Eltűnt épületek nyomában (3): Az utolsó lóvasút a Margitszigeten
2020. január 26. írta: mrfoster

Eltűnt épületek nyomában (3): Az utolsó lóvasút a Margitszigeten

Lóvasút kötötte össze a Margitsziget két végpontját

408a20cbe74b4c07147653e89b1df28f_1f096134-5616-4b1c-8c7b-7836dff6e030.pngA margitszigeti lóvasút abban az időben létesült, amikor még sem a Margit-híd nem épült meg, sem a sziget rendezése nem történt meg. Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Azt bizonyára sokan tudják, hogy a Margitszigetet József nádor fia, József Károly főherceg európai hírű fürdőhellyé kívánta fejleszteni (de már édesapja is nagy rajongója volt a szigetnek), azt valószínűleg kevesebben, hogy a tervezéssel Ybl Miklóst bízták meg, aminek köszönhetően a sziget akkori beépítési látképén 14, kizárólag általa tervezett hely volt látható. Ha pedig tovább olvas, megismerheti a sziget két végpontját összekötő lóvasút történetét.

Bár híd még nem volt, az 1860-as évektől így is jelentősen megnőtt a Margitsziget forgalma: tavasztól késő őszig tömegesen indultak az emberek a szigetre, a sétányok, a vendéglátóhelyek és mulatók megteltek, és a Nagyszálló, Kisszálló, villák épülésével egyre emelkedett a hosszabb időre a szigetre kitelepelők száma is.

 


Elkészül a lóvasút a nagyközönség számára: 1869.

Pest-buda népe 1827-ben látott először által vont sínenjáró kocsit. A margitszigeti lóvasút abban az időben létesült, még sem a Margit-híd nem épült meg, sem a sziget rendezése nem történt meg. A nagyközönségnek 1869-ben adták át lóvasutat. Az egyvágányú vonal a sziget déli végében kialakított hajóállomástól a sziget északi részében lévő másik hajóállomásig tartott, azaz a Kisszállót, Nagyszállót és Felső Vendéglőt kötötte össze az Alsó Vendéglővel (későbbi Casino).

2c9e81dde6dbc400e4ada034df911068_3a41f39c-57c8-4220-a61a-fc1cf3a2e70f.pngA vasútnak nem volt kalauza, nem járt rajta ellenőr, hanem a lóvasút kocsisai osztották a jegyet. Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Az egyvágányú lóvasúton három forgalmi kitérő volt. A vonalat kezdetben öt kocsival szolgálták ki, a növekvő forgalom mellett azonban a XX. század elejére már tíz kocsi szolgálta ki a vonalat. Mivel a vonal soha, a híd megnyitása után sem csatlakozott a városi hálózathoz, ezért a kocsiszínt is sziget déli végén alakították ki. 

e172c779acb754afeb0d36af120061cb_d95c9458-2063-47e2-bb65-8e29c3edb274.pngA Margitsziget 1869-ben. A főhercegi lak középkori romokhoz támaszkodik, mellette halad el a kor vívmánya: a lóvonat. Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A lóvasútra jellemzően negyedóráig kellett várni, az út közepén találkozott a két lóvonat, mert ott volt egy kitérő, ahol meg tudták várni egymást a lovak. A lóvasútnak nem volt kalauza, nem járt rajta ellenőr, hanem a lóvasút kocsisai osztották a jegyet. „A kocsi elején nyeregszerű alkotmány van, azon lovagolják végig a szigetet. [...] A két ló találkozik a kitérőnél, boldogan és barátságosan nyerítenek egymásra, ezek a lovak és ezek a rozzant döcögő járművek hozzátartoztak a sziget tradíciójához és hozzátartoztak a mi fiatalkori emlékeinkhez, mert hiszen mi is a lóvasúton utaztunk az Alsószigetről a Felsőszigetre, hogy aztán a bokrok között és a romok között sétálva kerüljünk vissza a hídra..." - így emlékezett vissza a Magyar Hírlap újságírója a lóvasút aranykorára („Az utolsó lóvasút", Magyar Hírlap, 1927. július).

ke_pernyo_foto_2020-01-26_10_52_18.pngYbl Miklós tervei alapján 1873-ra készült el a gyógyfürdő, a neoreneszánsz Nagyszálló, a szintén északi tájolású Kisszálló, aminek aljában működött a Felső Vendéglő, két vendéglő, több villa, a gépház és a mesterséges vízesés is. A telep északra tolódásának ellensúlyozására a sziget déli végén levő majorság átépítésével létrehozták az Alsó Vendéglőt, amelyet lóvasúti pálya kötött össze a fürdőteleppel. 
Kép forrása: Csontó Sándor/Szigetlakók

Az utolsó lóvasút

A margitszigeti lóvasúttal Budapest utolsó Ióvasútja szűnt meg, véget vetve ezzel a lóvasutak 1866 óta tartó történetének. Az első lóvasút a Kálvin-tértől a Múzeum-, Károly- és Váci-utakon át Újpestig haladt. Ez volt a világ harmadik lóvasútja, melyek helyét 1898-tól a villamosvasutak vették át. A margitszigeti vonal közkedveltyége okán még sokáig kitartott: végül 1928. április 10-án utoljára szelte át a szigetet. A helyét az akkoriban elterjedő autóbusz-közlekedés vette át.  


Filmhiradó, 1928 április.: A Szent-Margitszigeti lóvasút utolsó napjai. A lóvasút megszűnése előtt is születtek olyan írások, amelyek fennmaradása mellett érveltek: „Ilyent nem lehet találni sehol kerek ez országban; talán a világon sem: kiszállunk az 1927-es tipusú autóból és beszállunk az 1827-es tipusú lóvonatba. Ezt csinálja utánunk valaki!" (Új Idők, 1927. 33. szám) 

„Sok kedves emlék, nagyszerű színes és mulatságos történetek fűződnek a margitszigeti lóvasúthoz, amelyen az anyánk és a nagyanyánk igyekezett ötvenhat esztendőn keresztül megközelíteni a Margit-fürdőt" - mereng az 1927-es megszüntetési terv napvilágra kerülése után a Magyar Hírlap újságírója. „Kedves, szimpatikus alkotmány ez a margitszigeti lóvasút, de szó sincs róla, meglehetősen primitív és valahogy már nem igen illik bele a siető és kevélykedő Pest zűrzavarába. A Margitsziget Ióvasútja mindössze csak öt esztendővel fiatalabb, mint Pest Ióvasútja volt. Ez is, az is, egy sínpáron kezdte meg a karrierjét, csakhogy míg a pesti és a budai lóvasútból az évtizedek során hatalmas, villamos erőre berendezett tramway lett, addig a Margitsziget Ióvasútja megmaradt máig is lóvasút- nak, ma is egy sínpáron döcögnek a régi idők bárkaszerű alkotmányai..." - fest élénk képet a közkedvelt lóvasútról. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A Margitsziget platánfáinak története egészen az 1800-as évek elejéig, azaz József nádor korszakáig nyúlik vissza, aki igen sokat tett a sziget fejlesztéséért és neki köszönhető a gyorsan növő platánfák honosítása is. Tudta, hogy a nádor kezdeményezésének hatására az országban számos helyen ültettek platánt? Ezt az időszakot ezért „platánkorszakként” említi a szakirodalom. Ismerje meg a történetet angol blogbejegyzésemből: http://bit.ly/MrFoster_PlaneTreesofMargaretIsland *** The history of the plane trees on Margaret Island dates back all the way to the early 1800s, the time of Archduke Joseph, Palatine of Hungary, who did quite a lot for the development of the island. Did you know, that on the initiative of the palatine plane trees were planted all around the country? Therefore literature calls the period “the plane tree era”. Learn more from my English blog entry: http://bit.ly/MrFoster_PlaneTreesofMargaretIsland #mrfoster #mrfosterblog #bloggerlife #bloggers #ig_hu #ig_hungary #magyarig #magyarinstakozosseg #ig_budapest #newblogpost #ujblogposzt #mik #ujbejegyzes #iloveblogging #englishblog #bdpst #ilovebudapest #budapestisamazing #margaretisland #margitsziget #history #hungarianhistory #planetree #platanfa #amazinghistory #eredekestortenelem #tortenelem

Budapesti törtenetek (@mr.foster_budapest) által megosztott bejegyzés,

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr8014002674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.