Budai sétáim során egy-egy meredek kis utca előtt megállva hónapok óta újra és újra felötlik bennem a kérdés: vajon ez lehet az egyik legmeredekebb utca Budapesten? És ha igen, hogyan tudnám bebizonyítani? A válasz látszólag egyszerűnek tűnik: a földmérők módszerével le kell mérni a kezdő és a végpont magasságkülönbségét a hossz arányában.
A valóságban azonban számos újabb kérdés vetődik fel: Legalább milyen hosszú legyen az út, amit megmérünk? Számít-e a meredekségbe egy közbeiktatott lépcső? Mihez kezdjünk az úton lévő esetleges kisebb-nagyobb huppanókkal? Számítanak-e a dombtetőkre, sziklákra felvezető névtelen kis utak?
Forrás: Műemlékvédelem fotópályázata, készítette: kgi57.
Igen, az egész azzal kezdődött, hogy Gül Baba utcáján sétáltam felfelé, és egyre inkább úgy éreztem, hogy ez a meredekség egészen magával ragad. Nyilván kellett hozzá az utca hangulata, a macsakkövek, az utca oldalába vájt több száz éves házak, a lemenő nap fénye, és az éppen fejembe szálló fehérbor, amit a szomszédos kis utca bárjában ittam. És mégis. Kevés olyan hangulatosan meredek utcát tudnék mondani Budapesten, mint a türbéhez vezető, rózsák uráról elnevezett Gül Babát.
Titkos vágyam, hogy találjak még ilyen utcákat Budapesten: olyanokat, amelyek egyszerre adják a legmeredekebb élményeket és a legkülönlegesebb atmoszférát.
Amikor azon merengünk egy iszonyatosan meredek útszakasz előtt - gyalog, biciklivel, vagy éppen kocsival sűrű kuplungolás közben -, hogy tulajdonképpen hogyan lehetséges majd' 90 fokban felfelé haladni, nekem mindig eszembe jut egy gyerekkori álmom, amiben az üveghegyre igyekeztem. Az még ezekhez képest is kihívás volt. Ott álltam az álmomban - amiről akkor persze azt hittem, hogy valóság -, hátam mögött a fenevadakkal, akik üldöztek, míg előttem a legfélelmetesebb üveges-jeges hegység.
Mivel egyáltalán nem úgy tűnt, hogy van bármi más út a menekülésre, végül - igaz összeszorított fogakkal - nekigyürkőztem a HEGYNEK. Olybá tűnt, mintha kiegyenesedett tartással, függőlegesen másznék felfelé, lábammal az üveghegy oldalára tapadva. Emlékszem, mennyire meglepett, hogy tudok így, kapaszkodás nélkül felfelé haladni, de a feladat még így sem volt könnyű. Minden megtett lépésem hatalmas erőfeszítésembe került, és minden következő lépésem előtt azt éreztem, hogy nem bírom újra kinyújtani a lábam, nem fog menni, nem bírom megcsinálni, alsó végtagjaim egész egyszerűen beragadtak.
Ha most a tudatalatti mestere lennék, azonnal jelentőségteljes tartalommal ruháznám fel az álmom. Eszerint hegyre felkapaszkodni azt előlegezi meg, hogy sikerrel győzöd le mind a magadban hordott, mind a külső akadályokat. Ennél is jobb a helyzet, ha az ember sziklás hegyen kapaszkodik felfelé. A haladás milyensége meghatározza, hogy miként fogunk a feladattal megbirkózni: ha fáradsággal, erővel jutunk fel, akkor lassan, de leküzdjük félelmeinket és megbirkózunk a feladattal. Ha azonban könnyedén felszaladunk rajta, nagy valószínűséggel alábecsüljük a kihívást. (Forrás: Álmoskönyv)
Akkor nézzük: milyen utcák vannak versenyben?
Még 2008-ban merült fel Koós Miklós építész blogjában, hogy vajon, hol is lehet Magyarország legmeredekebb utcája. A kérdés megmozgatta a társadalmat, kezdetben annak az apropóján, hogy Miklós a világ legmeredekebb utcáiról írt posztot, ami rendkívül olvasott lett, ugyanakkor számos kritikát is kapott, „miszerint miért pont megint Amerikában (keresgél), amikor nálunk is vannak ehhez hasonlóak".
Előrelátóan elébe mennék ennek az érzékeny kérdésnek, különösen, hogy engem még ennél is szűkebb intervallumban foglalkoztat a kérdés: arról szeretnék pontos és hiteles (!) képet kapni, hogy a fővárosban melyek azok a szűk, vagy éppen széles, de az átlagosnál mindenképpen meredekebb utcák, ahol felfelé kaptathatok csak úgy, csak a saját örömömre. (Itt jegyezném meg zárójelben, hogy él egy ember a Földön, aki a világ legmagasabb utcáját naponta 30-szor mássza meg, és ha nem teszi, igen rosszul érzi magát.)
A meredekség számításáról feljebb már írtam, de egyelőre úgy tűnik a legmeredekebb utca definíciójára még várnunk kell. Kedves olvasóm, Gáspár Norbert Pál kiszámította a Gül Baba utca meredekségét a Google Earth-el: az utca eleje mBf. 105 méter (azaz Balti-tenger szintje feletti magassága, amit ITT is számolhatunk), míg a teteje mBf. 147 méter. Az utca 237 méter hosszú, tehát 26.3%-os az átlagos emelkedése/lejtése.
Bizony, földi halandóként sokszor már egy 10-12%-os meredekségű emelkedő is küzdelmes megpróbáltatás lehet (főként, ha jó sokáig tart a menetelés felfelé), de amit igazán meredeknek érzékelünk, az 25%-os ívnél kezdődik. Koósék arra jutottak (lásd az alábbi képet), hogy a legnagyobb meredekségű budapesti utca 35%-os, ami egyébként éppen megfelel egy kényelmes előlépcső (13cm/34 cm) meredekségének.
Ne tévessze meg Önöket a fenti kép, ez mind csak javaslat, és még közel sem tartunk ott, hogy megtaláltuk volna Budapest területén belül a legmeredekebb utcát! Ráadásként, nem is feltétlen ez a cél. Jó lenne látni azt is, hogy ki-mit és mikor érez meredeknek, vagy éppen gyönyörteljes élmények. itt van rögtön a hasonlóan meredek a Kapy utca, vagy a Gábor Áron utca is versenyzőnek.
És, ha már itt tartunk: tudták, hol van a világ (állítólag) legmeredekebb utcája?
Új-Zélandon, egészen pontosan egy Dunedin nevű kisvárosban. Hibák sorozata szükségeltetett ahhoz, hogy megépítsék ezt a lehetetlennek tűnő vállalkozást. A kisváros utcáit londoni mérnökök tervezték, akik sohasem jártak a helyszínen, így történhetett meg, hogy több megtervezett utcát meg sem tudtak építeni, mert annyira meredekek lettek volna.
Ámde a Baldwin Street a maga 350 méter hosszúságával és 19 fokos dőlésszögével megépült! Ez pedig azt jelenti, hogy egy métert emelkedik minden 2,86 méternyi vízszintes távolság megtétele közben, azaz 70 métert teljes hosszában. Eszerint éppen 35%-os meredeksége, azaz pontosan annyi, mint a budapesti Táltos utcának.
Tény: a meredek utcákban van valami egészen vonzó, szinte hív minket, hogy másszuk meg, érjünk a végére, és lihegjünk közben nagyokat.
Biztos eszükbe jutott olvasás közben például a János-hegyhez vezető út. Gáspár Norbert Pál ezt is kiszámolta. Amikor leszállunk a buszról, azt pontosan mBf. 238 méteren tesszük, és miközben sétálunk felfelé a Libegőhöz, nagyjából kb. 1,2 kilométeres utat teszünk meg felfelé. Így a végén nagyjából 486 méterre érkezünk meg. Próbálják ki a hétvégén, milyen érzés ezt a szintkülönbséget megtenni, és aztán adják hozzá, hogy mindez átlagban 20.5%-os emelkedést jelent.
Akik pedig igazán sportosak, kaptassanak fel a Tündér-sziklára, és mondják meg, mire jutottak - ebben az esetben ugyanis kissé változni fog az emelkedés nagysága. És akkor még mindig nem mentünk fel a toronyhoz, amit 525 méter magasra építettek.
Megsúgom: egészen pontos eredményeink lesznek.
Felvettem a kapcsolatot a témában jártas szakértőkkel, hogy végül pontosan meg tudjuk határozni az utcák meredekségét. Tartsanak velem ebben a meredek kalandban egész júniusban, és sétáik közben fotózzák le, majd töltsék fel az Instagramra az esélyes utcákat. Június végén összevetjük az eredményeket!