Észrevették a mostanában egymás után nyíló újhullámos borbélyüzleteket, avagy barber shopokat a városban? Mit gondolnak róluk: hipszterek és túlöltözött férfiak hóbortjának látják? Vagy olyan férfias tevékenységnek, amire már évtizedek óta szükség lett volna? Netán úgy vélik, hogy a borbélyszakma reneszánsza ugyan tetszetős, de hanyagolni kellene a túlzások majmolását?
Magam még mindig nem tudom, hányadán is állok velük, s találok-e a közeljövőben olyan borbélyt, akihez örömmel mennék minden héten. Mert az is igaz, hogy réges-régen, azaz a múlt század derekán még minden héten jártam.
Kell egy hely az igazi férfiaknak?
Furcsa érzésem lett, miközben feltérképeztem a különböző helyeken és különböző márkanév alatt működő üzleteket. Kiderült, hogy kivétel nélkül mindegyikük a férfiasságot emeli ki és tűzi a zászlajára, azzal érvelve, hogy létezésükkel vissza akarják adni azt az uraknak, amit a nők a fodrászüzlet egyenlő szépségszalon szemlélet túlszaporodásával elvettek tőlük.
A Budapest Barber Shop a nyugati old school vonalat követõ borbélyszalon-márka Budapesten, jelenleg már négy szalonjuk van.
A borbélyok sokáig felcserként is helyt álltak, eret vágtak és fogat húztak. Ismer olyan borbélyt, aki ezt még ma is megteszi, illetve megteheti?
Magyarországon a borbély szó először 1436-ban fordul elő személynévként és minden bizonnyal a haj és szakáll vágásával foglalkozó mesterembereket illették vele. Legrégibb céhlevelük 1557-ből, Tokajról származik, amelyben úgy szól a leírás, hogy a céhlevelet „az sebgyógyítóknak, avagy mint közönségesen hijuk, borbélyoknak" állították ki. Ennek értelmében ebben az időben a borbély és a sebgyógyító azonos személy volt - olvasható a História borbélyokról szóló írásában.
A jobb oldali rajzon a falusi borbély látható az eszközeivel, és a háttérben a szolgáltatásait hirdető táblával, amelyen a gyógyítási módokat is felsorolja.
Ugyanezt erősíti meg a következő pár sor (ami egyébként Hódmezővásárhely történetéről szóló tanulmányban olvasható): „Borbélyokról a közegészség alatt volt szó. Legnevezetesebb volt kőztök Vári József, (1770.) ki egyszersmint gyógyítást is űzött, főkép sebeknél. Utána egy évtizeddel »Lőrike borbélya (igaz nevén Kis János), a korszak vége felé pedig a közbecsülésben részesült Kis Lajos említtetik. Mesterségükhöz tartozott a hajnyírás, borotválás, érvágás, köpölyizés és foghúzás."
A budai West Coast Barbers üzletét a tulajdonosok maguk alakították ki, saját kezeik és barátaik segítségével brit és ausztráliai barber shop-ok hatása alatt.
A sebészek és a borbélyok elválása 1755-től mutatható ki a fennmaradt dokumentumokból: ekkortól írták elő, hogy aki a sebészetet gyakorolja külön engedélyért kell folyamodnia.
Természetesen, mint minden változás, ez sem egyik pillanatról a másikba ment végbe, de feltehetően a nagyszombati egyetem orvosi karának a felállítása (1770) fordulópontot jelentett a szakmai komptenciákban. Ettől, és a tiltásoktól függetlenül egyes borbélyok még a 20. században is húztak fogat, vagy éppen eret vágtak.
Az Első Pesti Borbélyszalon még 2011-ben nyílt meg, de akkoriban még nem tudott igazán bekerülni a köztudatba, ellentétben barber shopok a mai népszerűségével.
A kilencvenes években HIV-fertőzés veszélye miatt csak sterilizáló készülékkel rendelkező borbélyműhelynek adtak volna engedélyt, ezért itthon egy időre gyakorlatilag megszűnt a borotválás.
Olaszországban 1906-ban a Via Cappello, szemben Júlia háza (Casa di Giulietta). Látják a tányér formájú cégért a fotó jobb felső részén? (Forrás: Fortepan.hu)
A középkor óta létező borbély szakma, később az egészen komplex borbélyüzletek mai változatai már az új igényekre válaszoló, az igényes, jól szituált (és/vagy hipszter) úriembereket kiszolgáló szolgáltatássá nőtték ki magukat.Ez a típusú borbélyság a tengerentúlon néhány évvel ezelőtt indult virágzásnak, hogy aztán meghódítsa Ausztráliát és Nyugat-Európa is.
Amerikai barber shop Martinswille-ben munkára kész borbélyokkal.
Mégis mit tud egy barber shop, és jó-e ott lenni?
- Mielőtt felsorolnám az érveket, szeretném megjegyezni, hogy a borbélyműhelyek rendeltetése évszázadokon át az volt, hogy a dolgára egyébként igyekvő férfiember leült a vendégszékbe, mialatt a fürge kezű "figaró" habot kent az arcára, a biztos kézzel dolgozó borbély pedig pillanatok alatt megborotválta. Erre utal a mesterség hagyományos cégére, a borbélytányér is. Ehhez képest alakult át a szakma a mai változatban terjedő, ennél jóval szélesebb szolgáltatást nyújtó üzletmodellig.
- Az érvek között rendszeresen elhangzik az ápoltság és a magunkra szánt idő fontossága. Nekünk, férfiaknak is van tehát jogunk kényeztetni magunkat, ahelyett, hogy otthon szenvednénk a borotvával és/vagy szakállvágóval.
- Tudta például, hogy egy szakállra is ráfér a hajpakolás? Az ígéretek szerint ettől még egy igazán hosszú szakáll is újraéled és megköszöni az értő gondoskodást.
Pörög a munka a Budapest Barber Shop-ban. Azt mondják, ez egyben egy férfiklub is, ahol végre nem kell a női csacsogást elviselni.
- A borotválási technikát a szakmabeliek szerint olyan alapossággal távolítja el a szőrzetet, hogy a szőrbenövés és a gyakorta előforduló szőrtüszőgyulladások esélye szinte nulla.
- A hagyományos borbélykezelés mellé természetesen szakálligazítás is dukál, a kettőt pedig egymáshoz igazítják.
- Az egészet egyfajta férfiklubként is fel lehet fogni, ahol beszélgetsz, iszogatsz, megvitatod az élet nagy dolgait.
Nos, mi a véleményük uraim?
Megéri borbélyhoz járni, szokjunk rá (újra), vagy maradjunk a saját borotvánknál?
Dunavecsei borbély áll az üzlete előtt 1975-ben.
