Budapest elképzelhetetlen a Duna, a Gellérthegyi vízesés, a szökőkutak, a fürdők és a strandok, az ivókutak, víztornyok nélkül. A folyó és ezernyi forrás éltette és élteti.
Nem csupán a víz világnapján jó érzés felidézni azokat a réges-régi sétákat, amikor csak úgy gyönyörködtem a város szépségében. Múlt századi fotók segítségével elevenítem fel Budapest és a víz termékeny kapcsolatát.
1967: a Margitsziget Japánkertjének halastava - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Zsanda Zsolt
A Duna munkát és élelmet adott Buda, Pest és Óbuda lakóinak: a 18. században már igen sokan foglalkoztak halászattal és vízi úton folyó kereskedelemmel. A Víziváros nevében őrzi kötődését a folyóhoz - ennek azonban szomorú vonatkozása is van, mivel a kicsiny, zsúfolt kerület nagyon megszenvedte az 1838-as és 1877-es árvizet.
Tudták, hogy az 1900-as évek elejére már vezetékes ivóvízhez is hozzájutottak a budapestiek? Európa egyik legkorszerűbb vízművét, a káposztásmegyerit (Budapest első végleges vízművét) 1893 és 1904 között alakították ki, majd elkészülte után megépítették a gellérthegyi víztározót. A Duna mentén létesített kutakról először a káposztásmegyeri főtelepre juttatták el a vizet, onnan pedig vezetéken a Nyugati pályaudvarig.
Ilyen volt 1949-ben a Fővárosi Vízművek Káposztásmegyeri Főtelepének gépháza - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Kovács Márton Ernő
Amikor 1913-ban Budapestre érkeztem, a budapesti lakások nagy részében már nem volt újdonsága vezetékes víz, ám a külön csapból folyó hideg-meleg víz még kuriózumnak számított. Otthonom, a Britannia Szálló ebben is megelőzte a korát: eleve úgy nyitották meg, hogy a vendégek szobájába már bevezették a hideg-meleg vizes csapokat.
A víz szórakozási lehetőségeket is nyújtott: a múlt század első évtizedeitől Budapest kiaknázta a gyógyvizekben rejlő lehetőséget, és élénk fürdőélet zajlott a városban. A Duna kitűnő lehetőséget biztosított a vízi sportok gyakorlására. A város tele volt szökőkutakkal, csobogókkal - nagy részük még most is áll (bár sokat fel kellett újítani a város 1944-45-ös szörnyű ostroma után.)
Órákig tudnék mesélni és ezrével tudnám mutogatni a jobbnál jobb fotográfiákat. Erre sajnos nincsen mód, ám az alábbi kis összeállítás talán érzékelteti Önökkel, mennyire fontos a víz Budapestnek, miért kell gondosan óvnunk az utánunk következő nemzedékek számára is.
A Danubius kút eredeti helyén, a mai Kálvin téren, 1922-ben - Fotó: Fortepan
A Danubius kút 1970-ben jelenlegi helyén, az Erzsébet (akkor éppen Engels) téren - Fotó: Fortepan
Az eredeti Erzsébet-híd építése 1902-ben - Fotó: Fortepan.hu
Az új Erzsébet-híd építése 1964-ben - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Nagy Gyula
Strandolás a Margit-szigeten, a Hajós Alfréd uszodában - Fotó: Fortepan
A Döbrentei téri kút a Rudas fürdő előtt, 1936-ban - Fotó: Fortepan
A Lukács fürdő előtti szökőkút 1940-ben - Fotó: Fortapan, tulajdonos: Lőrincze Judit
A Duna látképe a pesti szállodasorral 1940-ben - Fotó: Fortepan
A Szent László gőzös a Dunán 1940-ben, a mai Műegyetem rakpart magasságában - Fotó: Fortepan
Vízimádók a Palatinuson 1940-ben - Fotó: Fortepan
A Pasaréti tér a Mária-kúttal, 1940-ben - Fotó: Fortepan
Már csak fotókon látható ez a szépség: a Sió tündér legendáját feldolgozó kút 1942-ben, a Városligetben. Budapest ostromának esett áldozatul 1944-45 telén - Fotó: Fortepan
Egy sokat fényképezett köztéri szobor: a Korsós nő, 1942-ben, a Fenyves (Nagy Lajos) téren - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Szőke Annamária
Norton-kút működés közben 1943-ban; Budapesten még sokáig használtak ilyen kutakat az utcákon, udvarokon - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Idősebb Konok Tamás
Szomját csillapító gyermek a Margitszigeten, az úttörőtáborban (a mai Petőfi Sándor Napközis Táborban), 1949-ben - Fotó: Fortepan
1955-ben ilyen volt a Vörös Meteor evezősház stégje. A pesti Duna-parton a Szent István park házai és a Palatinus házak látszanak - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Kotnyek Antal
1967: a Margitsziget Japánkertjének halastava - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Zsanda Zsolt
Ilyen volt Margitsziget a pesti oldalról, a rakpart felől 1968-ban; jól kivehető a sziget északi felén a víztorony csúcsa - Fotó: Fortepan
Séta a Margitszigeten 1977-ben; a háttérben,a kép bal oldalán a Zenélő szökőkút látható - Fotó: Fortepan
A bejegyzés nyitóképe a Fortepanról származik; 1928-ban készült a Margitszigeti vízesésnél. A kép tulajdonosa Pesti Brúnó
