Tudják, hogyan került fel a Széchenyi hegy tetejére az egykori milleniumi emlékmű, ami a mai Hősök tere területén állt? Önök szerint miért építették? Elmesélem az egészet, pár perc lesz az egész.
A kútnak köszönhetően lett később a Széchenyi-fürdő
Ugye milyen ismerős ez a gloriett? Aki ma szeretne felsétálni ívelt lépcsőfokain, a Széchenyi-hegy oldalában megteheti a Széchenyi-emlékút és a Rege út kereszteződésében. Egy fenyőliget közepén, a kíváncsi tekintetektől rejtve áll az egykori milleniumi emlékmű, amelynek varázsa napjainkban is érezhető. 1895-ben Ybl Miklós tervei alapján emelték a mai Hősök tere közepére, mint ideiglenes kútház és milleniumi emlékmű.
Története 1868-ig nyúlik vissza, amikor Zsigmondy Vilmos geológus, bányamérnök hévizes kutat kezdett fúrni azon a területen, ahol ma a Hősök terét találják. A fúrás eredményeképpen 1877-ben rátalált a hévízre 970 (!) méter mélyen. Ekkor még nem került fölé a díszes emlékmű, csak egy egyszerű építmény, amit Zsigmondy nemes egyszerűséggel "fúrháznak" nevezett.
Ha az Andrássy út felől a Városliget felé nézve pillantunk rá az emlékműre, még jobban látszódik, hogy hol is állt eredetileg. A felvétel az 1890-es évek elején készült. Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.140
A nyitókép forrása: A későbbi Hősök tere területe az Andrássy út felől nézve. Szemben az Ybl-féle Gloriette (díszkút) látszik, ma Széchenyi-emlékmű és -kilátó a Széchenyi-hegyen. A felvétel az 1890-es évek elején készült.
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.133
Gloriette kútja megépül
Zsigmondy fúrházát aztán 1884-ben lebontották, és helyére a neves építész, Ybl Miklós tervei alapján díszkút épült, és ez lett az az építmény, amit ma Széchenyi-emlékműként, mások kilátóként is emlegetnek. Nézzék meg az alábbi fotókat, és azonosítsák be a helyszínt!
Egykor tényleg így nézett ki a Hősök téri emlékmű, és ha összehasonlítják a mai koncepciót az eredetivel, észre fogják venni a párhuzamokat.
Kép forrása: http://helyiturista.blogspot.hu/2010/01/idoutazo-hosok-tere-ii.html
Íme, a két és fél méter magas, hatszögletű, balluszteres korláttal körbevett és körbesétálható terasz, a közepén egy szokatlanul magas, 24 méteres zászlórúddal. Miközben körbesétáljuk a teraszt, érdemes megfigyelni, hogy a közepén magasodó képződmény tulajdonképpen egy kútház - kétszárnyú, csillagdíszes bronzajtóval és kupolával. A kőből falazott hengertest tetején lépcsőzetesen emelkedik a harang alakú zászlórúd. S micsoda motívumok övezik! Gyümölcsfüzérek, groteszk maszkok és szárnyas oroszlánfejek is felfedezhetők rajta.
A mára svábhegyivé avanzsált emlékmű Gróf Széchenyi Istvánnak állít emléket, az előtte álló mellszobrot Stróbl Alajos készítette. A szobrot 1991-ben helyezték át ide, előtte nem messze innen, a fogaskerekű állomás közelében állt.
Fotó: Imre Krisztina, Google Maps (2007)
Ha legközelebb a Hősök terén járnak, keressék meg azt a földhöz rögzített réztáblát, ami az egykor itt álló Gloriette-nek állít emléket. Ez áll rajta:
E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971méter mély fúrással 1878. I. 21-én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését. OMBKE 1968
A díszkút és emlékmű alaprajza 1884-ből. Forrás: http://mrfoster.blog.hu/2018/05/25/hogyan_kerult_at_a_szechenyi-emlekmu_a_varosligetbol_a_szechenyi_hegyre
Útban volt, áthelyezték
Bizonyára nem sok emlékmű vagy építmény mondhatja el magáról, hogy lebontása és/vagy áthelyezése után szerencsésebb helyre került, mint ahol eredetileg állt. De a Gloriette/Széchenyi-emlékmű talán igen.
Ami biztos, hogy 1894-ben még eredeti helyén állt, azonban a Hősök tere, azaz az Ezredéves emlékmű építése miatt útban lett, ezért 1896 februárjában határoztak sorsáról; miszerint a következő hónapban lebontják. Mint az alábbi újsághír is mutatja, több helyszín felmerült az emlékmű számára, azonban végül a svábhegyi lakosok akarata érvényesült, akik eme rúddal kívánták megjelölni a város legmagasabb pontját.
A Pesti Hírlap 1896. februári számában írnak arról, hogy határoztak a Gloriette lebontásáról. Forrás: http://ybl.bparchiv.hu/fovarosi-kozepitesi-bizottsag
Így aztán, miután feltehetően 1896-ban lebontották, egy vagy két évvel később darabjaiban átszállították a Svábhegyre - egy olyan helyszínre, ami akkoriban közkedvelt kirándulóhelynek számított, mint azt az alábbi fénykép is bizonyítja.
Fotó: https://www.kozterkep.hu/~/4116/Gloriette_kutja_Budapest_1884.html/photos/15493
Az orommező felirata:
"Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar dicsőségére Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kúttól idehozták 1898-ban Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester idejében. Átépítették 1926-ban Ripka Ferenc Dr. főpolgármester, Sipőcz Jenő Dr. polgármester idejében."
