11 érdekesség a Sziklakórházról
2019. július 29. írta: fosterur

11 érdekesség a Sziklakórházról

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-8.JPG 

A Sziklakórház egyedülálló hely Magyarországon. Egyszer az életben mindenkinek látnia kell. De különlegesnek számít egész Európában. A Budapestre érkező külföldiek is kíváncsiak rá, ez az egyik legnépszerűbb látványosság.

Amikor két éve egy belvárosi hotel munkatársával beszélgettem arról, hogy mit kérnek a sztárok és a külföldi vendégek egy budapesti szálloda recepcióján, akkor elárulta, hogy a turistákat elképesztő módon érdekli a Sziklakórház, sokan szeretnék látni, és a recepción meg szokták kérdezni, hogy tényleg működik-e, be lehet-e menni, és valóban láthatók-e lent második világháborús tárgyak.

A budai várhegy mélyén húzódó Sziklakórház Atombunker Múzeum története egybeforrt Magyarország és Budapest történelmével is a második világháborútól a rendszerváltásig. A termeit végigjárva láthatjuk, milyen volt a háborús készülődés, a betegek ellátása az ostrom alatt; megtudjuk, milyenek voltak a mindennapok a várhegy alatt, hogyan használták 1956-ban és milyen intézkedéseket vezettek be a hidegháború idején. És egyéb érdekességeket is tartogat: a Sziklakórházzal egybefüggő barlangrendszer tavasszal megnyitott járatait.

Júniusban részt vehettem egy sajtóbejáráson, akkor mehettem végig ezen a páratlan helyen. Lenyűgöző élmény volt számomra.

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-2.JPG

1.
Bár a Sziklakórház megépítését Szendy Károlyt, Budapest akkori főpolgármestere már az 1930-as években elrendelte.

2.
A Sziklakórház nem volt önálló intézmény, a kezdetekkor a Szent János Kórházat bízták meg az üzemeltetésével. Dr. Kovács István sebész adjunktus főorvos volt az igazgató, dr. Seibriger András az igazgatóhelyettes és a nyitódokumentum szerint a főorvos és segédje, valamint 15 orvos és 30 ápoló dolgozott a Sziklakórházban.

3.
Kevesen tudják, hogy több nemesi család sarja is dolgozott itt ápolónőként. A főnővér gróf Andrássy Ilona volt, de itt szolgált gróf Széchényi Ilona és özvegy Horthy Istvánné, vagyis Edelsheim Gyulai Ilona grófnő is.

4.
A Sziklakórház számos egykori dolgozóját örökítették meg viaszfiguraként a múzeumban, hogy munkájukat láthatóvá, érzékelhetővé tegyék a látogatók számára. A viaszbábukkal és a korabeli használati eszközökkel be lehet mutatni, miként zajlottak például a műtétek a kórházban a háború alatt. Az itt kiállított orvosi műszerek közül egyébként több is akad, amit akár ma is lehetne használni a kórházakban.

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-3.JPG

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-9.JPG

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-5.JPG

 

 

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-7.JPG

 

5.
1944. február 23-án nyitották meg, és Sziklakórház kezdetben csak légiriadó esetén üzemelt. Budapest ostroma alatt azonban teljes kapacitással voltak kénytelenek működtetni.

Eredetileg 60 fősre tervezték a kórházat, később 200 fősre bővítették. Budapest ostroma alatt előfordult, hogy 600-700 sebesültet is elláttak a kórházban; hatalmas volt a zsúfoltság, kötszerhiány alakult ki, összetolták az ágyakat, hogy minél többen elférjenek rajtuk, nem volt elegendő víz – ilyen körülmények között próbálták az orvosok és ápolók menteni az emberi életeket.

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-4.JPG

 

6.
A Sziklakórházban állandó készültséget és rendszeres gyakorlatokat tartottak, innen kapcsolták a kerületi légiriadó-szirénákat.

A második világháború kitörése, a háborús készülődés előtt Magyarországon is bevezették a lakosság figyelmeztetését szolgáló légi riasztási jelzések használatát.

1939. augusztus 23-tól két jelzés volt érvényben: a „Légvédelmi riadó!”, illetve a „Légiveszély elmúlt!”.

1944.március.15-től a Honvédelmi Minisztérium továbbiakat vezetett be.

A szirénákat és a riasztóeszközöket a légvédelmi és légoltalmi rendszerrel működtették. Amikor a támadási kötelék 150 km-re megközelítette Magyarország légi riasztási körzeteinek egyikét, „Légiveszély! Légiveszély!” jelzés hangzott el a körzet megnevezésével, a szirénával félperces egyenletes búgó hangot adtak. A rádióban azt mondták be, hogy az adást megszakítják, és csak légoltalmi, légvédelmi információkat adtak.

Amikor a kötelék 15 perc távolságra ért, elrendelték a légvédelmi riadót. A háromszor félperces szirénahangra (félperces szünetekkel) a kijelölt felderítő és őrszemélyzetet kivéve mindenkinek óvóhelyre kellett vonulnia.

A támadást után adták a „Légiriadó elmúlt!” jelzést, szirénával kétszer félperces egyenletes búgó hanggal. Amikor a kötelék végleg elhagyta a légteret, a „Légiveszély elmúlt!” jelzést sugározta a rádió.

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-6.JPG

 

7.
Az embermentő Friedrich Born is itt dolgozott. 1936-tól élt Budapesten és 1944 májusában lett a Vöröskereszt képviselője. A nyilas uralom alatt zsidó mentő akciókat szervezett, kórházakat, árvaházakat helyezett a Vöröskereszt védelme alá, védleveleket adott ki. 1944 decemberétől a bombázások és az ostrom miatt biztonságos helyen, a Sziklakórházban folytatta a munkát. Segítségével 15 ezer ember menekült meg Magyarországon a vészkorszak idején. A Sziklakórház állandó kiállítással tiszteleg előtte.

8.

A háború után tífusz elleni oltóanyagot termeltek a kórházban, az 1950-es évek elején pedig titkosították a helyet, bővítették és újra felszerelték. Az 1956-os forradalom alatt ismét kórházként használták.

9.
A hidegháború éveiben, 1958 és 1962 között alakították ki úgy a Sziklakórházat, hogy egy esetleges atomtámadás vagy vegyi támadás idején is védelmet nyújtson. A kórház saját levegőztető rendszerrel rendelkezik. Gyógyszereket, vegyvédelmi, sugárvédelmi eszközöket tartottak itt, és szigorú protokollt írtak elő veszély esetére a belépésről, a tisztálkodásról, a fertőzött ruha eltávolításáról stb. Mivel 15 méterrel a föld alatt húzódik, sokan úgy vélik, nem nyújthatott volna kellő védelmet atomtámadás idején, de erről szerencsére nem bizonyosodhattunk meg annak idején.

10.
Az atombunker gépházában az áramot generátorok biztosították, amelyeket gázolajjal működtettek. Hogy ne legyen feltűnő az üzemanyag lejuttatása, úgy álcázták, hogy a gépház fölött volt egy virágágyás, ahová időnként „locsolókocsi” érkezett, és míg egy csőből a virágokat locsolták, egy másikból a benzint pumpálták le a bunkerbe.

A hidegháborús készülődésről és az atomfegyverek által okozott szörnyű pusztításról külön kiállítás emlékezik meg a Sziklakórházban.

11.

A Sziklakórházat több kis folyosó és ajtó köti össze a nem kevésbé izgalmas Várbarlanggal, amelyet sokáig elzárva tartottak a látogatók elől. A barlangrendszer azért is izgalmas, mert kisebb átalakításoktól eltekintve közel természetes állapotukban láthatjuk ma is. A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló Várbarlangban található egy csontkamra, a mamutfogas terem, néhány cseppkő-kezdemény és a túrákon azt is megtudhatják, hogyan alakult ki ez a páratlan hely, és kinek köszönhető a feltárása.

A Várbarlang vagy a Sziklakórház minden évszakban remek program, de a nyári hőségben különösen kellemes a hűvös termekben sétálni. Arról azért ne feledkezzenek meg, hogy itt mindig hideg van, 15-18 foknál nincsen melegebb, így érdemes szandál helyett cipőben jönniük és magukkal hozni egy pulóvert is.

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-11.JPG

mrfoster-blog-sziklakorhaz-atombunker-varhegy-varbarlang-10.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr5614983974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZON 2019.07.30. 08:59:54

Lenyűgöző hely, nem szabad kihagyni.

Annyit pontosítanék, hogy a generátorokat Ganz dízelmotorokkal működtették, tehát nem a fokozottan tűzveszélyes benzint, hanem gázolajat kellett pótolni. A mozdonymotorok kipufogógázai pedig egy, az objektum fölött található lakóház kéményén - vagy egy e célra épített "álkéményen" - át kerültek a szabadba.

MP 2020.06.15. 14:24:11

Benzint a gázolajos motorokba?
süti beállítások módosítása