Évről évre elbódít és letaglóz a nyár: melegével és ezernyi illatával. Számtalanszor szippantottam már a levegőbe, és szívtam magamba a rekonstruálhatatlan, egyedi nyárszagot, ám most első ízben próbálom azonosítani az összetevőit, és megfogalmazni, mi mindenből állhat.
Úgy érzem, nincsen könnyű dolgom, hiszen késő tavasztól kora őszig folyamatosan, szinte napról napra alakul át a nyárillat. Ráadásul Budapesten városrészenként változó lehet, milyen alapillat dominál.
Egy kutatás szerint, bár több mint tízezer illatot tudunk egymástól megkülönböztetni, csupán néhány alapillat létezik.
Ebben a kísérletben 144 szagot vizsgálva a kövező illatcsoportokat különböztették meg egymástól:
kellemes/fás vagy gyantás/gyümölcsös (de nem citrusos)
vegyszeres/mentolos,
édes/pattogatott kukoricához hasonló
citromos/orrfacsaró/rothadó.
Júniusban hársfák és a levendulák virágzása jelenti a nyitányt: mámorossá tesz és szerelembe ejt. Már egészen korán bekapcsolódik a múlt századi óbudai udvarok és a kisvárosi kertek egyik kedvelt növényének, a leandernek az illata, ezt követi itt-ott a budai kertekben a lonc. Júliusban, amikor a leanderek még egymás után bontják szirmaikat, és a hársfa már elhullajtotta virágait és termését növeszti, virágba borulnak a hortenzia bokrok.
A Vízivárosban és a pesti oldalon a Belvárosban az utcán lépkedő nők parfümje keveredik az éttermek, kávézók, cukrászdák nyitott ajtajából kiáramló illatokkal, a Duna és a csatornák szagával.
Amint elhagyom a várost, és a szántóföldeket járom, szinte megrészegít a napraforgó, a kerti virágok, a frissen kaszált fű, a száradó széna és a gabonamezők illatának elegye.
Tudták, hogy az emberi szaglásban szerepet játszó receptorokhoz mintegy ezer génnek van köze? És ugyanennyi receptor vesz részt a szagok azonosításában. Hogyan zajlik a folyamat?
A receptorok, amelyek a szaglásban szerepet játszanak a sejteken találhatók. „Minden egyes sejt csak egyféle receptort hordoz, mindegyik receptor típus csak kevés különböző (szerkezetileg hasonló) illatanyag érzékelésére képes. A szaglást biztosító sejtek éppen ezért erősen specializálódtak néhány illatanyagra.”
Minden illatanyag-molekula típus különböző receptorokat aktivál. A létrejött elektromos jelek eljutnak az agy megfelelő területeire, és a jelek kombinációjából jönnek létre azok az illatmintázatok, illatmozaikok az agykéregben, amelyeket képesek vagyunk emlékezetünkbe vésni.
Mit mond a szaglásról Zólyomi Zsolt, a magyar illatszakértő?
Ez az elegy jelenti számomra a nyár illatát Budapesten:
A körúti benzinfüst vagy dízelgőz szaga,
a virágok és virágzó fák, valamint a frissen vágott fű illata a parkokban,
a nők napsütötte bőrének illata,
a zöldségek és gyümölcsök átható illata a piacokon: júniusban az eper és a málna, júliusban a barack, augusztusban a sárgadinnye, a görögdinnye és a szőlő uralja a terepet,
a gangon, a napsütésben érlelt kovászos uborka illata,
az évszázados épületekben érzett hűvös házszag,
az ódon pincék kissé dohos, mégis patinás szaga,
az egész napos tekerés után a bicikli kerekén feszülő gumiabroncs jellegzetes szaga,
az éttermek, kisvendéglők, büfék ételszaga,
a pékségek, kávéházak, cukrászdák süteményeinek illata,
a parfümök édes, gyümölcsös vagy pézsmás aromája,
záporok, esők, és zivatarok idején az átnedvesedett kövek és talaj szaga,
a frissen sült hekk, a naptej és a Duna illata a Rómain.
