Invalidus-ház, a mai Városháza építésével kezdődött meg Pest építészetének újkori szakasza.

Pest városa 1684-ben / Kép forrása: wikimedia

Pest 1686-ban / Kép forrása: Országos Képtár oszk.hu

És, hogy mi történt ezután? Sajnos az újkorban sem volt hiány ostromból vagy éppen természeti katasztrófából, amelyből újra és újra talpra kellett állnia a városnak. Gondoljunk akár az 1838-as árvízre, vagy Budapest ostromára a második világháborúban. Azonban ez már egy következő történet...