Bár a Károlyi-kert többször is átalakult, a XX. században kis híján eltűnt, ma is apró, zöld oázisként nyújt menedéket a Belvárosban.
Akik régebb óta követik a blogomat és a Facebook-oldalamat, azok biztosan emlékeznek arra, hogy az egyik legkedvesebb elmélkedős helyem és egyben egyik kedvenc parkom a Károlyi-kert. Tavasztól őszig időnként kiülök ide olvasgatni, és Önöknek szívből ajánlom a Ferenczy István utca felőli oldalon álló gesztenyefák alatt található padokat a csendes szemlélődésre.
A Károlyi-kert eredete
Az a terület, amelyen fekszik, Pest városához tartozott, és már akkor megvolt, amikor a XV. században Pestet városfallal vették körül. A telek a Hatvani-kapu és a Kecskeméti-kapu, vagyis a mai Astoria és Kálvin tér között húzódott. A városfaltól a mai Magyar utca választotta el.
Mint az a II. világháborúban és később végzett földmunkák idején kiderült, itt a középkorban (pontosabban az Árpád-korban) temető volt, a Károlyi palota udvarán zajlott régészeti ásatások pedig megállapították, hogy a telek egykor egy középkori falu, Szentfalva része lehetett.
Akadnak, akik Antonio Bonfini humanista történetíró leírása alapján úgy vélik, hogy itt volt Mátyás király egyik vadaskertje a “pesti mezőn". Állítólag “szépségében vetekedhet a budai királyi palota kertjével”. „Sőt a Duna túlsó partján, a pesti mezőségen, egy mérföldnyire a határban majorság volt. Ez is csodálatos és nem kevésbé kellemetes. Gondjaiban itt szokta felüdíteni lelkét” – írta Bonfini. Egyesek szerint a Füvészkert és az Orczy-kert környékén lehetett ez a bizonyos vadaskert, mások szerint a Rózsa utca és a Dob utca kereszteződésének környékén lehetett a vadaskert kapuja.
A törökök kiűzése után Werlein István János kamarai inspektor tulajdonába került, majd Wilfersheim Miklós élelmezési biztosé lett, aki 1696-ban barokk palotát építtetett rá.
A palotát 1744-ben Patachich Gábor kalocsai érsek vásárolta meg, később pedig gróf Barkóczy Ferenc egri püspök tulajdonába került, aki 1759-1768 között átépíttette. Nézzék csak az alábbi, 1758-as térképet! Ezen még Wilfersheim telke néven szerepel a mai Károlyi-kert területe, annak ellenére, hogy már Barkóczy Ferenc egri püspök tulajdonában volt.
A kert kialakítása
A Károlyi-család tulajdonába 1768-ban került az egyemeletes palota. Amikor 1775 februárjában megáradt a Duna, gróf Károlyi Antal a víz elől menekülők előtt megnyitotta a palotát és a kertet.
A XVIII. század a a parkosítás nagy évszázada volt Pesten. Ekkor kezdte angolparkká alakíttatni a tulajdonában lévő telket Orczy Lőrinc és Orczy László, ekkor kezdődött a Városliget átalakítása, és a Margitszigeten is ebben a században indult meg a parkosítás, miután Sándor lipót főherceg, Magyarország nádora a Schönbrunni kert mintájára kívánt kellemes pihenőhelyet létrehozni. A Károlyi-család is terveket kért palotájuk kerjének átalakítására, ebben szerepelt fasor, díszkert és üvegház is. A parkot Janits György tervei alapján alakították ki, és állítólag Pest legszebb kertje volt.
Az 1830-as években gróf Károlyi György tulajdonában volt a palota, ő építtette át a mai formájára. A nagy pesti árvíz alatt is menedéket nyújtott a család, 200 embert szállásolt el a palotában Wesselényi Miklós.
A XIX. század második felében Kopál József volt a Károlyi-kert főkertésze, és ő olyan kiváló munkát végzett, hogy a korabeli sajtóban Vajda Viktor hírlapíró hosszasan méltatta.
Amikor majdnem eltűnt a Károlyi-kert
A XX. század elején a Károlyi-család anyagi gondokkal küszködött, ezért felmerült, hogy a kertet építési teleknek adják el. Hála istennek Károlyi Mihály elállt e szándékától, és a park maradt. Az 1920-as évek végén a főváros megvásárolta, és 1932-ben közparkká nyilvánította. A második világháború és az 1956-os forradalom alatt a kert károkat szenvedett el, és ideiglenes temetkezési helynek is használták.
A kert 1956-ban - Fotó: Fortepan/Nagy Gyula
Az 1950-es és 1960-as években nyaranta szabadtéri koncerteket adtak a Károlyi-kertben.
Szabadtéri koncert, 1958 - fotó: Fortepan/Bauer Sándor
A kert 1970-ben Fotó: Fortepan/Hlatky Katalin-Főkert
A kert 1984-ben - Fotó: Fortepan/Hlatky Katalin-Főkert
A kert jelenlegi sorsa
Az utóbbi évtizedekben többször hozzányúltak, új játszóteret alakítottak ki, szobrot állítottak Lajtha László zeneszerzőnek és a park nyuszijának, Károlynak, 1998-ban visszahelyezték Irányi Dániel szobrát.
Most ismét megújulás előtt áll a park. Az egykori Károlyi-palota, a jelenlegi Petőfi Irodalmi Múzeum átalakítása során egybenyitják a palota udvarát a kerttel. Kíváncsian várom a végeredményt.
