Keveseknek adatik meg, hogy saját szemükkel gyönyörködjenek a Honvédelmi Minisztérium két, hatalmas falidíszében.
Aki csak a saját szemével látta Blaski János monumentális méretű, színpompás, üvegből készült alkotását, biztosan nem felejti el. Ám csak keveseknek adatik meg ez az élmény, mivel a murália a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében található, és oda nem léphet be csak úgy bárki.
Az előcsarnokot két üvegablak díszíti: a Forradalom és Népek barátsága című alkotás.
Az üvegművészet több évszázadra nyúlik vissza, ám Magyarországon az üvegablakok készítése csak a XIX. századtól élte virágkorát, és a századforduló idején teljesedett ki. Már sem kizárólag szakrális, hanem világi témájú alkotások is készültek, gondoljunk csak Róth Miksa munkáira.
Mint azt Szőnyeg-Szegvári Eszter művészettörténész elmondta, az akkori honvédelmi minisztérium üvegablakai megrendelésére készültek, és meg is adták a pályázathoz a témákat. Szerepelt köztük Dózsa György kora, a Hunyadiak kora, valamint “az internacionalista elemek egészséges hangsúlyozása” is. A meghívott három művész tervei közül Blaski János idealisztikusabb, szimbolikusabb ábrázolásai nyerték el a megrendelők tetszését, így kapta a megbízást a Forradalom című üvegablak elkészítésére 1965-ben.
Tíz évvel később újabb murália készítéséről döntött a minisztérium, ám ekkor már az volt a határozott kérés, hogy az egységes megjelenés érdekében ugyanazt a művészt bízzák meg a munkával.
Forradalom - részlet
Népek barátsága - részlet
Losonci Miklós egy 1975-ben, a Művészet című folyóiratban megjelent cikkben Blaski Jánosról azt írta: "művészete szolgálat; a korszerűség és közérthetőség közös nevezőjét keresi. Munkáiban közös élményeket fogad be, társadalmi érzelmeket sugároz vissza. Hallja és meghallgatja a művelődéspolitika és a közönség egy mederben áramló, összetartozó igényeinek azonosságát."
Blaski János 1924-ben született Budapesten, művészeti tanulmányait 1946–1949 között a Képzőművészeti Főiskolán végezte, Berény Róbert és Burghardt Rezső is tanította.
1949–1952-ig a moszkvai Filmművészeti Főiskola, azután a leningrádi Képzőművészeti Akadémia diákja volt.
1959 és 1961 között Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjat kapott, 1960-ban Rómában volt ösztöndíjas.
1960-tól 26 évig a Képzőművészeti Főiskola adjunktusa, docense, majd egyetemi tanára volt.
Festmények mellett monumentális, murális kompozíciókat is készített, üveg és tűzzománc felhasználásával.
Háromszor kapott Munkácsy-díjat a szocializmus alatt, 1975-ben pedig Érdemes művész lett.
A Képző-és Iparművészeti Lektorátus archívumában (ma MNG Adattári gyűjteményének része) tárolt anyagok szerint Blaski János az akkori Honvédelmi Minisztérium tematikáját szem előtt tartva, a megadott történelmi témák ábrázolását nem konkrét események megjelenítésével képzelte el. Inkább magunknak az eseményeknek a lényegét egybegyúrva, szimbólumok mentén vázolta fel a Forradalom című művet. A színpompás üvegablakot azután kartonrajz alapján, antik üvegek felhasználásával, acélkerettel, kittágyazással készítették el.
Az archívum anyagaiból az is kiderült, 2000-ben szakértői bírálatot tartottak az üvegablakok megőrzéséről. Az épület beléptetési rendszere miatt ugyanis az alkotások nem látszottak rendesen, így új elrendezést javasoltak. A bizottság kiemelkedő minőségű műalkotásnak tartotta Blaski János munkáit, ezért mindkét mű sérülésmentes megóvását javasolták.
Hol láthatják vagy nem láthatják ma Blaski János műveit? Egyik leghíresebb munkája a Déli Pályaudvaron volt. A pénztár mellett működött annak idején egy önkiszolgáló étterem, és a díszítő kerámiaburkolat Blaski János és Miskei László tervei alapján készült. 2024-ben viszont a mára megmaradt csempéket is elbontották, erről a Köztérképen olvashatnak.
Egy mozaikja a Nyíregyházi Főiskola egyik épületében látható.
Egyik térplasztikája – elhanyagolt állapotban – a berzencei határállomás parkjában található.
Egy hatalmas üvegmozaikja pedig a salgótarjáni művelődési központ üvegtermét díszíti.
