Szobrokkal díszített, izgalmas kis parkot rejtenek az Andrássy út környékén épült paloták és villák. Ám ebbe a parkba nem léphet be bárki és bármikor.
Aki járt már gyalog a Bajza vagy a Munkácsy utcán, annak egészen biztosan feltűnt a kőkerítéssel és épületekkel határolt kert, ami úgy néz ki, mint egy különleges szoborpark. Sokan megállnak a kerítésnél, és bekukucskálnak, esetleg telefonnal fotókat készítenek. A Bajza, a Szondi, a Munkácsy Mihály és a Kmety György utca között található kis éden, az Epreskert számtalan érdekességet tartogat.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Miért pont Epreskert?
A környék egykor nem volt ilyen forgalmas, Pest külterületének számított (a közeli Városliget is csak egy mocsaras legelő volt). A XVII. században egy, a jelenlegi Epreskertnél jóval nagyobb területet eperfákkal ültettek be, részben azért, hogy megkösse a Rákos-patak menti homokot.
Az eperfa levele egyébként a selyemhernyók tápláléka, ezért kitűnő munícióval szolgált a rovaroknak, így a selyemgyártásnak is. Amikor az 1776-ban alapított Valero selyemgyár 1851-ben megszűnt, az epreskert egy elvadult terület lett.
Amikor később a Városliget rendezési terve miatt elbontották Huszár Adolf szobrászművész műtermét, panaszkodott, hogy nem tudja hol elkészíteni Deák Ferenc szobrát a Kerepesi temetőben épített mauzóleumhoz. A művésznek az epreskertben adtak telket 1879-ben.
Az Epreskert egyfajta képzőművészeti szalonná vált
1881-re elkészült Huszár Adolf villája, természetesen műteremmel, ezzel elindult a többi művész idetelepülése. A folyamatot felgyorsította, hogy 1882 márciusában a fővárosi közgyűlés Jókai Mór folyamodványára úgy döntött, hogy a területet átadja egy jövendőbeli képzőművészeti akadémiának, a Mintarajztanodának. Két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. Az iskola tanárai - Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály - ingyen kaptak műtermet az Epreskertben.
„Az a kis zöld folt az Andrássy-úttól balra, az epreskert: még szent hely – a múzsáktól, a szépet kedvelő görög istenektől ihletett hely. […] A nagy Babylon beteg sohajai közepette itt még boldogan húzhatják meg ők magukat, akár Árkádia mythikus rengetegében. Itt laknak a múzsák: azok élnek lombzizegésben, a szerelmes madarak dalán, a fű zöld és a mennyek kék színén” - írta Pekár Gyula Stróbl műtermében című cikkében 1895-ben.
Strobl Alajos szobrászművész az 1880-as években rendbe hozatta a kertet, és egy kis bohémtelepet hozott létre. Ő maga is szolgált látványossággal: például reggelente kürt hangjára, lóháton vágtatott ki a kertből.
"Derűsebb esetek azok a művészvigasságok, amelyeket a közönség részvételével rendeztek, félig-meddig a müncheni Fastnacht, féligmeddig a párizsi Micarème emlékeként. Ezeknek a mulatságoknak Feszty Árpád és Strobl Alajos volt a főmestere, a színhely pedig az Epreskert, ahol a Mintarajztanoda és mesteriskola növendékeinek voltak munkatermeik. Olykor hetekig dolgoztak a regényes kert fái és épületei közt festők és szobrászok, hogy fantasztikus színhelyét formálják a jelmezes mulatozásoknak." - írja Császtvay Tünde Szalon-Garnitúra című munkájában.
Benczúr Gyula műterme az Epreskertben - Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.03
Az Epreskert meghatározó volt a környék életében
A mai Epreskert közelében áll a híres Jókai-Feszty villa. 1890-ben Jókai Mór Laborfalvy Róza halála után fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével, Feszty Árpáddal közösen vásárolta meg a Bajza utcai telket. Feszty a velencei paloták mintájára építtette meg a villát, amelynek emeletén az idős író élt, a földszinten pedig a Feszty-házaspár. Ma ez Feszty-ház néven az MKE egyik épülete. Ez a ház volt aztán a századforduló egyik legnagyobb botrányának, Jókai Mór kései szerelmének helyszíne.
Az őspark és az itt található néhány épület 1921 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Ezért látni a kertjében különböző szobrokat, szobortöredékeket, installációkat.
Mivel gyakorlatilag az egyetem kertje, és nem közpark, nem lehet bármikor bejutni, és nem illik itt egyszerre sok időt tölteni. Ha szeretnél bekukkantani, akkor előtte nézd meg a Parthenón-fríz teremben, a kert végén álló kiállítóhelyen az aktuális kiállítást, és az úton visszafelé gyönyörködj egy kicsit a kertben.
Mi mindent rejtenek a kert lombjai, bokrai?
Az Epreskert egyik legérdekesebb eleme a kertet díszítő építmény: az egykori józsefvárosi kálvária. Mayerhoffer András tervei alapján épült 1744 és 1749 között. A kör alaprajzú kálvária kápolnát 12 tengelyes árkádsor veszi körül 10 lépcsőfokos, áttört kőkorlátos, kétkarú feljárattal. Teraszán eredetileg 3 kereszt volt.
Az épület egykor a mai Kálvária tér helyén, a Kálvária dombon állt. A legenda szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt oda jártak buzgón imádkozni a környékbeli asszonyok.
Amikor azonban a XIX. század végén a folyamatosan növekvő és fejlődő, építkezésektől zajos Budapest utcáit is korszerűsítették, szélesítették, a kis kápolna útban volt. Strobl Alajos mentette meg azzal, hogy befogadta az Epreskertbe: 1894-ben kövenként hordták át a Kálvária térről.
Stróbl Alajosnak más műtárgyakat is köszönhetünk. Az Epreskertben látható a Kolozsvári-fivérek Sárkányölő Szent György-szobrának, valamint Mátyás király bautzeni domborművének másolata - ez utóbbi a restaurátorok épületének falán -, de a Mátyás-templom átépítésekor megmentett középkori kapu is ide került.
Aki járt már a Parthenon-fríz teremnél, annak egészen biztosan megakadt a szeme a bejáratnál álló lófigurán.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A története szintén Strobl Alajoshoz kötődik. Amikor a művész megpályázta a Halászbástyára tervezett Szent István-szobor megbízását, a bírálóbizottság kételkedett, hogy lovat is képes lesz-e az elvárt minőségben kifaragni. Strobl a hír hallatán kölcsönkért egy lovat a Városligetben fellépő cirkusztól, majd a modell alapján elkészítette a lószobrot. A bizottságot meggyőzte tudásáról, és elkészíthette a Halászbástya ikonikus szobrát.
De ez már egy másik történet, A budavári Szent István szobor kalandos története.
