Kerestem a legrégebbi, a legfiatalabb, a legszebb medencével rendelkező, a legfurcsább történetű budapesti fürdőket. Nem volt nehéz megtalálni őket. Kíváncsi vagyok, Önöknek melyik a kedvence?
Talán már a rómaiak által is használt fürdő: a Császár
Az itt található hőforrásokat már a rómaiak is ismerték, használhatták is. Az első fennmaradt fürdőépület azonban csak a török hódoltság idején készült: Veli bej fürdője. Évszázadokon át állta a történelem viharait, míg végül a 19. század elején, immár Császár fürdő néven új tulajdonosa a budai Irgalmasrendnek adta. Veli bej fürdőjéből gőzfürdő lett, a Császár pedig 1842-ben új épületet kapott. Az 1920-as években versenymedence létesült, így alakult ki a Komjádi elődje. Ma Császár-Komjádi néven fut a komplexum.
Budapest egyik legszebb és egyetlen koedukált törökfürdője a Veli bej, öt különböző hőmérsékletű medencével. Néhány éve gyönyörűen felújították.
Fotó: Gyógyfürdők.hu
Az egyik legszebb medencével rendelkező: a Palatinus
1921-ben nyílt, és 1937-ben már bővíteni kellett, úgy felfutott másfél évtized alatt. Nagymedencéje nyitáskor Európa legnagyobb strandmedencéje volt 5000 négyzetméteres felületével. Bővítésekor kapott öltöző épületet és hullámmedencét – utóbbi óriási szenzáció volt, és még évtizedekkel később is nagy népszerűségnek örvendett. A Palatinuson sokan szeretik a régi szökőkutat, amelyet az múlt század óta számtalan fotón örökítettek meg.
A 2000-es évek elején és 2013-ban is korszerűsítették, ma az egyik látványossága a multimédiás csúszda, zenével és fényjátékkal. Tudták, hogy a The Guardian olvasói szerint ez az egyik legszebb medencével rendelkező strand? És azt tudták, hogy a Palatinus műemléki védettség alatt áll?
Archív fotó: Fortepan.hu, Új fotók: Palatinus Strandfürdő
A legtöbbet fotózott fürdő: a Széchenyi
Nincs olyan év, hogy körbe ne járná a fél világot egy fotó arról, ahogyan télen a gőzölgő vízben sakkoznak a törzsvendégek a szabad ég alatt Európa egyik leghíresebb fürdőjében. Tudták, hogy már 1868 és 1878 között fúrtak artézi kutat a Hősök terén? A fürdő felépítése azonban csak 1909-ben kezdődött és Budapestre érkezésem idején, 1913-ban fejeződött be; 102 évvel ezelőtt június 13-án nyitotta meg kapuit.
Akkora forgalmat bonyolított, hogy az 1920-as évekre pályázatot kellett kiírni a bővítésre. A népfürdői szárny és a fürdőstrand-uszoda 1927-ben készült el. Bár a Városliget és az Állatkert óriási veszteséget könyvelhetett el a II. világháborúban az ostrom alatt, a Széchenyi fürdő kútja ép maradt. Ennek köszönheti, hogy 1945 után újra lehetővé vált az üzemeltetése – bár csak részlegesen, mivel a háborús károk kijavítása némi időt igénybe vett.
Fotó: Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda
Az egyik legrégebbi törökfürdő: a Rác
Kisfürdőnek, Kücsük ilidzsának nevezték a Magyarországot elfoglaló törökök. A legenda szerint ez Budapest legrégebbi törökfürdője. Szinte folyamatosan üzemelt évszázadokon át. 1860-ban került a Heinrich család tulajdonába, akik Ybl Miklóst bízták meg az épület felújításával. Az 1860-as évek közepén renoválták, majd 1870-ben bővítették a Kisfürdőt.
A háború alatt súlyosan megsérült, az 1960-as években folytatott felújítás alatt sajnos a jelentős károkat elszenvedett női részleget lebontották – erre egyébként az épülő Erzsébet híd körüli úthálózat bővítése miatt került sor. Évtizedekkel később zajlott a következő, igen alapos átépítés. Ám hiába. A fürdő az évek óta tartó jogi viták miatt üresen áll. Bármilyen szép is, sajnos lassan pályázhat a felújítás után leghosszabb ideig zárva tartó budapesti fürdő címre…
Fotó: Rác Fürdő Google+
A legfiatalabbak: a Dagály és a Paskál
Bizonyára hitetlenkednek, de a pesti Dagály a legújabb fürdők között szerepel, mivel artézi kutat, amelyre települt, csupán 1944-ben fúrták. Gyógyfürdő akkor lett, amikor az 1970-es években ide vezették annak a hőforrásnak a vizét, amely a Széchenyit is táplálja. Óriási területével a pesti oldal legnagyobb strandja lett. És a kilátás a Dunára, illetve a budai hegyekre igazán kellemessé teszi. A 2000-es években persze a Dagályt is korszerűsítették.
A zuglói Paskál kútja csak 50 éve üzemel, az 1965-ös fúráskor tört felszínre a 70 fokos víz. Érthetetlen számomra, miért vártak 1989-ig a fürdő megépítésével. Nevét egyébként egy réges-régi családról kapta. A 18. században a Rákos-patak kis szigetén állt egy malom, tulajdonosát egy 1745-ös dokumentum szerint Paschgallnak hívták. Nos, a malomról az 1930-as években utcát is elneveztek (Paskál), a kutat pedig a hajdani malom helyének közelében fúrták. A fiatalok szeretik a Paskált, a Facebook-hivatkozáshoz feltöltött szelfik mennyiségéből legalábbis erre következtettem.
Fotó: Dagály Fürdő
Fotó: Paskál Fürdő
Az "öngyilkosok fürdője", a Rudas
Hátborzongató emlékek fűződnek ehhez a fürdőhöz. Remélem, azért ez nem szegi kedvüket. Bizonyára mindannyian tanult történelemórán az I. Ferenc ellen szerveződő magyar jakobinus mozgalomról. Martinovics Ignác vezetésével arra készültek a titkos társaság tagjai, hogy megdöntsék az uralkodó hatalmát. Az összeesküvésre fény derült, a vezetőket 1795-ben elfogták és kivégezték, az összeesküvők közül pedig többen is a Rudasban követtek el öngyilkosságot.
A fekete krónikák szerint a 19. században is akadtak, a fürdőben önkezükkel vetettek véget életüknek. Hogy miért pont itt? Arról nem szól a fáma, és azt sem tüntetik fel a források, milyen módon történt az öngyilkosság. Bár aki némi képzelőerővel rendelkezik, az sejtheti, mi történhet ott, ahol meleg vízzel teli kádak sorakoznak... Ha mindez nem volna elég, akkor jó, ha tudják, hogy a hírhedt és véres kezű olasz családról szóló Borgiák című sorozat egyik részében a Rudast szerepeltették nápolyi fürdőként. Régi, patinás fürdő, teljesen megújulva, ne hagyják ki.
Fotó: Rudas Fürdő
