Gyakran gyalogolok a Gellérthegyen, és ilyenkor nem hagyom ki a Filozófiai Kertet sem. Eddig bármilyen évszakban és bármilyen napszakban érkeztem ide, mindig találtam itt valakit: szerelmespárt, beszélgető csoportot, sétáló családot, turistákat…

Azt figyeltem meg, hogy a szoborcsoportnál mintha mindenki lelassítana és megnyugodna. Akad, aki komótosan körbejárja, akad, aki itt üldögél órákat, csendesen szemlélődve, mások sokáig pepecselnek egy-egy fotó beállításával. Mintha a nagy világvallások képviselőinek és követőinek szobrai csendességre és türelemre intenék az erre járókat.

Mit fejez ki a Filozófiai Kert, vagy ahogyan sokan nevezik, a filozófusok kertje? A szobrok kör alakban helyezkednek el egy gömb körül, amely az Istent jelképezi. A kör pedig a világmindenséget. Körben látható Ábrahám, Ekhnaton, Jézus, Buddha és Lao-ce, a körön kívül pedig egy-egy vallás nagy hatású követője: Assisi Szent Ferenc, Mahatma Gandhi és Bodhidarma (Daruma herceg.

A szoborcsoport Wagner Nándor Japánban élő művész ajándéka.

Wagner Nándor 1922-ben született Nagyváradon, tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta: szobrászatot és festészetet tanult. 1946-ban költözött Budapestre.

Az 1956-os forradalom után emigrált, Svédországban telepedett le, ahol köztéri szobrokat alkotott, és többek közt a második világháború lengyel áldozatainak és menekültjeinek emlékművét készítette el

1967-ben költözött Japánba a feleségével, egy japán művésszel. Egyik ott alkotott munkája a világvallások képviselőit ábrázoló szoborcsoportja.

Kevesen tudják, hogy a vallások nagyjait megjelenítő figurákat három példányban öntötték ki, az egyik sorozatot New Yorknak, a másikat Budapestnek, a harmadikat Japánnak szánta Wagner Nándor. (Legutóbbi Mashikóban látható, a New Yorknak szánt sorozatot nem állították fel.

Azt sem ismert sokak előtt, hogy a művész életének utolsó 15 évét a szoborcsoport megtervezésével és kivitelezésével töltötte – 1985-ben készült el a kompozíció gipszbe öntve. A Filozófiai Kert Wagner Nándor számára egyfajta misszió volt, az új generációknak kívánt üzenni vele.

Az ajándékozási szándékhoz már a kilencvenes években kerteste a japán, az amerikai és a magyar partnereket, Magyarország számára az ajándékozás szándékáról szóló, 1997. június 6-án kelt levelét a Magyar Követségen keresztül juttatta el. Járt is itthon, ám gyors lefolyású, végzetes, daganatos betegsége és 1997. november 15-én bekövetkezett halála miatt már nem láthatta, hogy a terve megvalósul.

Özvegye 1999-ben megerősítette az ajándékozási szándékot, majd az elfogadás, és a szükséges engedélyek beszerzése után 2001-ben állították fel a szobrokat a Gellérthegyen.

Csupán néhány évig állhattak háborítatlanul. 2006 októberében a szoborcsoportot megrongálták, akkor az elkövetők a szobrok körül álló, nagy méretű bronz ívdarabokból ötöt elvittek, és fűrésszel bevágást ejtettek a bronzszobrokon, hogy azok gyorsan letörhetők és elszállíthatók legyenek. A tetteseket egy szemtanú zavarta meg. Fél évvel később, 2007 április végén Mahatma Gandhi, Bodhi Dharma, Assisi Szent Ferenc) lefűrészelték és elvitték. Hiába ajánlottak fel 10 millió forintos jutalmat a nyomravezetőknek, azóta sem kerültek elő a tolvajok.

Az öntőformát Akiyama Chiyo, a művész özvegye rendelkezésre bocsátotta, Japánban újraöntötték mindhárom alakot, és 2010-ben állították fel őket újra.

Ha még nem jártak itt, mindenképpen sétáljanak el egyszer erre, és engedjék át magukat a csendességnek.