Sétáljon végig Budapest egyik főutcáján úgy, mint egy turista
2016. július 08. írta: fosterur

Sétáljon végig Budapest egyik főutcáján úgy, mint egy turista

Mutatok Önnek 22 érdekességet a Nagykörúton

Budapest egyik kiemelt útja, a város egyik leghosszabb egybefüggő útvonalainak egyike a Nagykörút - pedig Budapest történetéhez képest viszonylag fiatal. Ráadásul mesterségesen létrehozott terület, a 19. század végén jelölték ki a nyomvonalát.

Bár a 2008-as válság a körút kereskedelmi egységeire és vendéglátó helyeire is hatással volt, az itt található üzleteknek, szórakozóhelyeknek, közlekedési csomópontoknak, közösségi tereknek és ikonikus találkozási pontoknak köszönhetően ma is a főváros egyik figyelemre méltó főutcája. Részben ezért lett a Budapest100 idei témája.

82671.jpg

7684.jpg

radissonblubeke.jpg

 

Sokan úgy látják, hogy a Nagykörút a bulinegyedhez képest kisebb hangsúlyt kap. Némi ráncfelvarrásra, felújításra egészen biztosan szükség volna, ám de nem mindegy, hogyan. A legjobb, ha a társadalmi-gazdasági adottságok és igények figyelembevételével történne, mint ahogyan a kialakítása is részben társadalmi és gazdasági okokra vezethető vissza.

A Nagykörút mérete és számai
Hossza: 4141 méter.
Szélessége: 45 méter.
Burkolt felülete: 186 345 négyzetméter.
Legmagasabban fekvő pontja a Nyugati pályaudvarnál található, tengerszint feletti magassága ott 106,09 méter. Legalacsonyabban fekvő pontját a Boráros térnél találjátok (103,33 méter).
A Nagykörút építéséhez 251 házat bontottak le.

 

Legalább egyszer az életben sétáljanak végig át rajta úgy, mintha turisták lennének. Tele van ugyanis izgalmas épületekkel, érdekes szobrokkal, felfedezésre váró pontokkal. Induljanak Budáról, a Széna térről. Mutatom, mit érdemes megnézni!

1. A régi, budai városfal fennmaradt részlete a XV. századból.

Az alsóvárost védte. Sorsa 1686-ban pecsételődött meg, amikor a törököktől foglalták vissza Buda városát, és az ostromlók áttörték a falat. A következő évszázadban ledőlt, tönkrement, de még megvolt. A XX. század elejére tűnt el.

2. Átrium

A körúti mozikról részletesebben írtam ebben a posztban, de ezt az épületet azért emelem ki, mert imádom. Már eredetileg is úgy épült az 1930-as években, a Margit körúton, hogy a lakások alatt mozi működhessen.

Csupa acél, csupa kő, csupa tükör belső tere a geometriai mintákkal az art deco egyik legszebb példája volt, sajnos mára csak az előcsarnok látható eredeti állapotában. Tudták, hogy a híres mennyezetvilágítást régen mindenki csak Tejútnak hívta? Az előadások alatt ugyanis minden elsötétedett, csak a vetítővászon villogott, a mennyezeti szellőzőgyűrűk kékes fénye több száz apró nyíláson derengett át...

atrium_rimanoczyjeno.jpg

Fotó: Wikipédia

 

A háború után rendbe hozták és egészen sokáig működött. 2001-ben azonban bezárt és egy évtizeden át aludta Csipkerózsika-álmát. 2012 telén nyitott ki újra. Igazi színházzá alakult azóta, remek előadásokat tartanak, alig lehet rájuk jegyet kapni.

96708.jpg

 

 

3. Mechwart-liget

A Nagykörútról nyíló parkot az ország legszebb főterévé választották 2013-ban. Vonzerejét az adja, hogy kellőképpen tágas, a szökőkútnál nagyon kellemes az ücsörgés, a kutyások számára is van elég hely, és két játszótér várja a gyerekeket: egy az iskolás korúaknak, egy pedig a kicsiknek.

mechwartliget.JPG

 

4. Országúti Ferences Plébánia

1752-ben kezdték el építeni egy korábbi templom helyére az ágostonrendiek megbízásából. Tervezője a budai barokk építészet mestere volt, Nepauer Máté volt. A templomot és a főoltárát 1770. szeptember 23-án szentelték fel, 1780-ra készült el a szentély boltozatfreskója - ez is egy híres magyarországi mester, Franz Anton Maulbertsch nevéhez fűződik. Néhány évvel később feloszlatták a rendet, és a ferencesek kapták meg a kolostort és a templomot.

Először a 19. század második felében, majd a két világháború között végeztek nagyobb átalakításokat a kolostoron és a templomon. Az ostrom alatt megsérült az épületegyüttes, a háború után, végül az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején restaurálták. Az alábbi koncertfelvételen láthatják a főoltárt.

 

 

5. A furcsa kis szarvas

Csíkszentmihányi Róbert 1981-ben készült szobra a Rómer Flóris utca és a Margit krt. sarkán, a templom közelében, egy kis pihenőnél látható. A tér méreteihez képest a szoboré elenyésző, elég különösen fest...

 

 

6. A régi Pejerli, a Mai Margitkert Étterem

Kukkantsanak be a Margit utcába, egy réges régi vendéglőt találnak ott.

A 18. század utolsó negyedében nyílt. Ekkoriban a budai oldalon lévő Land-strasse földjein (így hívták ezt a városrészt) még szőlőművelés folyt. Teufel József 1780-ban ebből a területből szabadított fel 100 négyszögölnyi házhelyet, hogy felépítse a mai Pejerli vendéglő épületét - ami ekkor még, mint lakóhely funkcionált, s csak az 1850-es évek után került a Pejerli család tulajdonába, akik a vendéglőt létrehozták.

A Pejerli vendéglőt előszeretettel keresték fel az 1880-as évek végétől a pesti-budai iparosok, hivatalnokok, színészek és tollforgató íróemberek.

 

7. A kedvenc épületem a Margit körúton

Képtelen vagyok itt úgy elsétálni, hogy ne nézzem meg újra és újra ezt a kétszintes, borvörös házat. nem tudom, miért vonzza úgy a tekintetemet, de nagyon tetszik.

 

 

8. A szecessziós palota a Szent István körúton

Mint azt a Mélyenszántó blog megírta, egykor a kiépülő és fejlődésnek induló Újlipótváros vendéglátóhelyei közül pár a földszintjén működött, például Wlassics Pál borozó-falatozója vagy a Tejcsarnok Szövetkezet üzlete.

 

 

9. A hajdani Club Kávéház

A Vígszínház tőszomszédságában álló épületekben ma is kávézók üzemelnek. (Közülük a Kinót szeretem.) A Nyugati felé sétálva látható hatalmas sarokház földszintjén, az 1910-es években a Club Kávéház működött. A színház művészei és a darabok szerzői közül sokan megfordultak a falai között.

 

 

10. Az Eiffel-tér az irodaház

Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de nekem tetszik. Szeretek itt üldögélni, annak ellenére, hogy ma már azért nem nyújt olyan tiszta látványt, mint annak idején a látványterveken, vagy a 2009-es átadásakor. Most, hogy a Nyugati teret is rendezték, egészen kellemes lett a környék. Már csak a pályaudvart kellene felújítani és a csúnya felüljárót elbontani, és maradéktalanul elégedett lennék...

eiffel.jpg Fotó: Eiffel Irodaház

 

11-12: két híres szálloda

Pest, Buda és Óbuda lakossága a kiegyezés után kezdett növekedni, ezt siettette a 3 önálló városrész 1873-as egyesítése. Pest a budai oldalnál látványosabban, dinamikusabban fejlődött, a század végére 100 budapesti lakosból 83 volt pesti. Az akkori léptékkel modernnek számító, a világ nagy fővárosaihoz hasonló főutcák mintájára létrejött Nagykörút kiépítése lakhatási igényeket is szolgált.

A több emeletes bérpaloták nagyrészt földszintes, legfeljebb egy emelet magas házakat váltottak fel. Az épületek földszintjén gyakran éttermek, üzletek kaptak helyet, és körút megépítésével olyan legendás szállodák létesültek, mint a Britannia Szálló (mai Radisson Blu Béke Hotel) és a Royal Szálló (a mai Corinthia); a 20. század elején pedig megjelentek a filmszínházak. A mozik ma is szervesen a körúthoz tartoznak, nélkülük elképzelhetetlen.

13-15. Körúti mozik: A Bem, a Metro és a Corvin

Az első körúti mozik egyike a Royal Szállóban, a mai Corinthia Hotelben működött, 1896-tól, mivel Budapesten a mozgóképek megjelenésével óriási igény mutatkozott filmszínházakra.
A Bem mozi elődje 1908-ban nyílt, Helios néven működött, majd Admiral lett (olyan, mintha Rejtő Jenő adta volna neki ezt a nevet.) 1939-ben már Adriának hívták, végül az 1950-es években lett a neve Bem.
13244647_260331224333203_7994110914965989756_n.jpg
A Metro (későbbi Szikra) a legmodernebb volt. 1926-ban nyílt, a német UFA filmgyár pazarul ellátta technikával. A tetőt szét lehetett nyitni, beépített orgonával rendelkezett, elektromos úton mozgatták a függönyt, színes neonvilágítás volt.
Az 1970-es években is népszerű mozinak számított. A rendszer váltás után Metro néven működött tovább egy ideig, aztán üresen állt, többször is felfedezték, kulturális célokra újra kinyitották. Most éppen a PRLMNT nevű szórakozóhelyet találják benne.
A Corvint 1922-ben nyitották. A Nagykörúton ez az egyetlen, önálló épületben található mozi, amely alapítása óta filmszínházként működik. Ma a Művész mozi az egyik legszínesebb, legizgalmasabb hely: népszerű találkozási pont, kedvelt randi- és első randis hely.

szikra

A Nagykörút létrehozásáról egy 1871-es törvénycikkely rendelkezett, de csak 1896-ban, a millennium évében adták át, kissé befejezetlenül - ez talán a Ferenc körút szinte üres térbe futó lezárásán látszik leginkább. Az építkezés a következő évben kezdődött, és több mint 3 évtizedig tartott a folyamatosan jelentkező pénzügyi problémák miatt.

Egy újabb törvénycikkely biztosította a további finanszírozást. A körút nyomvonalának kijelölésében szerepet játszott az is, hogy a többinél mélyebben fekvő terület volt, az egykori Duna-ág, a Rákos-árok húzódott. Mikovinyi Sámuel 1737-es térképén jól látszik a lassan mocsarassá váló, gyakorlatilag csatornaként funkcionáló, majd lassan feltöltődő árok, és az is, hogy a 18. században ez jellemzően még mezőgazdasági terület volt. A 19. században kijelölt nyomvonal a legmélyebb pontokat kötötte össze. Reiter Ferenc 1865-ös tervei szerint hajózható csatorna lett volna. Nem valósult meg, és sokak szerint ez a szerencsénk, mert a csatorna nagyon rossz hatással lett volna a város fejlődésére.

Mikovinyi_Buda_és_Pest_Fossa_Magna_1737 Mikovinyi térképe 1800 1872

16. A villamos a körúton

A körút több szakaszban épült ki, a másodikban, 1884 és 1890 között húzták fel a legtöbb házat. A második szakaszban fektették le az első villamossíneket is.

A 6-os számot viselő első körúti villamos a Nyugati és a Király utca közötti szakaszon közlekedett 1887. november 23-án délután fél háromkor indult el. (Az útvonalában mai elődjének tekinthető 4-es villamos 1924 májusában indult el a Nagykörúton, a korábbi 4-es a Boráros teret és az Eskü (Március 15.-e teret kötötte össze 1897 és 1919 között.) A Nagykörút ünnepélyes átadása 1896. augusztus 31-én volt, bár az építkezések 1906-ig folytatódtak, az utolsó szakaszon, a Boráros tér és az Üllői út között.

korutepites A vonal kiépítése

Az ma is jól látható a Nagykörúton, hogy az építkezés sokáig elhúzódott: a házak, közintézmények nem képviselnek egységes stílust, hanem az építészeti divatokat követték. Nagyobb arculati átalakításon a II. világháborút követő évtizedekben ment át a Nagykörút. Egyrészt azért, mert az ostrom alatt tönkrement házak helyére újakat húztak, másrészt azért, mert az 1960-as években a metró építésekor feláldozták Pest egyik emblematikus épületét, a Nemzeti Színházat, harmadrészt pedig azért, mert a szocializmus a modernitás jegyében igyekezett markáns nyomot hagyni a városon. Ennek egyik példája a Nyugati-pályaudvar mellett éktelenkedő Ferdinánd-híd is.

17-20: a Nagykörút legfontosabb csomópontjai és találkozási pontjai:
A Nyugati tér az órával.
Az Oktogon a téren és a környéken nyílt éttermekkel, vendéglőkkel.
A Blaha Lujza tér a hatalmas forgalommal és a 7-es busz megállójával.
A Corvin mozi előtti tér a Cserpes tejivóval.

 

21-22 Két legendás kávéház a körúton

Sajnos mindkettőnek már csak a hűlt helyét találják. Az egyik a Bucsinszky volt a mai Wesselényi utca-Erzsébet körút sarkon. A Bucsinszky előtt is kávézó működött az épületben (Vanek, majd Angol.) Az új tulajdonos felújíttatta, modernizálta és kora egyik legszínvonalasabb helyévé tette. 1932-ben nyílt meg.

Menő hely volt, és ez nem csak a képekből nyilvánvaló, hanem abból is, hogy ide (is) járt többek között Kabos Gyula, Rejtő Jenő, Dénes György, Szerb Antal, József Attila, Nagy Lajos, Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes és Törzs Jenő. 1948-ban államosították, majd megszüntették.

bucsinszky.jpg

bucsinszky2.jpg

 

A Valéria Kávéház inkább hírhedt volt, mint híres. Nem hiába hívták egy időben Kurvalériának... Az épület még áll az Üllői út és a József körút sarkán, de ma már nyomát sem lelik a régi kávéháznak.

valeria1.jpg

 

 

A séta végeztével érdemes elsétálni a Tompa utcáig, ami néhány éve a felújításoknak és a terület rendezésének köszönhetően az új Rádayvá vált, és ott az egyik bár teraszán egy fröccs vagy egy sör mellett kipihenni a gyaloglást.

A Nagykörúton még százával találhatók izgalmas helyek. Önöknek melyik a kedvence? Mivel bővítenék a listát?

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr78808612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ferary 2016.07.08. 19:52:43

"A séta végeztével érdemes elsétálni a Mester utcáig, ami néhány éve a felújításoknak és a terület rendezésének köszönhetően az új Rádayvá vált"
Nem inkább a Tompa utcára igaz ez?

gromek7 2016.07.08. 20:31:15

Nagyon jó és nekem kedves cikk. Viszont szerintem a nyugatinál lévő felüljárót keveri a Ferdinánd híddal. A Ferdinánd híd a pályaudvar mögött van és gyakorlatilag a Lehel (korábban "élmelós") teret köti össze a Podmaniczky utcával. Ez egy régi híd, még a XIX.században épült. Bár tényleg nem túl szép, de különösebben nincs is rálátás. Viszont fontos a funkciója, mert ez köti össze a XIII. kerületet a VI. kerülettel a síneken keresztül. A cikk írója a 16. pont végén valójában a nyugati felüljáróra gondolt. Ez épült a 80-as években. Eredeti állapotában (szerintem) nem volt különösebben zavaró. A mai lepukkantságában persze elég csúnya. Viszont ennek a hídnak is volt legendája: www.urbanlegends.hu/2008/01/a-marx-teri-feluljaro-legendaja/

Ződ2000 · http://egzostive.com 2016.07.08. 21:37:44

Húh, ez a poszt nagyon ott van! Minden elismerésem a szerzőnek, úgy is nagyon jó volt elolvasni hogy jó pár része ismerős volt.

BluE 2016.07.08. 21:40:29

Az én kedvencem a körúton a New York Kávéház, valamint a Szondi utca sarkán lévő mozaik.

zsoci 2016.07.09. 00:20:52

Mondjuk kezdjük ott, hogy a Margit kőrút, nem a klasszikus nagykörút része.

nyelv-ész 2016.07.09. 06:32:07

A Ferdinánd-hidat vajon miért kéne elbontani? Hogy növekedjen a forgalmi terhelés a Nagykörút amúgy is zsúfolt északi szakaszán? A cikk írója esetleg néha kidughatná az orrát a Belvárosból olyan "peremvidékekre" is, mint a Lehel tér és környéke. Tudom, arrafele a táj nem olyan "tiszta látvány", de hátha rádöbbenne, hogy az esztétikai szempontokon túl is van élet Budapesten.

czuwaj 2016.07.09. 06:59:56

Mi ez? Szerintem te még nem mentél végig a körúton.

fosterur 2016.07.09. 07:24:12

@Ferary: Ajjaj! Sajnos nem csak most vettem észre, hogy elírtam, köszönöm! Már javítottam is.

bandigyerek 2016.07.09. 09:13:39

A körút hossza 4 kilométer???? Biztos??

bandigyerek 2016.07.09. 09:18:57

@bandigyerek: közben megnéztem, a wiki szerint is annyi, sokkal többnek tűnik...

bandigyerek 2016.07.09. 09:20:12

Közben megnéztem a Wiki szerint is annyi.... többnek tűnik..

KissGecihuszár 2016.07.09. 09:46:35

én most nem fogok ömlengeni, mert én annál sokkal realistább vagyok, pláne ha egy ilyen frekventált hely a késő kádáréra igénytelenségét, gagyiságát még ezen rendszer de jure (de facto ez ugye nem történt meg, meg is látszik Hazánk általános állapotain) 26 éve történt eltörlését követően sem tudta -1,2 kis szigetecske kivételével- eltörölni. Márpedig a nagy körút az igénytelen aszfalt rengetegével (mely nyáron okádja magából a 60C fokot, ergo kellemes sétára végképp alkalmatlan) ,számos, akár évek óta bezárt üzletével, hajléktalan és/vagy kutya húgytól elviselhetetlen szagú kapubejárójával, mocskosságával permanensen lehangoló látványt nyújt. Ha rajtam múlna, akkor a Nagy Budapest Aráynosító Program (NBAP) keretében a real vidék nagyobb és kisebb településeire költöztetendő vízfejbeli cégek, s az ott a munkájukat a költözést követően is megőrizni szándékozó kb. 1 millió vízfejbeli polgár elköltözését követően számos, lepukkant belpesti tömb is lebontásra kerülne, akár a körút mellett is. Ezek telkeit elvenném a kerületektől és ÖRÖKÖS beépítési tilalom mellett mindegyik, egyenként legalább 1 Ha-os területen parkokat, ligeteket alakítanék ki, ugyanis "szeretett" vízfejünk dicsekedhet a legkisebb zöldfelület / lakos dicstelen eredményével az Európai fő és nagyvárosok közt! Fogadjuk el végre, hogy Budapest nem ennyi emberre,autóra épült (különösképpen igaz ez a történelmi belvárosra), ugyanis amikor ezt a városmagot a XIX. században kialakították, akkor még a leglidércesebb álmokban sem szerepeltek a városszéli panel nyomortelepek, a rákosi róthmanóék által kierőszakolt, nettó agymenés "nagy budapest" koncepció, illetve akkoriban a vidéki nagyvárosaink és a vízfej közt nem volt ennyire széles a növekedési, fejlődési olló, mint manapság. Tehát; ÉLHETŐBB, emberibb léptékű fővárost és ezen belül nagykörutat!

kasu 2016.07.10. 07:41:59

Erősen lepusztult belvárosi út, kosz, piszok, bűz és zaj. Egyes részei nagyon jók és elegánsak is, szállodák, kávéház, Oktogon stb. Ha már..kicsit többet érdemelt volna. A cikk olyan, mintha ki lenne ollózva innen onnan ez meg az, közben meg ugrott az "érdeklődés", mintha kihúztak volna egyes részeket, mondjuk a lecsapásszám/terjedelem korlátja miatt... a google.map képek betétele, hát nem az újságírás csúcsa, nagyon jellegtelen, primitív.

Balt 2016.07.10. 10:01:35

@nyelv-ész: Egyetértek. Szerintem a meglévő műtárgyakat vétek elbontani, úgy gondolom, a Nyugati téri (felüljáró melletti) gyalogos hidat is vétek volt, de pl. a Ferenciek terén az aluljárót is sajnálom, még akkor is, ha távlati (vissza)fejlesztési tervek szerint funkcióit vesztették is. Már csak azért is, mert a bontás szükséges(?) velejárója építési törmelék hegyek.

Megyko · http://www.szinkronrendezo.blog.hu 2016.07.10. 10:04:58

@kasu:
meg kell védenem a posztert, szerintem a google maps képek nagyon is illenek ebbe a cikkbe, hűen bemutatják, hogy mi maradt/milyenné vált a körút történetének egy-egy emlékezetes helye. Ehhez hűen illik, hogy néhol mintha sétára invitálna a szerző. Szerintem frankó. Azt, hogy a google maps miért lenne "primitív", azt végképp nem érteni, primitívnek az egyszerű buta dolgokat szokták nevezni (például: primitív kőbalta), nem a digitális-műholdas 2016-hoz illő technológiát.
süti beállítások módosítása