Budapest egyik kiemelt útja, a város egyik leghosszabb egybefüggő útvonalainak egyike a Nagykörút - pedig Budapest történetéhez képest viszonylag fiatal. Ráadásul mesterségesen létrehozott terület, a 19. század végén jelölték ki a nyomvonalát.
Bár a 2008-as válság a körút kereskedelmi egységeire és vendéglátó helyeire is hatással volt, az itt található üzleteknek, szórakozóhelyeknek, közlekedési csomópontoknak, közösségi tereknek és ikonikus találkozási pontoknak köszönhetően ma is a főváros egyik figyelemre méltó főutcája. Részben ezért lett a Budapest100 idei témája.
Sokan úgy látják, hogy a Nagykörút a bulinegyedhez képest kisebb hangsúlyt kap. Némi ráncfelvarrásra, felújításra egészen biztosan szükség volna, ám de nem mindegy, hogyan. A legjobb, ha a társadalmi-gazdasági adottságok és igények figyelembevételével történne, mint ahogyan a kialakítása is részben társadalmi és gazdasági okokra vezethető vissza.
Legalább egyszer az életben sétáljanak végig át rajta úgy, mintha turisták lennének. Tele van ugyanis izgalmas épületekkel, érdekes szobrokkal, felfedezésre váró pontokkal. Induljanak Budáról, a Széna térről. Mutatom, mit érdemes megnézni!
1. A régi, budai városfal fennmaradt részlete a XV. századból.
Az alsóvárost védte. Sorsa 1686-ban pecsételődött meg, amikor a törököktől foglalták vissza Buda városát, és az ostromlók áttörték a falat. A következő évszázadban ledőlt, tönkrement, de még megvolt. A XX. század elejére tűnt el.
2. Átrium
A körúti mozikról részletesebben írtam ebben a posztban, de ezt az épületet azért emelem ki, mert imádom. Már eredetileg is úgy épült az 1930-as években, a Margit körúton, hogy a lakások alatt mozi működhessen.
Csupa acél, csupa kő, csupa tükör belső tere a geometriai mintákkal az art deco egyik legszebb példája volt, sajnos mára csak az előcsarnok látható eredeti állapotában. Tudták, hogy a híres mennyezetvilágítást régen mindenki csak Tejútnak hívta? Az előadások alatt ugyanis minden elsötétedett, csak a vetítővászon villogott, a mennyezeti szellőzőgyűrűk kékes fénye több száz apró nyíláson derengett át...
Fotó: Wikipédia
A háború után rendbe hozták és egészen sokáig működött. 2001-ben azonban bezárt és egy évtizeden át aludta Csipkerózsika-álmát. 2012 telén nyitott ki újra. Igazi színházzá alakult azóta, remek előadásokat tartanak, alig lehet rájuk jegyet kapni.
3. Mechwart-liget
A Nagykörútról nyíló parkot az ország legszebb főterévé választották 2013-ban. Vonzerejét az adja, hogy kellőképpen tágas, a szökőkútnál nagyon kellemes az ücsörgés, a kutyások számára is van elég hely, és két játszótér várja a gyerekeket: egy az iskolás korúaknak, egy pedig a kicsiknek.
4. Országúti Ferences Plébánia
1752-ben kezdték el építeni egy korábbi templom helyére az ágostonrendiek megbízásából. Tervezője a budai barokk építészet mestere volt, Nepauer Máté volt. A templomot és a főoltárát 1770. szeptember 23-án szentelték fel, 1780-ra készült el a szentély boltozatfreskója - ez is egy híres magyarországi mester, Franz Anton Maulbertsch nevéhez fűződik. Néhány évvel később feloszlatták a rendet, és a ferencesek kapták meg a kolostort és a templomot.
Először a 19. század második felében, majd a két világháború között végeztek nagyobb átalakításokat a kolostoron és a templomon. Az ostrom alatt megsérült az épületegyüttes, a háború után, végül az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején restaurálták. Az alábbi koncertfelvételen láthatják a főoltárt.
5. A furcsa kis szarvas
Csíkszentmihányi Róbert 1981-ben készült szobra a Rómer Flóris utca és a Margit krt. sarkán, a templom közelében, egy kis pihenőnél látható. A tér méreteihez képest a szoboré elenyésző, elég különösen fest...
6. A régi Pejerli, a Mai Margitkert Étterem
Kukkantsanak be a Margit utcába, egy réges régi vendéglőt találnak ott.
A 18. század utolsó negyedében nyílt. Ekkoriban a budai oldalon lévő Land-strasse földjein (így hívták ezt a városrészt) még szőlőművelés folyt. Teufel József 1780-ban ebből a területből szabadított fel 100 négyszögölnyi házhelyet, hogy felépítse a mai Pejerli vendéglő épületét - ami ekkor még, mint lakóhely funkcionált, s csak az 1850-es évek után került a Pejerli család tulajdonába, akik a vendéglőt létrehozták.
A Pejerli vendéglőt előszeretettel keresték fel az 1880-as évek végétől a pesti-budai iparosok, hivatalnokok, színészek és tollforgató íróemberek.
7. A kedvenc épületem a Margit körúton
Képtelen vagyok itt úgy elsétálni, hogy ne nézzem meg újra és újra ezt a kétszintes, borvörös házat. nem tudom, miért vonzza úgy a tekintetemet, de nagyon tetszik.
8. A szecessziós palota a Szent István körúton
Mint azt a Mélyenszántó blog megírta, egykor a kiépülő és fejlődésnek induló Újlipótváros vendéglátóhelyei közül pár a földszintjén működött, például Wlassics Pál borozó-falatozója vagy a Tejcsarnok Szövetkezet üzlete.
9. A hajdani Club Kávéház
A Vígszínház tőszomszédságában álló épületekben ma is kávézók üzemelnek. (Közülük a Kinót szeretem.) A Nyugati felé sétálva látható hatalmas sarokház földszintjén, az 1910-es években a Club Kávéház működött. A színház művészei és a darabok szerzői közül sokan megfordultak a falai között.
10. Az Eiffel-tér az irodaház
Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de nekem tetszik. Szeretek itt üldögélni, annak ellenére, hogy ma már azért nem nyújt olyan tiszta látványt, mint annak idején a látványterveken, vagy a 2009-es átadásakor. Most, hogy a Nyugati teret is rendezték, egészen kellemes lett a környék. Már csak a pályaudvart kellene felújítani és a csúnya felüljárót elbontani, és maradéktalanul elégedett lennék...
Fotó: Eiffel Irodaház
11-12: két híres szálloda
Pest, Buda és Óbuda lakossága a kiegyezés után kezdett növekedni, ezt siettette a 3 önálló városrész 1873-as egyesítése. Pest a budai oldalnál látványosabban, dinamikusabban fejlődött, a század végére 100 budapesti lakosból 83 volt pesti. Az akkori léptékkel modernnek számító, a világ nagy fővárosaihoz hasonló főutcák mintájára létrejött Nagykörút kiépítése lakhatási igényeket is szolgált.
A több emeletes bérpaloták nagyrészt földszintes, legfeljebb egy emelet magas házakat váltottak fel. Az épületek földszintjén gyakran éttermek, üzletek kaptak helyet, és körút megépítésével olyan legendás szállodák létesültek, mint a Britannia Szálló (mai Radisson Blu Béke Hotel) és a Royal Szálló (a mai Corinthia); a 20. század elején pedig megjelentek a filmszínházak. A mozik ma is szervesen a körúthoz tartoznak, nélkülük elképzelhetetlen.
13-15. Körúti mozik: A Bem, a Metro és a Corvin
A Nagykörút létrehozásáról egy 1871-es törvénycikkely rendelkezett, de csak 1896-ban, a millennium évében adták át, kissé befejezetlenül - ez talán a Ferenc körút szinte üres térbe futó lezárásán látszik leginkább. Az építkezés a következő évben kezdődött, és több mint 3 évtizedig tartott a folyamatosan jelentkező pénzügyi problémák miatt.
Egy újabb törvénycikkely biztosította a további finanszírozást. A körút nyomvonalának kijelölésében szerepet játszott az is, hogy a többinél mélyebben fekvő terület volt, az egykori Duna-ág, a Rákos-árok húzódott. Mikovinyi Sámuel 1737-es térképén jól látszik a lassan mocsarassá váló, gyakorlatilag csatornaként funkcionáló, majd lassan feltöltődő árok, és az is, hogy a 18. században ez jellemzően még mezőgazdasági terület volt. A 19. században kijelölt nyomvonal a legmélyebb pontokat kötötte össze. Reiter Ferenc 1865-ös tervei szerint hajózható csatorna lett volna. Nem valósult meg, és sokak szerint ez a szerencsénk, mert a csatorna nagyon rossz hatással lett volna a város fejlődésére.
Mikovinyi térképe 
1872
16. A villamos a körúton
A körút több szakaszban épült ki, a másodikban, 1884 és 1890 között húzták fel a legtöbb házat. A második szakaszban fektették le az első villamossíneket is.
A 6-os számot viselő első körúti villamos a Nyugati és a Király utca közötti szakaszon közlekedett 1887. november 23-án délután fél háromkor indult el. (Az útvonalában mai elődjének tekinthető 4-es villamos 1924 májusában indult el a Nagykörúton, a korábbi 4-es a Boráros teret és az Eskü (Március 15.-e teret kötötte össze 1897 és 1919 között.) A Nagykörút ünnepélyes átadása 1896. augusztus 31-én volt, bár az építkezések 1906-ig folytatódtak, az utolsó szakaszon, a Boráros tér és az Üllői út között.
A vonal kiépítése
Az ma is jól látható a Nagykörúton, hogy az építkezés sokáig elhúzódott: a házak, közintézmények nem képviselnek egységes stílust, hanem az építészeti divatokat követték. Nagyobb arculati átalakításon a II. világháborút követő évtizedekben ment át a Nagykörút. Egyrészt azért, mert az ostrom alatt tönkrement házak helyére újakat húztak, másrészt azért, mert az 1960-as években a metró építésekor feláldozták Pest egyik emblematikus épületét, a Nemzeti Színházat, harmadrészt pedig azért, mert a szocializmus a modernitás jegyében igyekezett markáns nyomot hagyni a városon. Ennek egyik példája a Nyugati-pályaudvar mellett éktelenkedő Ferdinánd-híd is.
21-22 Két legendás kávéház a körúton
Sajnos mindkettőnek már csak a hűlt helyét találják. Az egyik a Bucsinszky volt a mai Wesselényi utca-Erzsébet körút sarkon. A Bucsinszky előtt is kávézó működött az épületben (Vanek, majd Angol.) Az új tulajdonos felújíttatta, modernizálta és kora egyik legszínvonalasabb helyévé tette. 1932-ben nyílt meg.
Menő hely volt, és ez nem csak a képekből nyilvánvaló, hanem abból is, hogy ide (is) járt többek között Kabos Gyula, Rejtő Jenő, Dénes György, Szerb Antal, József Attila, Nagy Lajos, Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes és Törzs Jenő. 1948-ban államosították, majd megszüntették.
A Valéria Kávéház inkább hírhedt volt, mint híres. Nem hiába hívták egy időben Kurvalériának... Az épület még áll az Üllői út és a József körút sarkán, de ma már nyomát sem lelik a régi kávéháznak.
A séta végeztével érdemes elsétálni a Tompa utcáig, ami néhány éve a felújításoknak és a terület rendezésének köszönhetően az új Rádayvá vált, és ott az egyik bár teraszán egy fröccs vagy egy sör mellett kipihenni a gyaloglást.
A Nagykörúton még százával találhatók izgalmas helyek. Önöknek melyik a kedvence? Mivel bővítenék a listát?
