1. Rejtélyes kaptárkövek
Kezdő fotó: BLOG FLAU
A kutatások szerint a kaptárfülkék a IV-V. századtól kezdődően a XI-XIV. századig készültek, és ezt követően már nem születtek újabbak. Erre utal az is, hogy írásos forrás még nem került elő a kaptárkövekről. Nézze meg az alábbi dokumentumfilmet, amit a Kaptárkő Egyesület készített és még sokkal több minden kiderül ezekről a rejtélyes helyszínekről!
Fotó: Vázsonyi Zsolt
2. Mithras-szentély az erdő mélyén
A Napisten szentélye 2001 óta a Világörökség része. Egy különleges misztériumokon átívelő, titkos tanokat oktató és egy időben igen népszerű vallási közösség egyik lenyomata a Fertőrákos közelében található Mithras-szentély, amit 1866-ban fedeztek fel.
A felfedező két fiatalember volt, akik ráadásul egymástól függetlenül, de ugyanabban az évben találtak rá a föld alá süllyedt szentélyre. Az egyikük ifj. Stornó Ferenc volt, akinek apja hozzáértő restaurátor, festőművész, műgyűjtő volt, de csak 14 nappal később tudott visszatérni édesanyjával a helyszínre és akkora már a másik felfedező és társai (Malleschitz György, meggyesi kőfaragó) már nekikezdtek - sajnos szakszerűtlenül - a feltárásnak, ezért az eredeti állapotok pontos rekonstruálása lehetetlenné vált. A Mithraeum feltárását végül id. Stornó Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 db halotti hamvakat és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt, és egy csontvázas sírt talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje.
Fotó: Pravits Anna
Az egykori Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban volt igazán népszerű a Mithras-kultusz és a hívek ezekben a föld alatti barlangokban tisztelegtek a Napisten előtt. De a kultuszhely amellett, hogy a hívők gyülekezőhelye volt, áldozati és beavatási szertartások színtereként és az azt követő lakomák helyszíneként is szolgált.
Mithras-relief hasonlít a Római Birodalom többi Mithras-barlangjának kultuszképeihez. A 2x1.5 m-es színes dombormű Mithras istent perzsa ruhában ábrázolja, amint egy bikát nyom térdével a földre, miközben tőrét annak nyaki ütőerébe döfi. Alulról kutya és kígyó ágaskodik a sebből patakzó vér irányába, a skorpió pedig mindkét ollójával belecsíp a bika heréjébe. Felettük a Nap és a Hold ábrázolása adja meg a barlangi jelenet égi hátterét. A kompozícióban ősi jelképekként fedezhetők fel az egyenlő oldalú háromszög és a mágikus pentagramma. A kultuszkép rejtett üzenete a tudósokat régóta foglalkoztatja. Forrás: ITT. Fotó: Pravits Anna
A közösség titkos tanokat átadó rendszere azon az elképzelésen alapult, hogy az isten titkait (misztériumait) nem ismerheti meg akárki, ezért beavatást kell nyernie azoknak, akik erre az útra lépnek. A tanítványok titoktartási fogadalom mellett lépésről lépésre, egymásra épülő hét fokozat próbáinak teljesítése után juthattak el a teljes beavatásig. A beavatási fokozatok titokzatos és szimbolizmusban gazdag nevei magyarul: Holló, Jegyes, Katona, Oroszlán, Perzsa, Napfutó, Atya. A Mithras-misztériumok beavatottjai az asztrológia és asztronómia tudományában is jártasak voltak.
Fotó: Sárdi A. Zoltán.
Fontos! 2018. júniusa óta a fertőrákosi mithraeum mellett az aquincumi szentély hazánkban a másik látogatható Mithras-kultuszhely.
3. Ahol Szűz Mária megpihent: bükkszentkereszti Boldogasszonykő
4. Termékenységvarázslat a tűz körül Zamárdiban
Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép "termékenység-varázslatot" mutatott be a kő körül bizonyos szertartások között. A pogány isten-anya és a napisten tiszteletére terményeket, állatokat áldoztak fel, égettek el annak érdekében, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is használták a helyet, és a kő körül földvárat építettek.
Útban a Kőhegyi kilátóhoz mindenképpen érdemes időt szánni a Szamárkő kőcsoport megismerésére. Fotó: Erre-arra fotós ajánló.
A kövekhez szintén kötődik az erre járó Szent család legendája - akiknek szamaráról nevezték el a követ -, de ennél kézzelfoghatóbb a kövek még honfoglalás előtti szerepe, amikor is a kő és környéke áldozati, kultikus hely lehetett. Évezredekkel (!!!) ezelőtti törzsek tarthatták itt varázslásaikat és később a kelták is megülték a helyet, a kő körül pedig földvárat építettek.
1942-ben Margittay Richárd írót és villatulajdonost is foglalkoztatta a kő eredete. Kutatása során arra jutott, hogy fehér ló áldozati helye volt, ezért ajánlotta a kő körüli terület felásását. Ennek során a kő mellett, mélyen, kővésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében.
5. Békességet sugárzó sztúpák hazánkban
A sztúpák létrehozásának módja évezredekre nyúlik vissza, maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelőtt. Lényegük, hogy a világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására épülnek. Kívülről látható, lépcsős formájuk a spirituális fejlődést és a megvilágosulás felé vezető utat jelenítik meg, míg belsejükben megvilágosult lényektől származó szent relikviák, szimbólumok és írások találhatók.
Európa legnagyobb, Kelet-Európa első buddhista szentélye (sztúpája) a zalaszántói sztúpa. Bop Jon dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, ami a békét, boldogságot, megvilágosodottságot képviseli. Fotó: Czillinger Zsolt
Több sztúpa található Magyarországon, de a zalaszántói kiemelkedik közülük, és nemcsak nagysága miatt, hanem azért is, mert Európában ez az egyetlen szentély, ahol valódi Buddha ereklyék is megtalálhatóak: a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben, díszes tartóban Buddha földi maradványának néhány darabját; apró csontszilánkokat őriznek.
A sztúpát jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni úgy, hogy a sztúpa végig a jobb kezünk irányában legyen. Ezalatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány. Fotó: Peter.