Amikor először be akartam járni a Csepel-szigetet, magam is elhűltem rajta, milyen gigantikus a jól ismert dunai, elsősorban budapesti szigetekhez, például a Margitszigethez képest. A Csepel-sziget hossza 48 km, szélessége 6–8 km, területe összesen 257 km².
A Csepel-sziget csak részben tartozik Budapesthez, és nem csak Csepel városrésznek ad otthont (mint azt a neve sejteti), hanem még 11 településnek. A szigeten fekszik többek közt Szigetszentmiklós, Szigethalom, Tököl, sőt Ráckeve is.
A hatalmas Csepel-szigeten szép számmal akadnak építészeti és kulturális látnivalók, de akár strandolásra, bunkertúrára vagy “időutazásra” is alkalmuk nyílhat Magyarország legnagyobb szigetén.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Csepel-sziget egyik legkülönlegesebb helyszíne a több mint 120 éves Csepel Művek (illetve hivatalosan Weiss Manfréd Acél- és Fémművek). Ez a várostól félig-meddig elzárt világ tipikusan olyan helyszín, ahol bárki időutazónak érezheti magát. A gyártelep kopott épületei közt, az ipari vágányok mellett, kockaköves utcákon sétálva az az érzésem, mintha megállt volna az idő. A Csepel Művek a 20. század első felének ikonikus gyártelepe volt, ahol sok tízezer ember kereste meg a mindennapi betevőre valót. A rendszerváltás után privatizálták, így a területen most a lehető legkülönfélébb cégek működnek. Az idelátogatók kipróbálhatják magukat szabaduló szobás játékokban, vagy akár bunkertúrán is részt vehetnek.
A kenu világbajnok Kolonics György szobrát is meglátogathatják a Csepel-szigeten, a róla elnevezett Kis-Duna parti sétányon. Emlékművét 2017-ben avatták fel. Sárossy Tibor készítette, akinek Csepelen több munkáját is láthatják.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nepomuki Szent János szobra ezzel szemben igazi matuzsálem. 1721-ből való, így a Budapest harmadik legöregebb szobra címmel büszkélkedhet. Alkotója ismeretlen, mindössze annyit tudni róla, hogy eredetileg a Kecskeméti kapunál avatták fel. Csak később, 1973-ban került Csepelre, a Szent Imre térre. Restaurálták és egy szép védőépületet is kapott, 5 évvel ezelőtt pedig egy kőhíddal is kibővítették.
Forrás: Belavagyok/Wikipédia
Csepelen rábukkantam egy igazi geológiai különlegességre, a Tamariska-dombra. Nevét a rajta található számtalan tamariszkusz (gall tamariska, Tamarix) bokorról kapta. A domb valójában egy 116 méter magas homokbucka, amely a jégkorszak végén alakult ki. 2012-ben nyilvánították védetté, amit nemcsak geológiai értéke indokolt, hanem a területén található zömmel védett homokigyep-életközösség is. Plusz érdekesség, hogy a Tamariska-domb alatt egy a két világháború között épült bunker rejtőzik.
A Csepel-szigeten már messziről feltűnik a város legismertebb ipari műemléke, a lakihegyi adótorony. Nem csoda, hiszen az elnyújtott oktaéder alakú vasszerkezet az 1933-as átadása óta Magyarország legmagasabb építménye. Maga a torony 284 méter magas, amelyet egy 30 méteres hangoló toldat egészít ki. Ha a toldatot teljes egészében kitolják, az adótorony összmagassága 314 méter.
Forrás: Wikipédia
Ráckevén érdemes megnézniük a Savoyai Jenő herceg által építtetett barokk kastélyt, illetve az ország első rekonstruált és működő hajómalmát is. Alacsony vízállás idején pedig látogassanak el Szigetújfaluba. Itt a kompkikötőnél megpillanthatják egy régi római kikötőerőd falmaradványait.
A Csepel-szigeten a fürödni vágyók is megtalálják a számításukat. Melegebb időben a ráckevei és szigetszentmártoni kiépített dunai strandok várják a fürdőzőket. Ráckevén az Aqualand élményfürdő fedett része viszont hűvös hónapokban is nyitva tart.
A Duna Ráckevénél - Fotó: Pixabay.com
A szigetbecsei Tőzike Tanösvény is kellemes kikapcsolódást nyújt. Elnevezését az árterek egyik legszebb virágáról, az errefelé is honos tavaszi és nyári tőzikéről kapta. A 800 méter hosszú tanösvényen megismerkedhetnek a terület növény- és állatvilágával. Öt információs tábla segít ebben, és mindegyikhez könnyű terepen lehet eljutni, így babakocsival érkező kisgyermekes családoknak is könnyen végigjárható.
A természet kedvelőinek ajánlom Makádot is, ahol a Csepel-sziget legdélebbi csücskénél gyönyörködhetnek a Duna és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág találkozásában. Ha szerencséjük van, még egy zsilipelést is végignézhetnek.
(A nyitókép forrása: Belavagyok/Wikipedia)
