Egyik Orczy-kerti sétám alatt határoztam el, hogy megírom ezt a bejegyzést, mert még mindig akad, aki a 1952-ben felállított, bronzból készült Kossuth-szoborcsoportot keresi az évekkel ezelőtt átalakított Kossuth téren. Pedig az az alkotás ma – a szintén felújított és átalakított – Orczy-kertben látható. A Kossuth téren pedig az eredetileg ott álló műemlék másolata.
Melyik alkotás mikor készült? Hogyan festett a Kossuth tér a két világháború között? És miért cserélték ki a szobrokat a XXI. században? Ezt összegzem most Önöknek.
Amikor a 91 éves Kossuth Lajos, a forradalom és szabadságharc egyik kulcsfigurája 1894 elején Torinóban beteg lett és ágynak esett, majd március 20-án meghalt, egész Magyarország gyászba borult. Amikor a hamvait szállító vonat magyar területre ért, a feljegyzések szerint ezrek álltak vagy térdeltek a vasút mellett, és amikor a vonat a Nyugati pályaudvarra ért, szintén ezrek özönlöttek oda. Kossuth ravatala a Nemzeti Múzeum előcsarnokában volt, oda is hömpölygött a tömeg, és utolsó útjára is tömegek kísérték a Kerepesi temetőbe.
Már ekkor felmerült egy méltó műemlék felállításának gondolata, Budapesten bizottság is alakult e célra, majd elkezdődött az adománygyűjtés. Az első pályázatot 1903-ban írták ki a Kossuth-szoborra, ez érvénytelen volt. 1906-ban írták ki a második pályázatot, de csak 1908-ban hirdettek győztest. A feladatot Horvay János kapta meg.
A Kossuth-műemlék készítése azonban csúszott a háború kitörése miatt, és csak az 1920-as évekre készült el, 1927. november 6-án avatták fel. Sokan úgy tartják, hogy addigra már elavulttá vált az 1906-ban tervezett kompozíció. A szobor főalakja a középen álló Kossuth Lajos, a többi pedig az 1848-ban kinevezett első felelős magyar kormány tagjait ábrázolja. Balról jobbra Esterházy Pál Antalt, Klauzál Gábort, Eötvös Józsefet, Széchenyi Istvánt, Batthyány Lajost, Szemere Bertalant, Deák Ferencet és Mészáros Lázárt láthatják. A kőfal túloldalán egy családjától búcsúzó katona, egy dobos látható, egy zászlóvivő a fiával és két katona. A szoborcsoport alá Petőfi Élet vagy halál! című költeményének első sorait vésték.
Az eredeti Kossuth-emlékmű a harmincas években, és 1945-ben - Fotó: Fortepan.hu
Az 1944-45-ös ostrom alatt megrongálódott emlékművet kijavították. De nem sokáig állhatott a Kossuth téren. Részben politikai, részben esztétikai okokból (mondván, hogy milyen búval bélelt), az ötvenes évek elején új szoborra írtak ki pályázatot. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos terve nyert. A korábbi emlékművet Dombóvárra szállították, az újat 1952-ben helyezték el a Kossuth téren.
A Horvay-féle Kossuth-emlékmű Dombóváron, 1960-ban - Fotó: Fortepan.hu
A balatonalmádi vöröskőből készült talapzaton a lelkes, buzdító és energikus Kossuth-figura volt a főalak, körülötte a mellékalakok hétköznapi figurák lettek: parasztasszony, munkás, fiatal karddal. 60 éven át ez volt tehát a Kossuth emlékmű a téren.
Fotó: Fortepan.hu
Amikor azonban egy 2011-es kormányhatározat döntött a Kossuth tér felújításáról és átalakításáról, akkor volt benne kitétel: „visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota”. Ennek megfelelően az 1952-es szoborcsoportot eltávolították, a Horvay-féle szoborcsoportot újrafaragták, és 2015-ben ezt avatták fel a téren.
Eredetileg úgy volt, hogy Esztergomba kerül Kisfaludy Strobl munkája, ám egy 2015-ös kormányhatározat „egyetértett az emlékműnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen történő elhelyezésével”, vagyis azzal, hogy a Ludovika mögötti parkban, az Orczy-kertben legyen a szoborcsoport. Bár itt a vöröslő talapzat nélkül állították fel a figurákat. Sokan bírálták az elhelyezést, azt, hogy első ránézésre véletlenszerűen rakták le a szobrokat, és az eredeti koncepciót teljesen nélkülözi a kompozíció.
Önök mit gondolnak? Melyik műemlék tetszik jobban Önöknek, és miért?
