Budapest leghosszabb utcája és a város egyik legfontosabb közlekedési útvonala az Üllői út. Számos látnivaló vagy műemlék akad az út mentén vagy a közelben, ennek ellenére méltatlanul kevés hangsúly esik ezekre az érdekességekre.
Mivel mostanában sokat sétáltam az Üllőin és a környező kis utcákon, tereken, eldöntöttem, hogy egy külön bejegyzést szentelek ennek az útvonalnak. Annál is inkább, mivel 2018-ban izgalmas kiállítást rendezett az Üllői útról a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény – erről az Urbanista külön cikkben írt. Az Üllői út több mint 15 kilométer hosszú, 5 kerületet szel át, és olyan épületek állnak az út mentén, mint a csodaszép Iparművészeti Múzeum ( ami sajnos 2017 szeptemberétől felújítás miatt zárva tart).
Mi minden található az Üllői mentén? Adok Önöknek néhány tippet, ha szeretnének felfedező útra indulni.
Lottóház
Ha szóba kerülnek, a külföldi ismerőseimnek rendszerint el kell magyaráznom, milyen épületek is ezek. Ehhez a XX. század közepéig kell visszaugrani az időben. 1957 márciusában elindult Magyarországon az ötöslottó, és a számhúzást havonta szervezett tárgysorsolás kísérte. Ezeknek a sorsolásoknak később az álomnyereménye annak idején a lakás vagy vidéki családi ház volt. A nyereménylakások ugyanis az 1960-as évektől nem véletlenszerűen kiválasztott és a szervező Országos Takarékpénztár által megvásárolt lakások voltak, hanem kimondottan erre a célra épített házak lakásai.
Közülük az egyik leghíresebb 1957-59-ben épült a Csics Miklós építészmérnök tervei alapján az Üllői útnál. A József körút és az Üllői út sarkán eredetileg egy négyemeletes eklektikus lakóház állt, de az az 1956-os harcokban (ne feledjük, ezen a környéken, a Corvin-köznél zajlott az egyik leghevesebb csata) olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani a környező épületekkel együtt. Így alakult ki az a tér, amelyen most a Lottóház áll.
Fotó: Wikimédia
Valéria Kávéház
A Lottóházzal átellenben egy bankfióknak helyet adó épületet láthatnak. Csakhogy itt eredetileg egy legendás és később hírhedtté vált kávéház működött, a Valéria. Amikor a Nagykörút érdekességeiről írtam, már említettem Önöknek. Annak idején Ambrus Zoltán, Kosztolányi Dezső és Gárdonyi Géza is járt ide. Mivel a kávéházban kokottok is megfordultak, volt, aki Kurvalériának becézte a vendéglátó helyet.
„A Valéria kávéház a József körút Üllői út sarkán tengette hervadt, olcsó életét. A világosabb, Üllői úti szárny állandóan biliárdgolyók csattogásától visszhangzott, fiatal medikusok számolták itt a poen-eket, és hasogatták a zöld posztót; a körúti rész viszont füstös, nyomott, sivár terem volt, elhagyott, vidéki állomások restijére emlékeztetett. Itt tanyázott a mélyben, magyar és külföldi újságok szelíd dombvonulata mögött, Ambrus Zoltán” – írja Illés Endre Mestereim, barátaim, szerelmeim című könyvében a műintézményről.
Az akkor még teraszos, nyitott árkádos Valéria Kávéház aranykora 1920-ban kezdődött, és a harmincas elejéig tartott. Új tulajdonosa a város egyik legjobb kávésa lett, Ottó Dezső, aki előbb a budai Várkert Kioszkot vezette – sikerrel. Kitűnő reggelit kezdett kínálni, fagylaltot, saját pörkölésű keverékből készült kávékat, és a hangulathoz a kor ismert muzsikusai szolgáltatták az aláfestő zenét.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Örökimádás-templom
A neogótikus épület nem csak a szépen kidolgozott részletei, szobrai és rózsaablaka és impozáns, üvegablakokkal díszített belső tere miatt érdekes. Hanem azért is, mert Magyarország és Budapest egyetlen olyan katolikus temploma, mely az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus imádására épült. Az Oltáregyesület 1848-ban alakult Belgiumban, célja az Oltáriszentség imádása és a szegényebb templomok hiányzó liturgikus tárgyainak elkészítése, beszerzése. Magyarországon 1858-ban alakult a társaság, és legfontosabb képviselője Kánter Károly és Pallavicini Edéné volt.
A templom Aigner Sándor tervei szerint készült, és Ferencváros védett épülete. Felépítését egyrészt az Oltáregyesület szorgalmazta, ám az építést az 1898. szeptember 10-én meggyilkolt Erzsébet királyné, a magyarok által szeretett Sisi emlékével kapcsolták össze. Így az alapkövet Ferenc József király jelenlétében tette le Samassa József egri érsek 1904-ben. Az elkészült templomot 1908-ban szentelték fel.
A templom homlokzata és tornya faragott sóskúti mészkőből épült. A bejárat feletti domborműben az Oltáriszentség kifaragott képe látható két adoráló angyallal. E fölött a kórust is megvilágító rozetta található. A bejárat két oldalán díszes szoborfülkékben Ferenc József és Erzsébet királyné védőszentjei láthatók: Assisi Szent Ferenc szerzetesruhában és Árpád-házi Szent Erzsébet a legendás rózsáival.
Orczy-kert
Még Orczy László báró kezdte el a terület parkosítását a XVIII. század végén, és a fásítás után közparkot nyitott. A XIX.: század első felében itt állt Magyarország legnagyobb üvegháza. 1829-ben vásárolták meg a kertet, és 1830-ban kezdték meg a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanoda építését. Egészen az XIX. század végéig nem üzemelt a terület közparkként. 1891-ben mondott le róla a főváros. A II. világháború után különféle intézményeket helyeztek ide.
Az utóbbi néhány évig kedvelt pihenőhely volt. Néhány évvel ezelőtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építése zajlott az Orczy-kert területén, és ezzel egy időben a vadregényes parkot felújították és új funkciókat is kapott. Az Orczy-út felőli végén kalandpark létesült, rendbe hozták a kis tavat, és ide került a szintén felújított és átalakított Kossuth térről a Kossuth-szoborcsoport, amelyről még részletesebben fogok írni Önöknek egy új blogbejegyzésben.
Budapest egyik legmagasabb épülete
A SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömbje az ország egyik legmagasabb középülete (az Országház és a Szent István Bazilika 96-96 méter magas). Megépítésére azért volt szükség, mert a Semmelweis Egyetem akkoriban súlyos helyhiánnyal küzdött. 1962-ben a kiírt tervpályázaton Gerlóczy Gedeon Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt első díjat nyert. Az épület végül Wágner László tervei alapján készült el, a kivitelező a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat, mai nevén Magyar Építő Zrt. volt.
Sokan nem tudják, hogy a 22 emeletes épületben szokták megtartani az Országos Tűzoltó Lépcsőfutó Versenyt. A verseny népszerű, a legtöbb megyéből érkeznek versenyzők; feladatuk az, hogy a majdnem harminc kilogrammos tűzoltó-felszerelésben minél előbb érjenek fel a lépcsőkön a 22. emeletre.
A Nagyvárad téri református templom, vagyis az Emlékezet Temploma
Nekem nagyon tetszik a neoromán stílusú épület és a mellette kialakított érdekes kert, néha itt megállok, és nézelődöm egy kicsit.
A templom építésének gondolata 1921-ben merült fel, amikor január 1-én a Budapesti Református Egyházközség presbitériuma megkezdte a Külső-Ferencváros-Tisztviselőtelepi Református Missziói Egyházrész szervezését. Zakar Albert gondnok vetette fel az első világháborúban elesett katonák emlékét megörökítő templom építésének ötletét – erre személyes oka volt. Öccse ugyanis 1915. június 28-án halt meg a lembergi csatában, és a fronton elesett bajtársaihoz hasonlóan hazájától távol temették el. A harctéren elesettek hozzátartozóinak nem volt lehetőségük leróni kegyeletüket, ezért támogatták az emléktemplom építését. A presbitérium elfogadta az indítványt, és az építendő templomot az Emlékezet Templomának nevezték el. A templomépítés védnökségére a református vallású kormányzót, Horthy Miklóst kérték fel.
Az alapkövet 1930-ban tették le, az első istentiszteletet pedig 1935. szeptember 22-én tartották az Emlékezet Templomában. A bejárat felett a felirat a következő: „Isten dicsőségére, az elesett hősök emlékezetére!
Rezső téri templom
Ha már a Nagyvárad téri református templomnál járunk, érdemes a kerítése mellett, a Gaál Mózes utcán besétálni, mivel innen nem messze, a Rezső téren, vagyis a mai Szenes Iván téren egy másik látványosság akad: az esztergomi bazilikára emlékeztető Magyarok Nagyasszonya templom.
Bár már a 19. század végén elhatározták az akkor létesített, ma is páratlan hangulatú Tisztviselőtelep lakói, hogy épüljön katolikus templomuk, erre sokat kellett várniuk, mert az építéshez szükséges összeg nehezen és lassan jött össze. Ráadásul közben kitört a háború. Egyre csúszott az építés kezdete, a gyűjtést pedig elölről kellett kezdeni. Az alapkövet 1924-ben tették le, a tervpályázaton Lechner Ödön unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő nyert. A templomot 1929-ben kezdték építeni, majd 1931. október 8-án szentelték fel.
Népliget
Ha a Magyarok Nagyasszonya templom mögött, az Elnök utcán végigsétálunk, a Népligethez jutunk. Ez a kissé elvadult, romantikus, de elhanyagolt terület Budapest legnagyobb közparkja.
A helyet 19. század közepén rendezték, előtte művelésre alkalmatlan telek volt. Az 1850-es években kezdték fákkal beültetni, először csak azért, hogy a homokot megkössék. A kiegyezés után fogtak parkosításba. Az első terveket Petz Ármin, az Orczy kert főkertésze készítette, de a megvalósításnak anyagi akadályai voltak. Az 1870-es években fásítás folyt, az 1890-es években dendrológiai gyűjteményt hoztak létre, és sétányokat alakítottak ki. Nagyjából ez a struktúra látható ma is a Népligetben.
Az egyik látványossága a Sörcsarnok vagy Nagyvendéglő volt, amit előbb, a múlt század közepétől hagytak egyre leromlani, lepusztulni, a megmaradt romokat és falakat pedig 2018 őszén dúrták le és takarították el – erről írtam is Önöknek a közösségi oldalakon. A huszadik században egyébként a Mutatványos negyed volt a Népliget látványossága, mára ez sincsen meg.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Szent Kereszt templom
Az Ecseri út és az Üllői út kereszteződésénél álló neoromán Szent Kereszt-plébániatemplom története azért érdekes, mert az alapkő letételétől számítva viszonylag gyorsan elkészült, és nem volt olyan viszontagságos a sorsa, mint például a Magyarok Nagyasszonya templomé. A toronyóra kör alakú számlapjai pedig mindig ugyanazt az időt mutatták, mert óraszerkezetük sohasem volt.
A saroktelken 1929. október 13-án rakták le az alapkövet, és 1930-ban már állt is a templom. A Dr. Fábián Gáspár műépítész által tervezett 573 m2 alapterületű, 2000 ember befogadására alkalmas épületet 1930. szeptember 14-én Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel, a templom titulusának, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén.
Wekerle
Ha továbbmegyünk az Üllői úton, érdemes kitérőt tenni a Határ útnál, és ha van időnk, sétálni egy nagyot Wekerle telepen. A városrész a tudatos városrendezés egyik legjobb példája. Annak idején egy korábban kihasználatlan, 472 ezer négyszögöles területet jelöltek ki arra, hogy állami finanszírozással "lakótelepet" építsenek rajta. A munkákat Wekerle Sándor pénzügyminiszter koordinálta, azért kapta az ő nevét a negyed.
1908 őszén a területet felparcellázták telkekre, a házak tervezésével pedig több mint negyven kiváló magyar építészt bíztak meg. Közülük a legnevesebb Kós Károly volt, így a főtér máig az ő nevét viseli. Annak ellenére, hogy nem egyetlen ember tervezte a telep összes épületét, mégis valami harmónia, egység jellemzi a maga sokszínűségében. Aki itt nőtt fel, vagy itt élt egy ideig, az soha nem felejti Wekerlét. Órákig lehet itt bolyongani és gyönyörködni a házakban.
A pestszentlőrinci Kossuth tér
Néhány éve újult meg Kondor Béla munkáját ihletforrásként használva a tér, amelyen egy híres szoborcsoport áll. Ez az alkotás, a Hősi emlék szerepelt az Abigél című tévésorozatban: az árkodi magyar fájdalom szobrát játszotta, amelyre a Matula diákjai virágot helyeznek, és amire az árkodi ellenálló háborúellenes üzenetet tűz. Az első világháborús emlékművet Visnyovszky Lajos készítette 1936-ban.
A pestszentlőrinci Zila Kávéház
Bár utoljára 9 éve jártam itt, nagyon kellemes emlékeket őrzök róla, vacsoráztam már a Zilában, és többször is eljöttem az itt tartott fagylaltversenyre kóstolni. Az épület eredetileg lövölde volt, gróf Szemere Miklós alapította. 1903-ban épült, és az azóta felújított műemlék épület 2003 óta fogad vendégeket.
