Elképesztő fejlődésen ment keresztül a főváros a XIX. század második felében. A kiegyezés után, majd a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követően Európa egyik leggyorsabban növekvő városa lett. És a század végén valóságos demográfiai robbanás történt: lakóinak száma egy évtized alatt ötven százalékkal nőtt. 1900-ban Budapesten több mint 730 ezren élek, 1910-re a város lakóinak száma 880 ezerre, 1920-ig 920 ezerre nőtt.
Természetes, hogy a lakók számával együtt a város is nőtt, és az is, hogy a jobbára földszintes vagy legfeljebb egy-két emeletes lakóépületek helyét egyre inkább a több emeletes bérházak vették át.
Bródy Sándor (Főherceg Sándor) utca 2., Fechtig-ház a Múzeum körút sarkán. A felvétel 1876-1885 között készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.156
Az Oktogon 1890 után - Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.032
A XIX. század végén, XX. század elején óriási építkezések kezdődtek Budapesten - ez egybeesett a Nagykörút, kialakításával, a főbb tömegközlekedési útvonalak kiépítésével és a milleniumi ünnepségekre való készülődéssel.
Ami a laikusok számára is szembetűnő, az, hogy rengeteg gangos ház épült a fővárosban. (És az is, hogy ezek legnagyobb részét annak idején úgy húzták fel, hogy évtizedek múlva is stabilan álltak. Nagyobb kárt csupán az 1944-45-ös ostrom, illetve az 1956-os forradalom idején tettek bennük. Ez azért van, mert Európa legszigorúbb építészeti szabályzata volt érvényes Budapesten. Ezzel elejét vették annak, hogy a vállalkozók vagy azok megbízottjai szétlopják a projektet, és silány minőségű épületeket emeljenek.)
Egy építkezés Budapesten - Forrás: Fortepan/Schoch Frigyes
A felvétel a Pénzügyminisztérium építésekor, 1903-ban készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.004
De miért épültek gangos házak Budapesten? Egy, a témában járatos barátom szerint részben azért, mert a belül nyitott épületek kialakítása gazdaságosabb volt, hiszen nem kellett plusz falakat felhúzni.
Másrészt azért, mert az európai, közép-európai városok nagy részében is téglalap vagy négyzet alaprajzú, belső udvar köré épült házakat emeltek, és nálunk is ezt a mintát követték.
Rendszerint két lépcső vezetett fel az emeletekre: a főlépcsőt használták a lakók és vendégeik, a keskenyebb, eldugottabb lépcsőt pedig a személyzet tagjai, ezért is hívták cselédlépcsőnek. A többi európai nagyvárosban bevett szokásokhoz hasonlóan Budapesten is általában a földszinten voltak az üzletek, raktárak, esetleg irodák; az első és második emeleten a tehetősebbek nagyobb alapterületű lakásai, a felsőbb emeleteken pedig a kisebb, olcsóbb lakások.
Az alábbi Fortepan-fotókon gangos házak folyosóján vagy udvarán készült családi képeket láthatnak a XX. század első éveiből.
ÖNÖK SZERETIK A KÖRFOLYOSÓS HÁZAKAT? HA IGEN, MIÉRT? ÍRJÁK MEG NEKEM!