Turistavonzó látványosság, kilátó, kerengő, avagy belépő a Budai várba. Budapest városképének egyik impozáns jelképe. Mi volt a rendeltetése, mielőtt átépítették? Honnan ered a neve? Hogyan sikerült elérni, hogy felépítsék? Ha van 5 perce, most megtudhatja.
1. Titkos ösvény, ami összekötötte a várat a külvilággal
Ha egészen a középkorig visszamegyünk, akkor az derül ki, hogy a várfallal körbevett várnak ezen a részén volt egy olyan ösvény, amit a halászok használtak arra, hogy felfelé igyekezzenek a budai halpiacra. A mai Halászbástya alatt terült el ugyanis az ún. Halászváros, ahol a halászok éltek és dolgoztak.
Számos helyen utalnak arra, hogy az egykori titkos ösvényen keresztül kísérelte meg az 1457-ben elfogott Hunyadi László is szökést a Budai várból, de erre vonatkozóan (hogyan hiúsult meg a szökés és ki tervezte, hogyan történt) nem találtam bővebb információt. A források szerint Hunyadi (Vajdafi) Lászlót 1457. március 16-án végezték ki, estefelé, a budai várban a Friss palota előtti Szent György téren. Forrás: Pazirik kft.
2. Megszűnt a vár erődjellege; ki kellett találni, mi legyen a várfalszakasszal
A várfalnak minden században kiemelt jelentősége volt, főként várvédelmi szempontok miatt. Ez egészen 1874-ig tartott, amikor a vár erődjellege megszűnt, és ezért több terv is készült ennek a városképi szempontból fontos, tkp. igénytelen, téglából épült falszakasz kiépítésére.
Látják a Híradás bástyát? Ez a mostani Halászbástya őse, amit a 18. század elején az akkor legkorszerűbb várvédelmi elvek szerint építettek át. Ha megfigyelik, a nagyobb torony az, ami erre a Híradás-bástyára épült, és ez egy szinttel magasabb a többinél, külön lépcsőrendszer és lépcsőtorony tartozik hozzá. Forrás: ITT.
3. Kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják
De ez még nem minden. Álmos és Előd vezérek szoboralakban is megjelennek a főtorony környékén, ahol rajtuk kívül egy oroszlán és egy tátott szájú mitológiai lény őrködik. A Halászbástya homlokzata egyébként kifejezetten hosszú, 140 méter. Sétáljanak rajta végig és mérjék le, hogy valóban ilyen hosszú-e!
4. Nem volt rá pénz, de az építész megtalálta a kiskaput
Az erődítményként már nem funkcionáló, de még át nem épített várfal-képződmény átépítése tetemes összegbe került volna a városnak, ezért nem nagyon akaródzott erre áldozniuk. Végül, az 1890-es években a Mátyás-templom átépítése lehetőséget teremtett erre is, hiszen a templomot átépítő Schulek Frigyes azzal érvelt, hogy az ékszerdoboz stílusú épület köré méltó környezetet kell teremteni.
„(Schulek) örök ifjú hévvel fogott hozzá a Halászbástya pazar ékesítéséhez. Ehhez a feladathoz képest is aránytalanul csekély volt az összeg - mintegy 900.000 korona - melyet az állam és a főváros együtt arra fordított. És Schulek csak teremtett és lelkesülten dolgozott tovább. Hogy csak egyet említsek, a nagy lépcsőzet korlátain végig alkalmazott rozettákon több mint 90 eredeti és különböző motívumot alkalmazott. Ő maga szegény maradt, de a hazáját megbecsülhetetlen művészi kinccsel gazdagította" - olvasható a Halászbástyáról és értékeiről szóló tanulmányban.
Schulek megtartotta a 18. századi erődrendszer szerkezetét, ugyanakkor új építészeti elemekkel gazdagította, oldotta fel a merev struktúrát. A bástya sarokpontjain öt kisebb és egy nagyobb tornyot emelt. A kisebb tornyok hengeres testűek, falaik árkádokkal áttörtek, díszes párkánnyal záródnak.
5. Értékes régészeti leletek rejtőztek a mélyén
A neogótikus stílusú Halászbástya átépítése végül 1899-ben kezdődött el és 1902-ig tartott. Az elhúzódás oka volt az is, hogy miközben készült, értékes régészeti leletek, úgy mint bordák, lábazatok, vagy az egykori templom szentélypadlóján elhelyezett gótikus és reneszánsz sírkövek kerültek elő a területen. Mi több! Megtalálták a dominikánusok egykori templomának - a mai Dominikánus udvarnak - a szentélyét is.
A tervező különös gondot ordított a részletekre: a toronysisakok, az oszlopfők, a kő ülőpadok, a vízköpők, az ablakok és burkolatok összhatása teremti meg azt a kecses harmóniát, ami az egész Halászbástyát jellemzi. A folyosókat és a bástyákat kandeláberek és függőlámpák világítják meg, nem véletlen, hogy 1928 óta élő díszkivilágítása az esti városkép egyik fő elemévé emelte.
