Mikor és miért építették meg a középkorban a pesti városfalat? Mi emlékeztet ma a régi városfalra és egykori kapuira?
Ha ránéznek egy mai Budapest térképre, és alaposabban szemügyre veszik a Belvárost, ma is „láthatják” az egykori pesti városfalakat. No nem falként, hanem kicsit másképp.
Elárulom: a Kiskörút nyomvonala mutatja azt a helyet, ahol annak idején a fal húzódott. Ha pedig tesznek egy kellemes sétát a környéken, felfedezhetik a pesti városfalnak emléket állító táblákat és látványosságokat is.
Az első falak Pest körül
A falak Budapest legrégebben kutatott emlékei közé tartoznak. Már 1817-ben elkezdődött a vizsgálatuk, a kutatást Jankovich Miklós vezette. Az elmúlt több mint kétszáz évben több szakaszban, több részletben kerültek elő a középkori városfalak maradványai építkezések, felújítások, átalakítások és régészeti feltárások során.
A régi középkori városfal legkorábbi formájában úgy nézett ki hogy keleti oldala a Városház utca-Károlyi utca sarok, Reáltanoda utca, Cukor utca vonalában haladt. A városfal északi sarka a Szervita téren volt, ahonnan a fal egészen a Dunáig vezetett.
Egészen biztos hogy már az Árpád-korban, a tatárjárás előtt egyfajta erődítés vette körül az akkori Pest városát. Ennek nyomai megmaradtak. A tatárjárás hírére egyébként megpróbálták megerősíteni a városfalat ám ez nem sikerült, a tatárok a támadás harmadik napján rombolták le. Az akkori uralkodó a tatárok kivonulása után Pest megmaradt lakóit stratégiailag védettebb helyre, a budai oldalra költöztette át, és azon a helyen alapított új várost Buda néven amit ma Várhegynek nevezünk.
A későbbi fal rövid története
A régi Pest újratelepült, új lakói lettek, a korábbinál erősebb új városfal pedig a XV. században, feltehetően Mátyás uralkodása idején épült, jóval az eredeti város falánál kijjebb. Ezt az erősítést árok vette körül. Ennek a falnak a nyomvonalát követi a Károly körút és a Múzeum körút, ezen belül volt az egykori Szenterzsébet is, amely ma a Belváros része, olyan látnivalókkal, mint amilyen például a Károlyi kert vagy a Szerb templom.
A városfal három kapuja között ott ahol a fal vonala megtört félkör alaprajzú tornyok helyezkedtek el. A törökök megérkezésekor egyébként ez a városfal sem tudott megfelelő védelmet biztosítani Pest lakóinak. A török korban a városfal nem változott számottevően, csupán palánk csatlakozott hozzá.
Buda 1686-os visszafoglalásának idején a pesti városfal erősen romos állapotban volt azokhoz az épületekhez képest, amelyeket védeni hivatott. És ahogyan növekedett Pest lakossága, ahogyan a város terjeszkedni kívánt, mivel terjeszkednie is kellett, Pest egészen egyszerűen „kinőtte” ezeket a régi, középkori, túl sok védelmet amúgy sem nyújtó városfalakat. Ezért szakaszosan lebontották, és egyes részeit az újonnan épülő házak építésekor használták fel; egy kis részlete megmaradt a későbbi Múzeum körút egyes házainak belső udvarában.
Melyek voltak a városfal kapui?
A városfal kapui a fő kivezető utaknál nyíltak, és a Vác, Hatvan, Kecskemét felé vezető utak kapui voltak a legfontosabbak. Ezek a kapuk négyzetes alaprajzúak és többszintesek voltak.
Mikor bontották el a Váci kaput, a Hatvani kaput és a Kecskeméti kaput?
- Váci kapu: 1789-ben bontották le.
- Hatvani kapu: 1808-ban bontották le.
- Kecskeméti kapu: 1794-ben bontották le.
Milyen emlékmű, tábla, szobor emlékeztet ma a Váci kapura, a Hatvani kapura, a Hatvani rondellára és a Kecskeméti kapura?
- Váci kapu: Egy emléktábla jelzi helyét a Váci utca és a Türr István utca kereszteződésében.
- Hatvani kapu: Egy emléktábla található a Kossuth Lajos utca 22. alatt.
- Hatvani rondella: Az Astoria aluljáró építésekor feltárták a rondellát, és most egy tábla őrzi az emlékét.
- Kecskeméti kapu: Egy emléktábla helyezkedik el a Kecskeméti utca 19. számú házon és az 1980-as években épült Korona szálló két tömbjét összekötő híd is emlékeztet a kapura, az aluljáróban pedig egy érdekes szobor állít neki emléket.
A legkülönösebb alkotás, ami a kapukra emlékeztet
A Kálvin téri aluljáróban az egykori Kecskeméti kapura egy furcsa emlékmű hívja fel a figyelmet. Alkotója Illés Gyula szobrászművész volt. A kecskeméti kapu a régi pesti városfal délkeleti részén állt és az a földről Kecskemét felől érkező forgalmat bonyolították le rajta keresztül. A mai Kecskeméti utca és a Kálvin tér sarkán állt.
A kaput ábrázoló vagy inkább szimbolizáló dombormű különös formája miatt a „Budapesti lyuka” gúnynevet kapta a város lakóitól.
Az emlékmű érdekessége hogy a szobrászművész a saját macskáját is megjelenítette: az alkotáson sokaknak először a hipnotikus tekintetű, a kaput szfinxként őrző cica tűnik fel. Tagadhatatlan, hogy őmacskasága a gyerekek kedvence. Talán amiatt is, mert emlékeztet a házak kapujában üldögélő falusi és városi macskákra is.
Mindig is úgy éreztem hogy a cica lángoló tekintete végig követ, ahogyan elhaladok az emlékmű mellett. A macska, valamint a vörös márvány, amelyből faragták ezt a kompozíciót, engem határozottan azzal az érzéssel tölt el, hogy ez a pokol kapuja. Erre erősít rá az a rés is, ami a kompozíción látható: azt a benyomást erősíti az erre elhaladóban, hogy ha átlépne ezen a résen, akkor az ismeretlen, mély sötétségbe zuhanna.
Másoknak meglehetősen frivol képzetei támadnak, amikor meglátják a kaput. Érdekes, hogy ki mire asszociál, ki mit képzel bele egy szoborkompozícióba.
