Mi a Zsolnay porcelánok népszerűségének titka?
2022. november 10. írta: fosterur

Mi a Zsolnay porcelánok népszerűségének titka?

zsolnay-porcelan-mrfoster.jpg

8 érdekesség a Zsolnay-porcelánokról.

A Zsolnay névről először a gyönyörű, kézzel festett porcelánok jutnak az eszünkbe aranykontúrral megrajzolt növényi motívumokkal. 

Másodsorban az irizáló, szemkápráztató eozin tárgyak, harmadsorban az épületkerámiák.

Minden egyes alkalommal, amikor Zsolnay-csészéből kortyolom frissítő teámat vagy kávémat, vagy amikor elfogyasztom a Zsolnay-porcelán tányéron felszolgált kedvenc süteményemet, eszembe jut, miért imádják ennyien ezeket a tárgyakat, miért számít ma is értékes ajándéknak egy Zsolnay-motívumokkal díszített váza.

1. A porcelán önmagában is értékes és keresett 

 Fehér arany – egykor így is nevezték a porcelánt. E nemes anyag finom, semmilyen más anyaghoz sem fogható, egyszerre kemény és törékeny, és ha óvatosan megkocogtatunk egy minőségi darabot, jellegzetes hangot ad.

 A kerámiagyártás legnemesebb anyaga, a porcelán Kínából származik, a VII-X. század között találták fel, a Tang-dinasztia idején. Alapanyaga a kaolin, amit földpátokkal, mésszel és kvarccal vegyítenek. A masszát igen magas hőfokon égetik ki, azután mázzal látják el, majd festéssel díszítik.

Mivel az európaiak nem ismerték a porcelánkészítés módját, minden darab, ami hozzánk eljutott – állítólag először a keresztes lovagoknak köszönhetően –, igen értékes volt. 

Európában csupán a XVI. században kezdtek el porcelánt előállítani, több helyen is, a mai Németország, a mai Olaszország és Franciaország területén, de Bécsbe is eljutott a porcelángyártás titka a XVIII. században, a történelmi Magyarországon pedig először Holicsin kezdtek porcelánt készíteni, a tömeggyártás pedig a XIX. században indult meg. 

A XIX. és XX. században a polgári otthonok elképzelhetetlenek voltak porcelántárgyak (elsősorban étkészletek és dísztárgyak, például vázák) nélkül.

A porcelán értékét részben az adta, hogy oly sokáig titokban maradt gyártásának technológiája, részben pedig a tárgyak szépsége, törékenysége és pótolhatatlan volta. A porcelán népszerűségét az növelte, hogy felülete könnyen tisztítható.

meisseni-porcelain.jpg

Egy tányér abból az étkészletből, amelyet a Meisseni porcelángyár készített Heinrich von Brühl (III. Ágost lengyel király főtanácsosa) számára 1737 és 1742 között

 

2. A Zsolnay-gyár története egy téglaégetővel és egy agyaggyárral indult

Zsolnay Miklós pécsi kereskedő az 1850-es években alapította a később világszerte híressé vált gyár elődjét. 1851-ben vásárolt meg egy telket, rajta téglaégetővel és agyagbányával, a Zsolnay-féle manufaktúra pedig 1853-ban indult, és ekkor íratta Ignác fia nevére a gyárat az idősebb Zsolnay Miklós. Eleinte néhány alkalmazottal dolgoztak, helyi piacra, kezdetleges eszközökkel. 

A fordulat 1865-ban következett be, miután külföldre távozó bátyjától a gyárat Zsolnay Vilmos vette át. Művészi képességeivel és újító szellemével színvonalas, a versenytársak közül kiemelkedő céget hozott létre, amely többféle innovációval, széles kínálattal és egyedi termékekkel vált híressé és keresetté.

Zsolnay Vilmos újításai közé tartozik a porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit. Közreműködött a Wartha Vince által feltalált, eozinnak nevezett lüszteres máz technikájának kidolgozásában, és a elsőként alkalmazta a gyár dísztárgyainál. Itt érdemes megjegyezni, hogy eozint azóta is csak a Zsolnay-gyár képes előállítani az egész világon.

Zsolnay Vilmos 1873-tól belföldi és külföldi kiállításokon is magas rangú kitüntetéseket szerzett, az 1878-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a becsületrendet és nagy aranyérmet kapott. 

Tervezőként neves művészeket kért fel, és ez a hagyomány később is folytatódott. Olyan alkotók gazdagították a Zsolnay-művek tárházát, mint Darilek Henrik, Nikelszky Géza, Kapás-Nagy Mihály, Apáti Abt Sándor, Stróbl Alajos, Kisfaludy Strobl Zsigmond, Rippl-Rónai József vagy Zsolnay Júlia és Sikorski Tádé (Zsolnay Vilmos lánya és veje).

A porcelánmanufaktúra az építkezésekhez használt tetődíszektől a használati és dísztárgyakig számos termékfajtát állított elő. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén számtalan épületet díszítettek Zsolnay-kerámiák, és csak Budapesten 200 olyan épület állt vagy áll még ma is, a Mai Manó-háztól a Műcsarnokon át a Mátyás-templomig, amelyeket Zsolnay tetőcserepek vagy dekorációs elemek ékesítenek. 

3. A kísérletezés folyamatosan jelen volt a Zsolnay Manufaktúra történetében

“Zsolnay Vilmos kereskedelmi tapasztalatai alapján ambicionálta a luxus díszműgyártás felfedezőútjait, a kor vezető francia, angol, német cégeivel versenyezve. 1873–78 között saját laboratóriumot állított fel és kidolgozta azt az 1280 fokon kiégő, azaz magas tüzű, színes mázas kerámiát, amit porcelánfajansznak neveztek el, és amivel 1878-ban aranyérmet nyert a párizsi világkiállításon” – meséli erről a korszakról Csenkey Éva művészettörténész, Zsolnay-szakértő.

 4. A nők is jelentős szerepet töltöttek be a Zsolnay gyár életében

“Zsolnay Vilmos és családtagjai irányításával egy nagytudású és egyre gyarapodó kivitelező gárda működött, remek formázókkal és festőkkel. Felállított egy női festödét is, ami akkoriban óriási újításnak számított, hiszen a nők így a legrangosabb tevékenység részesei lettek. Leányai is tervező művészként alkothattak. Teréz férje, Mattyasovszky Jakab geológus és Júlia férje, Sikorski Tádé építész szakértelme, munkája nagymértékben hozzájárult a márkanév sikeréhez” – mondta a fent már idézett interjúban Csenkey Éva.

zsolnay-kaves-keszlet.jpg

Egy Zsolnay-kávéskészlet, amelyet Zsolnay Júlia tervezett - forrás: Magyarország a XX. században 

5. A Zsolnay-porcelánok két nagy korszaka

 A gyár életében művészetileg két nagy korszakot szoktak elkülöníteni: a historizmust és a szecessziót. Előbbire a növényvilágot idéző, népiesebb motívumok jellemzők, valamint a tervezést és a gyártást komoly néprajzi és archeológiai gyűjtőmunka előzte meg. E korszakhoz köthetők a klasszicizáló és ónémet hatást mutató alkotások is.

A szecesszió korának művészei a növényi ornamentikától az emberi alakokig sokféle elemet használtak, szívesen nyúltak vissza a görög és római mitológiához is ihletforrásként, ugyanakkor progresszív irányt képviseltek, ezért is kortalanok és mai szemmel is modernek az abban az időszakban készült darabok. A szecesszió térhódításában szerepet játszott a Franciaországból hazatérő Rippl-Rónai József is. A festőt azzal bízták meg, hogy tervezze meg gróf Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlőjét. A művész nem csupán  bútorokat tervezett, hanem különféle dísztárgyakat is, többek közt vázákat. Burjánzó indái, levelei, növényei ma is beazonosíthatóvá teszik Rippl-Rónai munkáit.

6. Mikor vált meghatározóvá a polgári otthonokban használt porcelánok készítése? 

1895-ben a Zsolnay-vállalat megvásárolta a Fischer-féle porcelán- és majolikagyár részvénytöbbségét, majd "Budapesti Zsolnay-féle porcelán Fayence Gyár" néven Zuglóban új telephelyre költöztette.

Bár az ekkorra már világhírűvé vált gyár sokféle termék előállításával foglalkozott, Zsolnay Vilmos halála után fokozatosan a porcelángyártás vette át a vezető szerepet. Az első világháború után gazdasági megfontolásból kényszerültek arra, hogy a mindennapi használatra alkalmas tárgyakra fókuszáljanak, ez azonban új lehetőségeket nyitott. A gazdaság későbbi fellendülésével azután a struktúra is átalakult, ismét az exkluzivitás vált meghatározóvá.

7. Mi a népszerűség titka?

Több mint 160 év tapasztalata a mintaválasztásban

A gyár művészei folyamatosan kutatták a megújulás lehetőségeit, a keleti világ forma- és motívumkincseit, az inspirációs forrásokat, és beépítették alkotásaikba művészetükbe. Emellett a modern stílusirányzatok felé is nyitottak maradtak. A hagyományos Így alakult ki a Zsolnayt jellemző egyedi motívum- és stílusvilág.

A manufaktúra jelenleg több mint 4000 dekorációs mintával rendelkezik, amelyek hihetetlenül sokféleképpen kombinálhatók és variálhatók. A forma- és mintagyűjtemény mára csaknem 40 kötetté bővült. 

Speciális díszítés

Egyedi a máz- és festéstechnológia is. 18 karátos arany- és platina használata még különlegesebbé teszi a Zsolnay-porcelánokat

Tradicionális kézműves munka

Az időtálló minőség és elegancia részben a jellegzetes forma- és mintavilágra, részben pedig a technológia módjára épül. A tradicionális étkészleteinek (és egy sor más termék) mintái kézi festéssel és aranyozással készülnek a manufaktúrában.

Mire egy tárgyból finomfestett porceláncsésze vagy porcelán süteményestál lesz átlagosan 15 szakember kezén megy át a festőműhelyben. 

kezzel-festett-zsolnay.png

Forrás: Zsolnay 1853-2015

 

8. Budapesten egyetlen hely használhatja a Zsolnay nevet, a Teréz körúti  Zsolnay Kávéház

Ma már egyre többen tudják, hogy a Nagykörúton működik egy kávéház, amelynek története több mint 100 évre nyúlik vissza, ahol a magyar irodalmi élet számos nagysága megfordult már, és ahol a vendégek évtizedek óta Zsolnay-porcelánban kapják a teát, a kávét és a sütemény.

A budapesti Radisson Blu Béke Hotel Budapest (az egykori Britannia Szálló) földszintjén működő Zsolnay Kávéház a szálloda 1980-as években történt átépítése után 1985-ben nyitott újra. Ekkor született együttműködés a Zsolnay-gyár és a Kávéház között: a manufaktúra egyedi mintázatú, kizárólag a Kávéház számára tervezett kávés, teás és desszertes készleteket gyárt, és a Kávéház használhatja a Zsolnay nevet.

ronnefeldt-tea-zsolnay-kavehaz-porcelan-zsolnaymanufaktura-zsolnaygyar.jpg

zsolnay-cafe-porcelan.jpg

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Zsolnay Cafe (@zsolnaycafe) által megosztott bejegyzés

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr7017974222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása