Belegondoltak már hányféle jelentése van a „terasz" szónak? Az Értelmező Kéziszótár 4 jelentést különböztet meg. Ha kíváncsi, tartson velem, hogy kiderüljön van-e példa mindegyik terasztípusra Budapest szerte.
1. A bérház, a villa terasza.
„Épület földszintjén vagy lapos tetején rendszerint nagyobb, fedetlen vagy oszlopos födémmel fedett, erkélyszerű hely" - áll az Értelmező Kéziszótárban az első helyen a „terasz" szó jelentése mellett. A terasz tehát tkp. egyfajta erkély, de ellentétben az erkéllyel nem csupán az épület belsejéből, hanem kívülről is megközelíthető.
A Wikiszótár ennél tovább megy, és úgy fogalmaz, hogy a terasz egy helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, padlóburkolattal ellátott külső tartózkodótér, ami nem az épület homlokzati síkján belül van, azaz nem loggia, valamint nem konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású, mint az erkély.
Brutál nagy terasz és csodás kilátás vár a gellérthegyi villában - áll a hirdetés szövegében. Önök szerint a szó klasszikus értelmében „terasz", amit látnak? „Garzonméretű erkély" - így kezdi az ingatlanról szóló videóban a lakás bemutatását a riporter, tovább fokozva a kétértelműséget.
Az teljesen nyilvánvaló, hogy a mellette található kiülős terület klasszikus „erkély", avagy „balkon", ami definíciója szerint az épület emeletéről kiálló, 1–2 m-nél rendszerint nem szélesebb nyitott épületrész, amely ráccsal, mellvéddel vagy korláttal van kerítve, és amelyre az épület belsejéből ajtó nyílik.
Három évig feküdt… hóban, napsütésben szobája délre néző terraszán. (Hunyady Sándor)
Kint ültek a teraszon. Volt egy barátságos ház széles terrasszal, ahol zöldre mázolt cserepek függtek zsinegen. (Krúdy Gyula)
A felújított Barabás villa oszlopos födémmel fedett terasza. Fotó: Barabásvilla
Ha pedig villateraszt szeretnénk látni, a Városmajor utcában megcsodálhatjuk a nem is olyan régen felújított Barabás villt, ami a híres portréfestő, Barabás Miklós nyári laka volt. A19. században ez a környék jellemzően az elit kiránduló és nyaralóhelye volt.
A villa látogatható, kiállítótér, házasságkötőterem és rendezvényközpont működik benne és a kertben hétköznap issétálgathatunk nyitvatartási időben.
Az egyik legnagyobb budapesti terasz a Palotaáé. Fotó: Eji Kuodo/Flickr
2. Az eszpresszó, a kávéház terasza.
A vendéglátó ipari vállalatnak a szabadban elhatárolt, fedett vagy fedetlen kiszolgáló helyét is „teraszként" emlegetjük, s ebbe a kategóriába nagyszabadsággal mindenféle kiülős hely belefér.
A Duna korzón található étterem klasszikus kiülős teraszával. Fotó: Fred Romero/Flickr
Tépdesni kezdtem a kávéházi teraszok zöld leveleit. (Gelléri Andor Endre)
Egy kávéház… terraszán meguzsonnáztam. (Nagy Lajos)
A járdasziget, mint terasz Budán. Fotó: Maro310/Flickr
3. A terasz szó jelentése a kertészetben
Lejtős, gyakran sziklás helyen vagy domboldalon, csakúgy kertekben feltöltéssel vagy levágással vízszintessé alakított kisebb földterület is terasznak nevezzük. Ezeken az a lépcsőzetesen kialakított területeken főleg gyümölcsfákat, szőlőt termesztenek.
A TERASZ szó eredete vagy a francia terrace, terrasse (terasz, függőkert) szóból, valamint a latin terracea, terraceus (földes) szóból eredeztethető. A terra latinul „földet" jelent.
Ez az a terasz típus, amire nehezen akadtam Budapest szerte, de talán az Aréna Pláza terasza megfelel a leírásnak, ha szőlőt nem is termesztenek rajta. Ráadásul ez a típusú urbanizációs trend a nagyvárosok életminőségét is javítja.
4. Ismeri a Duna teraszát a folyam bal partján a budai rév körül?
A „terasz"-nak a földrajzban is van jelentése, eszerint a folyóvölgyek vagy tengerpartok mentén a víz színe fölött magasan fekvő, meredek falú vagy enyhén lejtős, lépcsőzetesen elhelyezkedő területek is lehetnek teraszok. Ezen belül egy terasz típus például a folyó régi medrének maradványa: homokos, kavicsos réteg, amelynek csak a teteje humuszos, mint például a Duna terasza a folyam bal partján a budai rév körül.
A folyóteraszok kialakulása közben különbőző terasz-típusok jöhetnek létre, mint azt a lenti ábra mutatja. (Ábra forrása: https://slideplayer.hu/slide/2237020/).
Abba pedig pedig bele se gondoljunk, hányféle terasz alakulna ki, ha bekövetkezne az, amiről a DVNA című film fog szólni, miszerint Budapest lakossága egy nap arra ébred, hogy a Duna teljesen kiszáradt, káoszba taszítva ezzel a várost.
