Budapest 100. születésnapjára készült el, és most a 150. évfordulón csak a romjai nyomát láthatjuk.
Ősszel szép arcát mutatja a Népliget. Bár erősen elhanyagolt és látszik, hogy még sokkal szebb lehetne. Vadregényes, de rendezett hely. Egyik érdekessége a Centenáriumi Park. Illetve annak maradványa…
Csupán 50 éve készült el a Centenáriumi Park vagy Országpark, de jelenleg olyan állapotban van, mintha 500 év telt volna el azóta. Az itt felállított, beépített, kialakított szobrok, térformák, domborművek, szökőkutak vagy csobogók nagy része már nincs meg, vagy már csak a nyomaik láthatók, és ami megmaradt, annak egy része is megrongálódott vagy elveszett.
Néhány éve, amikor többen is foglalkoztak a Népliget állapotával a látványosságaival, azt reméltem, Budapest 150. születésnapjára felújítják a parknak ezt a részét, helyreállítják a köztéri műalkotásokat és a kertépítészeti elemeket. Mára ez a reményem végleg szertefoszlott.
Szomorú szívvel jártam végig a ligetnek ezt a szegletét, amely 1973-ban még újszerű, látványos, rendezett volt, most pedig egy elhagyott, romos, régi temetőre emlékeztet.
Miért készült a Centenáriumi Park a Népligetben?
A különleges kert kialakításával Óbuda, Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulóját ünnepelték meg 1973-ban. Gáláns gesztusként a magyarországi megyék mindegyike hozzájárult valamilyen módon a kert létesítéséhez.
"A főváros és a vidék egységének szép kifejezője a Népligetben létesülő Centenáriumi Park, amelyben minden megye külön parcellát alakít ki tájegysége jellegzetes növényi és parkkultúrájából” - fogalmazták meg a koncepciót annak idején a Fővárosi Tanács ülésén.
A 37 ezer négyzetméteres alapterületű kertben külön parcellákon az egyes megyék sajátosságait, látnivalóit, növényzetét vagy éppen domborzatát mutatta be, ezeket egészítették ki különféle elemekkel. Az emlékművek, emlékkövek mellett elhelyezték többek közt Fejér megye oszlopát, Németh János Göcsej című munkáját, Bócz Gyula márvány obeliszkjét, Borsod megye domborművét, Békés megye ajándékát, a Hármas Körös nevet viselő csobogót és Nógrád megye ajándékát, a szökőkutat.
- október elsején adták át. A hely nívóját tovább emelte, a Népligetben 1977-ben megnyílt a Planetárium.
A park (pontosabban ami maradt belőle), a Könyves Kálmán körúthoz közeli oldalon található.
Mi maradt a Centenáriumi Parkból vagy Országparkból mára?
Csuhai István 2009-es bejegyzésében a Köztérképen a következőket sorolja fel:
- Fejér megye oszlopa a címerekkel
- Zala megye ajándéka, a Göcsej című alkotás (amit 2010-ben restauráltak)
- Baranya megye ajándéka, vagyis Bocz Gyula márvány obeliszkje,
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye domborműve,
- Békés megye csobogója
- Nógrád megye szökőkútjának maradványa/nyoma
- Tolna megye ajándéka, a geometrikus térfal
- Veszprém megye ajándéka, a Badacsony-Balaton térforma.
“Nyomokban megmaradt az egész kert domborzati kiképzése, vannak benne mesterségesen magasabbra emelt és alacsonyabban hagyott részek, bizonyos parkrészek még mindig végigjárhatók úgy, mint alighanem az átadáskor. Nem vagyok hozzáértő, de azt gyanítom, nem sok maradt az eredetileg ide telepített különleges, az egyes megyékre jellemző növényzetből sem, az eredeti vegetáció az elmúlt évtizedekben visszavette, ami az övé” - olvasható a műlapon.
Mára a geometrikus térfal eltűnt, Békés megye csobogóját nem találtam, azt vagy széthordták, vagy a növényzet lepte be. Borsod megye érdekes domborműve rosszabb állapotban van, mint 2017-ben.
A centenáriumi emlékkövet úgy belepte a növényzet, alig látható, a rajta elhelyezett márványtábla 7-8 éve még jól olvasható volt, mára a “minidzsungel” úgy beborította, hogy az ágakat félre sem lehetett hajtani az olvasáshoz.
Lehet, hogy figyelmetlen voltam, mivel nem találtam a márvány obeliszket sem, de az is elképzelhető, hogy már nincs meg. A 2014-es Google Maps felvételen még látható, a Köztérképen utoljára egy 2021-es fotón szerepelt.
Sokak szívügye a Népliget - miért?
A Népliget legszenvedélyesebb rajongója az egykori főkertésze, a 2013-ban elhunyt Pesti László volt. 1938-ban született, 1954-ben kezdett dolgozni a Budapesti Parkfenntartó Vállalatnál, először segédmunkásként, azután képzett dísznövénykertészként. 1972-től folyamatosan dolgozott a Népligetben. Nyugdíjasként is önkéntes munkát végzett a parkban, ültetett, gyomlált, nevet adott a sétányoknak, Tarjányi Ferenccel közösen írta meg a Népliget rövid történetét. Információs táblákat helyezett ki, kitalálta a Sétáló Naprendszert, létrehozta a Népliget Barátai kört. Haláláig a park volt a szívügye, és én végtelenül tisztelem ezért még az emlékét is.
A Tegyünk együtt az élhető Népligetért! csoport tagjai aktívak, rendszeresen osztanak meg információkat a parkkal kapcsolatban.
Az 1868-ban létesített Népliget Budapest egyik legnagyobb és legrégebbi közparkja. Csodálatosan töltené be a rekreációs-pihenőpark szerepét, ha felújítanák az utakat, járdákat, jobban gondoznák, karban tartanák és persze ha az erre járók is ügyelnének rá, például azzal, hogy nem dobálják el a szemetet. Több sétáló szerelmespárt is láttam a Népligetben, voltak, akik fényképezőgéppel érkeztek, vagyis tökéletes lenne romantikus randevúhelyszínként is.
Őszintén remélem, hogy egyszer visszaépülnek a megyék ajándékai a Centenáriumi Parkba. Kíváncsi vagyok, ha megújul a Népliget közeljövőben, milyen lesz. De aki ma figyelmesen és nyitott szemmel, nyitott lélekkel sétál végig a parkon, az is megláthatja kopott rongyai között a szépséget.
