5 egykori fotó és filmfelvétel nagyjaink temetéséről
2018. november 03. írta: mrfoster

5 egykori fotó és filmfelvétel nagyjaink temetéséről

kossuth_mrfosterblog_mrfoster.jpg

A temetések övezte szokások jelentősen átalakultak az elmúlt századokban: korábban a háznál felravatalozott elhunytat jellemzően a család és a barátok kísérték végig az adott településen, ám a gyászmenetelést a nagyvárosi forgatag ellehetetlenítette. Később, már közegészségügyi okokból megszüntették az otthoni ravatalozást is, így az a családi közegből a hivatalos ravatalozó épületbe került át.

Talán ezt a hiányt is igyekeztek valamennyire pótolni a nemzeti nagyjainkat övezte nagy pompával folyó gyászszertartások, amik a 19. században jelentek meg, és több százezres tömegeket vonzottak. Ezek a temetések társadalmi eseménynek számítottak, amelyek a nemzeti öntudat erősítése mellett feltehetően az emberek életéből a nagyvárosokban eltűnt gyászmenet-szertartást is pótolták. 

ke_pernyo_foto_2018-11-03_18_52_50.pngKossuth Lajos koporsójának érkezését várják a Nyugati Pályaudvarnál. Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

1. fotó: Kossuth Lajos temetése

Magyarország eddigi legnagyobb gyászceremóniája a korabeli leírások alapján Kossuth Lajosé volt. Kossuth 1849. augusztus 17-e óta külföldön élt, és 1894. március 20-án Torinóban bekövetkezett halála megrázta az egész országot, hiszen kultusza még ekkoriban is jelentős volt, élénken élt a nép emlékezetében.

Temetése sem volt mindennapi. Az állami dísztemetés ellen volt ellensége, Ferenc József tiltakozott, ezért a kormány tagjai nem is vehettek részt a szertartáson, az emberek azonban megállíthatatlanok voltak, és szinte a hallottaskocsi megérkezésétől a temetői szertartásig mindvégig Kossuth mellett maradtak. A nyitóképen Kossuth Lajos temetési menete látható a Dohány utcánál. A felvétel 1894. április 1-én készült. (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.009)

jokai_mrfosterblog_mrfoster.jpg

2. fotó: Jókai Mór temetése

Jókai utolsó napján még alkotni és olvasni vágyott (A lőcsei fehér asszony című művét), azonban már csak lapozgatni tudott a könyvben. 1904-ben május 5-én halt meg, és elhunyta általános megdöbbenést és részvétet keltett, az emberek nehezen hitték el, hogy a nagy mesemondó örökre lehunyta szemeit.

Halála utáni estén ravatalozták fel a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában, temetését külön végrehajtóbizottság készítette elő. Hatalmas tömeg kísérte: „Kossuth Lajos temetése óta nem volt ilyen diszes temetés, mint amivel Jókai Mórt kisérte utolsó útjára a közrészvét” -  írta a Pesti Hirlap

Hol található ma Jókai Mór sírja és milyen felirat található rajta?

Ha érdekli, olvassa el az ITT található bejegyzést!

3. fotó: Munkácsy Mihály temetése

munkacsy2_mrsfosterblog_mrfoster.jpg

Munkácsy Mihály temetése 1900. május 9-én volt, és az egész országot megmozgatta. Ő volt az első festő, aki világhíres lett, ráadásul 1896-ban azért is tért haza, hogy végre itthon taníthasson és letelepedhessen. Szomorú iróniája a sorsnak, hogy ezt mégsem válthatta valóra, mert betegsége megakadályozta ebben. „Bár a temetés idejét ötödfél órára tűzték ki, már két órakor a városligetnek az Andrássy-útról nyiló torkolata megelevenedett, s aztán egyre jobban szaporodó sokaság igyekezett ott is helyhez jutni. A Műcsarnok előtt az Andrássy-úton, az Erzsébet-kőrúton, a Kerepesi-út külső részén, a hol a gyászmenet a temetőbe ment, megszámlálhatlan sokaság sorakozott. A Műcsarnok belseje szűk volt annak a tömérdek előkelőségnek befogadására, mely ott megjelent.[..]  A Műcsarnok előtt az egyesületek sorakoztak és csapatjaik messze kiértek az Andrássy-utra, a hol az iskolák növendékei álltak sorban” - írta le az eseményt a Vasárnapi Újság 1900. május 13-án.

Kérdés:

Tudják hol található Munkácsy Mihály síremléke?

Ki alkotta?

 

4. fotó: Ady Endre temetése

ady_mrfosterblog_mrfoster.jpg

Ady Endrét Budapesten kísérték utolsó útjára 1919. január 29-én, ami nemzeti gyásznap lett: a közintézmények többsége munkaszüneti napot tartott, az iskolák bezártak. A fotón a gyászmenet elindul a Múzeumkertből, mert a költőt a Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, onnan kísérték a Kerepesi temetőbe. Ady szülei is szerettek volna részt venni a temetésen, de a hideg tél és távolság megakdályozta őket, így csak azzal a virággal vigasztalódhattak, amit a szülőfalujából - Érmindszentről - jelen lévő református lelkész a sírhantról vitt a gyászoló szülőknek.  


 

5. fotó: Blaha Lujza temetése

A nemzet csalogányának temetése 1926. január 20-án volt és az egész országban százezres tömegeket mozdított meg. A színésznőt majd' kétszázezren kísérték el utolsó útjára, a feljegyzések szerint Kossuth Lajos, Jókai Mór és Rákóczi Ferenc temetésén lehettek hasonlóan sokan. Szokás szerint a Nemzeti Színház előcsarnokából indult a gyászmenet a Fiumei úti sírkertbe. Ravatalánál kétszáz fős cigányzenekar húzta szeretett és megénekelt dalait. Sírhelyét Jókai és Ady nyughelye mellett helyezték el, s a mai napig itt található.

Blaha Lujza temetésén közel kétszázezer ember szorongott a pesti utcákon, a Nemzeti Színház körül. Öregek, fiatalok, fejkendős asszonyok és elegáns divathölgyek, munkások és cilinderes urak, gazdagok, szegények; kétszázezer gyászoló szomorú ember" - írták a korabeli lapok.

ke_pernyo_foto_2018-11-03_18_07_57.png
Az eseményt megörökítették a híradósok, de önálló rövidfilmet is készítettek a temetésről, ami már a temetés másnapján a mozikba került. Az alig ötperces film azonban nem csak azért jelentős, mert kevés számú fennmaradt korai riportfilmjeink egyike, hanem azért is, mert a filmezéstől mindig is idegenkedő Blaha Lujzáról mégis őriz egy rövidke mozgóképet.

Blaha Lujza temetése (1926, riportfilm) from Filmalap - Filmarchívum on Vimeo.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Mikor sétáltak utoljára a Kerepesi úti temetőben? A Fiumei Úti Sírkert (régi nevén Kerepesi úti temető) mára kultuszhellyé vált a párizsi Père-Lachaise temetőhöz hasonlóan. A 19. század közepén még mint Pest köztemetője nyílt meg, míg a század végére az ország egyik legrangosabb kegyeleti helye lett. ������Hamarosan bővebben is olvashatnak arról, miért érdemes szerintem egy hétvégi sétát tenni az ősi lombok alatt, addig is fogadják szeretettel korábbi írásomat Blaha Lujza síremlékéről: http://mrfoster.blog.hu/2017/11/01/blaha_lujza_siremleke_952 Fotó: Owl, a bagoly oldala. #mrfosterblog #budapest #budapesthungary�� #budapest�� #hiddenplaces #urbex #urbexworld #urbanjungle #citywalk #citylife #hidden #budapest_hungary #muti #mutiholvagy #mutimerrejarsz #magyarinsta #magyarinstakozosseg #park #publicpark #ig_hun #ighungary #thenandnow #budapestagram #kerepesitemető #fiumeiutisirkert #blahalujza #temető #funeral #titkoskert

Budapesti törtenetek (@mr.foster_budapest) által megosztott bejegyzés,

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr4014342077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lépcsőfok 2018.11.05. 07:36:13

A "kőrút" pusztán körút, az idézőjelet szokás bezárni, Ady Endre nem "Érdmindszenten", hanem Érmindszenten született, az -án, -én ragok elé dátumok esetén nem teszünk pontot. Ha már kulturális a téma, igyekezzünk elkerülni az égést...

gigabursch 2018.11.05. 08:28:28

Eltekintve az elgépelésektől érdekes írás volt.
Köszi.

mrfoster 2018.11.05. 09:53:12

@lépcsőfok: köszönöm az észrevételeit, javítottam!
süti beállítások módosítása