Jártak már a Cella Trichoránál? Egy kis, lóhere alaprajzú ókeresztény kápolna romja, amelyet a mai III. kerületben tártak fel a múlt században. Szeretem az egykori Római Birodalom budapesti emlékeit kutatni, ezért már korábban elhatároztam, hogy írok a romokról – azt már tudják rólam, hogy rajongok a szakrális építményekért és nagyon szeretem a budapesti templomokat.
A Cella Trichora azért is érdekes számomra, mert a környékének rendezésére néhány éve érdekes terv született. Erről is ejtek pár szót.
Budapest története több ezer évre nyúlik vissza. Egyes területei, mint például a mai Óbuda, már a Római Birodalom idején is lakott települések voltak – Pannónia tartományhoz tartoztak. Itt alakult ki az aquincumi katonaváros és polgárváros is.
Az aquincumi Cella Trichora a IV. század hatvanas éveiben, vélhetőleg I. Valentinianus császár uralkodása idején épült (a mai Körte utca, Raktár utca, Kunigunda út találkozásánál), abban a korban, amikor a kereszténység kezdett erősödni a birodalomban. I. Constantinus császár ugyanis az 313-ban kiadott milánói ediktumban engedélyezte a keresztény vallást. A kis templomocska azután veszíthette el jelentőségét, hogy Pannónia az V. században a hunok kezére került.
A kis kápolna maradványai akkor kerültek elő Óbudán, amikor a környék házait kezdték építeni. Az ókori katonavároshoz tartozó néhány épület részletét és az Aquincumban egyedül álló cella trichorát Nagy Lajos tárta fel 1927 és 1930 között. A maradványokat konzerválták és bekerítették. Miután a II. világháború alatt a terület romossá vált, majd gazossá, a háború után kezdeményezték a műemléki helyreállítását régészeti feltárással.
"Az 1930. évi első konzerválás alkalmával közvetlenül a római kori kősor-maradványokra falazták fel a kiegészítést szolgáló modern falmagasítást hasonló színű kőből de keskenyebbre és a rómaitól eltérő technikával. Ez a felső réteg általában nagy részben megsérült, elpusztult és gyom nőtte be. Az új helyreállítás során a régi kiegészítést szolgáló kősorokat eltávolították. Ekkor vált szabaddá ismét a római kori alapozás. Nagy részét még az 1930. évi feltáráskor készült eredeti fényképfelvételekkel sikerült azonosítani. Ezekre a maradványokra elválasztó rétegként vörös színű padlóburkoló téglasort helyeztek. Majd a különböző periódusokhoz tartozó római kori épületek falmaradványaira más-más színű és az időrendi fokozatnak megfelelő magasságú kiegészítést alkalmaztak" – írta a munkálatokról Kabai Melinda régész "Az aquincumi cella trichora újabb helyreállítása" című munkájában, amely a Budapest régiségei című kötetben jelent meg.
Nem ez volt az egyetlen ilyen kis szentély a mai Budapest területén a rómaiak uralma alatt, de az egyetlen, amelyik ma is szabad téren látható.
Amikor a Rákóczi út-Gyulai út sarkán álló, Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Sebestyén tiszteletére emelt XVIII. századi kis templom Budapest ostroma alatt megsérült, a háború után helyreállítási munkákat végeztek az épületen.
A templom alagsorában megtalálták egy római cella trichora keresztény szentély maradványait. A közelében ugyan nem találtak római kori romokat, elképzelhető, hogy az egykori Contra-Aquincum erőd mellet kialakuló falu szentélye lehetett.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Képek: Acquincum.hu és Mapio.net
2015-ben egy, a környéken zajló építkezés során IV. századi római szarkofág került elő. Mivel az építési telek az aquincumi katonaváros területén helyezkedett el, és a közelben található a Cella Trichora, arra számítottak, hogy további sírok bukkanhatnak elő. A szarkofág háztetőt formázó fedele egy újkori alapozás miatt kettétört, és egy darabja hiányzott. Legalább három csontváz maradványai hevertek teljesen összekeveredve, de a szarkofág üres volt, ezért a szakértők valószínűsítik, hogy a sírt valamikor kifoszthatták.
A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem Kft. 2016-ban az egykori ókeresztény kápolna romjaiból tervezett a közösség bevonásával többfunkciós közteret, amelynek központi eleme a Cella Trichora lenne. A terveket az Építészfórum is bemutatta.
Az óbuda-békásmegyeri önkormányzat felkérésére készült projekt célja az volt, hogy a környéket parkosítsák, a területet rendezzék, a kápolna romjait pedig úgy alakítsák ki, mintha körbejárható köztéri szobor lenne, megidézve azt, hogy miként nézhetett ki annak idején. „A tervezett képzőművészeti igényű építmény szoborszerű tömegével utal az egykori kápolna léptékére, ugyanakkor belső teret is létrehoz, ami a használat lehetőségét is biztosítja. A területen más térbeli konstrukció nem jelenne meg, a többi épületmaradvány, periódus csak a burkolat síkjában megjelenő mintázatként lesz bemutatva, és a szükséges magyarázó tábla is hasonlóan készül” - áll az Építészfórumon megjelent ismertetésben.
Önöknek hogyan tetszik a Cella Trichora? És mi a véleményük a rendezési tervről?
