125 éve született a világ egyik legnépszerűbb és legjobb krimiszerzője, aki úgy nyilatkozott,hogy számára is meglepő és hihetetlen volt, milyen híressé vált. Lenyűgözőnek tartom Agatha Christie munkásságát. A regényeit pedig egyszerűen képtelenség megunni.
Nővérével és bátyjával együtt már gyermekkorától fogva írt. Nem csoda, hiszen a családot olyan neves szerzők látogatták, mint Henry James vagy Rudyard Kipling. Agatha Christie első, gyermekkori írásának cselekménye egy kastély öröklése körül bonyolódott, a két főszereplő Lady Madge (a jó) és Lady Agatha (a rossz).
Regényeket csak az első világháború végén kezdett írni. Az inspirációt egyrészt maga a háború nyújtotta, a menekültekkel, a kémekkel, a borzalmaival, másrészt az az egyszerű tény, hogy gyógyszerlaborban kezdett dolgozni és kiválóan értett a mérgekhez.
Első regénye, A titokzatos stylesi eset 1920-ban jelent meg. Igazán ismertté Az Ackroyd gyilkosság című műve tette.
10 okot is tudok, amiért Agatha Christie művei még ma is remek szórakozást nyújtanak, illetve amiért imádom őket:
1. Remekül megírt karakterek
Hús-vér szereplők, összetett személyiséggel. Emberek, akikkel hibáik ellenére azonosulni lehet, vagy rokonszenvesnek tűnő figurák, akikre már az elejétől fogva gyanakodhatunk.
Éppen befejeztük a teázást, amikor bejött az ásatásról dr. Leidner és Mr. Mercado.Dr. Leidner szokott kedves, szelíd modorában üdvözölt.
Láttam, hogy gyors, aggódópillantást vet a feleségére, aztán mintha megkönnyebbült volna attól, amit látott. Leült az asztal másik végén, Mr. Mercado pedig a Mrs. Leidner melletti üres helyet foglalta el. Mr. Mercado magas, sovány, borús kedvű férfi volt, jóval idősebb a feleségénél. Fakó,sápadt arcát furcsa, puha, formátlan szakáll körítette. Örültem, hogy megjött, mert a felesége ettől kezdve már nem engem bámult, hanem feléje fordította a figyelmét.Meglehetősen különösnek találtam azt a türelmetlen aggodalmat, amellyel a férjét figyelte. A férfi álmodozva kavargatta a teáját, és egy árva szót sem szólt. A tortaszelet is érintetlenül hevert a tányérján.
Részlet a Gyilkosság Mezopotámiában című regényből
2. Semmi sem az, mint aminek első pillanatra látszik
Akár egy kedves öreg hölgy vagy a legbarátságosabb szomszéd is lehet gyilkos. A mogorva fazonról kiderülhet, hogy zord külseje érző szívet takar, és jelentéktelennek tűnő nők válhatnak merész hősökké.
- Olyan jó, ha az ember tudja, hogy ki kihez tartozik - jegyezte meg Miss Marple - Amikor ma délután megismerkedtem velük, nem voltam biztos benne, hogy melyiknek melyik a férje.
Ezt az észrevételt rövid szünet követte. Miss Prescott apró, száraz köhintést hallatott, és így szólt: - Nos, ami azt illeti...
- Joan - mondta a kanonok feddő hangsúllyal. - Talán bölcsebb volna, ha nem mondanál többet.
- Igazán Jeremy, és semmit nem akartam mondani. Csak azt, hogy tavaly, igazán nem tudom, milyen okból, az volt a benyomásunk, hogy Mrs. Dyson Mrs. Hillingdon, míg valaki meg nem mondta nekünk, hogy nem az.
Részlet a Rejtély az Antillákon című regényből
3. Nincsenek felesleges mondatok és üresjáratok
Bár az írónő nem ad hosszú, több oldalas jellemrajzot, vagy leírást, mi értjük a szituációt és ki tudjuk tölteni a fantáziánk segítségével a hézagokat. A Nyaraló gyilkosokat előbb olvastam, minthogy a lehetséges helyszínen jártam volna. Amikor az írónő szülővárosába látogattam, és a tengerpart felé vettem az irányt, egyszer csak leesett a tantusz: ezt a helyet láttam magam előtt a könyvet lapozva…
Torquay
4. Teljesen beszippant bennünket a történet
Ott vagyunk a szereplőkkel, és végigéljük a cselekményt. Mi is az Orient expresszen utazunk, együtt próbálunk rájönni, ki lehet a nácik kémje az N vagy M című regényben. Tökéletesen tudja megteremteni az adott szituáció atmoszféráját.
Jobbra fordult, s futva elindult az oldalsó kerti ösvényen arrafelé, ahol az arcot látta. Átvágott a bokrok közt, kiment az útra, s föl is, le is végignézett a kaptatón. Sehol senki. Vajon hová tűnhetett az asszony?
Bosszankodva megfordult, s visszament a Sans Souci kertjébe. Csak képzelte volna az egészet? Nem, a nő ott volt.
Tuppence végigkutatta a kertet, benézett minden bokor alá. Csupa víz lett, de hiába, az idegen asszonynak hűlt helyét se lelte. Aztán visszament a házba. Rossz előérzet kínozta, furcsa, alaktalan félelem valamitől, ami készülődőben van.
De nem is sejtette, s nem is sejthette, hogy mi készül.
Részlet az N vagy M című regényből
Gyilkosság az Orient Expresszen (1974)
5. Imádnivaló, ahogy Agatha Christie oda-oda szúr egyet az angoloknak
Finoman árnyalt társadalomkritikát is kapunk egy-egy regénnyel vagy novellával. A szertartásaiba belemerevedett, nacionalista, kasztokban gondolkodó, xenofób és kissé elkényelmesedett angol felső- és középosztályról gyakran a szereplők mondnak ítéletet, legyen az egy elharapott félmondat vagy Miss Marple, illetve Hercule Poirot egy találó megjegyzése beszélgetés közben. A Bertram Szálló vagy a Macska a galambok között kiváló példa erre.
"Felöntötte tehát a teát, és körbehordozta a csészéket. A csészealjakon két-két ázott keksz kókadozott.
Griffith kisasszony, a gépírócsoport szakavatott feje, deresedő zupás őrmester, aki tizenhat esztendeje működött az Egyesült Beruházási tröszt kötelékében, maró hangon megjegyezte: - Mát megint nem forrt a víz, Somers!
Amire Somers kisasszony jámbor, szorongó birkaarcát elfutotta a pír, ő pedig szólott imigyen: - Jaj istenkém, pedig most igazán azt hittem, hogy felforrt!
Részlet az Egy marék rozs című regényből
6. A nők nem csupán díszletként szolgálnak
Sokféle női karaktert vonultatnak fel ezek a krimik. A sort persze a főszereplővé emelt Miss Marple vezeti, a szürkének és körülményesnek látszó falusi öregasszony, aki igazából briliáns elme és mint az a Nemezisből is kiderül, elszánt és bátor is. A Gyilkosság az Orient Expresszen tele van erős hölgyekkel - gondoljunk csak Dragomirov hercegnére. A kristálytükör meghasad egy karakteres nő életét dolgozza fel.
A nők gyakran nem passzív elszenvedői az eseményeknek, hanem nagyon is aktívak. Dolgoznak, üzletet vagy szállót vezetnek, nagy háztartást és sok több alkalmazottat kommandíroznak. Persze akadnak olyan regények is, ahol a férfiak dominanciája elsöprő, ilyen például az ABC gyilkosságok.
7. Agatha Christie időnként kibeszél a történetekből
Ariadne Oliver krimiíró szerepeltetésével (Mrs. McGinty halott), kiszólásokkal jelzi,hogy nagyon is jelen van a saját műveiben.
8. Tökéletes kikapcsolódást nyújtó olvasmányok
Ha ezeket a regényeket olvasom, még a kutyám, a szegény Jack is csak nehezen tud visszarángatni a valóságba.
9. Egy már letűnt, vagy talán soha nem létezett világba csöppenünk
Van valami nosztalgikus, boldog békeidőket idéző hangulat ezekben a művekben. Aztán maga az írónő rombolja le ezt a képet azzal, hogy mondjuk a falusi idillben bombaként robban egy gyilkosság.
10. Újra és újra elő lehet venni Agatha Christie krimijeit
Például azért, mert a mélységük, a rétegeik miatt minden olvasáskor felfedezhetünk valamilyen új részletet.
Végezetül még egy indok az írónő regényei mellett: filmen is ugyanolyan jók a sztorik. Azon kevesek közé tartozik, akiknek a műveit óriási kompromisszumok és az eredeti írás szinte felismerhetetlen átdolgozása, vagy a történet megcsonkítása nélkül lehet filmre vinni. Ugyanakkor hadd jegyezzem meg az is, hogy a Miss Marple-alakítások soha nem voltak olyan átütő sikerűek, mint Hercule Poirot megformálása. És utóbbiban - bár Albert Finney is tetszett a Gyilkosság az Orient expresszen című filmben - David Suchet verhetetlen...
Agatha Christie szülővárosa, Torquay szeptember 20-ig tartó nemzetközi fesztivállal és a portréiból összeállított kiállítással emlékezik rá. A fotók október 18-ig láthatók.