Budapest egyik legmodernebb irodaháza volt egykor a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal épülete. Most elhagyott szellemház a város közepén. Sőt: a város egyik leghíresebb szellemépülete, amelyet az egyik, urbexes ismerősöm már régóta be szeretne járni.
Az urbex vagy urban exploration az egykor virágzó, ma elhagyott helyek, egykor lakott, ma üres házak és egykor működő, mára elhagyott gyárak, intézmények felfedezését jelenti. Az urbex az utóbbi tíz évben vált hihetetlenül népszerűvé. Van, aki profin űzi, már hivatásszerűen keresi és járja be a szellemházakat, és támogatók, médiapartnerek segítségével mutatja be fotókon és videókon a szellemtanyákat a rajongótáborának.
Az urbex, azaz az urban exploration egy olyan irányzat, amikor a felfedezők nehezen megközelíthető, nem hétköznapi helyeket keresnek fel. Nekem picit ijesztő ez a vonal, de meg kell mondjam, nagyon izgalmas dolgokat lehet felfedezni ilyen helyeken is. A fotón egyébként az Istvánakna-bányatelep aknatornya látható. *** Urbex (urban exploration) is a trend where explorers find hard-to-reach and no-ordinary places. For me, this line is a little scary but I have to say that you can find very exciting things in such places as well. Anyway, in this picture you can see the tower of the Istvánakna mining area. #mrfosterblog #budapest #hellobudapest #ilovetravelling #askmrfoster #budapest_ig #mrfoster #kerdezdmrfostert #mutiholvagy #mutimerrejarsz #mutimerrejarsz #magyarinstakozosseg #magyarig #rombolas #epites #destruction #urbex #urbexhungary #urbanexploration #istvanakna #explorehungary #fedezdfelmagyarorszagot #mik
154 Likes, 1 Comments - Budapesti törtenetek (@mr.foster_budapest) on Instagram: "Az urbex, azaz az urban exploration egy olyan irányzat, amikor a felfedezők nehezen megközelíthető,..."
A Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal épülete Budán, a mai Fő utca-Nagy Imre tér sarkán áll. A helyén egykor fogadó, majd a fogadó és más házak egybekapcsolásával kialakított és átalakított laktanya volt. A város végül 1939-ben az egész épülettömböt lebontatta, hogy a helyére 1942-ben idősebb Janáky István építész és Szendrői Jenő statikus terve alapján felépítsék a modern irodaházat.
Az építészfórum azt írta erről, hogy a hivatal központi székházának felépítését Varga József iparügyi miniszter 1941-es rendelete nyomán határozták el, és a dolog rendkívüli sürgőssége miatt 1941 októberétől 1942 júliusáig kellett elkészülnie - a feszített tempójú tervezés-építés pedig akkora szenzációnak számított, hogy szakfolyóiratokban publikálták a bravúros műszaki teljesítményt. A kivitelező a Sorg Építőipari Rt. volt. A cég, a család és a Sorg-villa története – amelyről korábban már írt az Urbanista - külön fejezetet érdemel.
Szeretem az épület oldalán a díszítést is: a Borbereki Kovács Zoltán mintázta „Üveg-, faipar-, vas-, élelmiszer- és fonóipar” illetve más néven az „Építő-, fém- és textilipar, a mezőgazdálkodás” című domborművét 1941-ben avatták fel.
A háborút, az ostromot átvészelte. A hatemeletes Magyar Királyi Anyaghivatalt az 1947-1948-as modernizáció után az állam az Anyaggazdálkodási Hivatalnak, majd 1949-től a Könnyűipari Minisztériumnak adta. A minisztérium 1981-es felszámolásával az irodaház a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéé lett, 1989-től irodaháznak és oktatási épületnek használták. Amikor felszámolták a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét, az épület kiürült. És azóta is üresen áll.
A tervező, idősebb Janáky István egyébként elképesztően nyitott figura volt, szinte polihisztor. Fiatal korában többféle művészeti ág is érdekelte, verseket írt, rajzolt, újságban írt, verseket költött, és sokáig húzta egyetemi tanulmányait, 1921 és 1929 között végezte el a Műegyetemet. Wälder Gyula és Pogány Móric tanítványa volt. Munkáiban igyekezett a részleteket is aprólékosan kidolgozni.
Csak remélni tudom, hogy egyszer valaki méltóképpen felújítja az épületet, életet lehel belé, és nem hagyja elveszni.
