Budapest egyik legszebb és legjelentősebb útvonala az Andrássy út, amelynek mentén számtalan látnivaló akad, és amely a város egyik legszebb terére vezet.

Többször is végigsétáltam már az Andrássy úton, ezen az izgalmas világörökségi helyszínen, ezért megpróbáltam egy turista szemével leírni Önöknek, hogy mit láttam.

A Budapest100 hétvégén, május 11 és 14 között Önök is felfedezhetnek és bejárhatnak néhány ritkán látható épületet az Andrássy úton, a keresést térkép is segíti.

Hogyan kezdődött az Andrássy út története?

A sugárutat Podmaniczky Frigyes báró álmodta meg. A korabeli külvárosi telkek és jelentéktelen, XVIII. századi kis utcák helyére világvárost képzelt el. A báró 1873-tól 1905-ig a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke volt, és szívügye volt a főváros felvirágoztatása. Az ő idején készült el a főváros általános rendezési terve: kiépültek a körutak, a sugárutak és a dunai rakpartok, ráadásként három Duna-híd.

Az Andrássy utat kiépítésekor több szakaszra tagolták. Figyeljék csak meg, hogy ha a Deák Ferenc tértől a Hősök teréig haladnak végig rajta, fokozatosan szélesedik ki az út, fokozatosan változnak az épületek is. Az utolsó szakaszon már nem többemeletes zárt bérpaloták, hanem kertes villák sorakoznak.

Az út kiépítése 1871-ben kezdődött, és 1876-ban fejeződött be. Az út mentén az utolsó telket 1885-ben építették be. A Deák tértől a Hősök teréig húzódó utat Andrássy Gyula grófról, az akkori miniszterelnökről nevezték el.

A budapesti földalatti

Az Andrássy út története szorosan összefonódik a földalatti vasút történetével. Az 1890-es években hatalmas ünnepségsorozatra készült az ország: 1896-ra esett Magyarország megalapításának 1000. évfordulója. Az ünnepségek közeledtével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a tömegek szállítására alkalmas közlekedési útvonalat kell építeni a Hősök teréig.

A Földalatti vasutat 1896. május 2-án adták át. Európa első földalatti vasútjának egyike volt. A tömegközlekedést az angolok vitték először a föld alá, ám míg a londoni metró gőzüzemű volt, addig a budapesti földalatti vasút villanymotoros meghajtású volt. A földalattit átadásakor az uralkodó, I. Ferenc József is kipróbálta.

Ha a földalattin utaznak Budapesten, figyeljék meg az állomásokon az 1890-es évek építési technikáját, amelynek fő alapanyagai az acél és az öntöttvas.

Az Andrássy út látnivalói

Az Andrássy úton találják többek közt a Postamúzeumot, az Operaházat, a hányattatott sorsú Drechsler-palota (vagyis a volt Balettintézetet), valamint a Művész Kávéházat, amelyben 1989-ben a budapesti koncertjük idején a Nirvana tagjai is megfordultak.

Az egyik legérdekesebb épület az egykori Párisi Nagyáruház. 1911-ben nyílt a Terézvárosi Kaszinó helyén. A korábbi épületet Goldberger Sámuel vásárolta meg, 1910-ben Sziklai Zsigmond tervei szerint kezdődött a szecessziós stílusú új áruház építése. Az Andrássy úti hétemeletes áruház lenyűgözte az akkori vásárlókat: belépve márványoszlopos hall fogadta őket, és több ezren dolgoztak a tükrös felvonókban közlekedő vásárlók kényelmén.

Az első világháború, majd a nagy gazdasági világválság megviselte a Párisi Nagyáruházat, sokat romlott a színvonala, és a vásárlóerő is gyengült. Csodával határos módon megúszta Budapest ostromát a második világháború alatt, az 1956-os forradalom során azonban komoly sérüléseket szenvedett az épület. Második virágkorát az 1960-as, 70-es években Divatcsarnokként élte, kiválóan ellátott ruházati üzlet volt. Egészen 1999-ig működött, majd bezárt. Az épületet a 2000-es években felújították. 2017-ig könyvesbolt, majd az Andrássy Élményközpont működött benne, tetőteraszán ma bár működik.

Ugyancsak az Andrássy úton található az egykori Japán Kávéház épülete, a magyar művészek, írók, költők, például Rejtő Jenő  törzshelye. A kávéház helyén most az írók könyvesboltja működik.

Ha továbbmennek, körbejárhatják a Jókai teret és a Liszt teret, ámuldozhatnak a gyönyörű Zeneakadémia épületén. A Jókai tér közelében pedig, az Anrássy úton továbbhaladva az Oktogont találják.

Az Oktogon a Nagykörút és az Andrássy út kereszteződésében található nyolcszögletű tér. Innen néhány percre találják a legendás Britannia Szállót, a mai Radisson Blu Béke Hotel Budapestet, amelyik pontosan 110 éve működik. Homlokzatát mozaik díszíti, híres kávéházában, a Zsolnay Kávéházban pedig a bejárat mellett egy látványos és hatalmas art deco stílusú üvegkupola látható 1938-ból.

Az Oktogon helyén 1872-ig gödör volt, amit feltöltöttek az Andrássy út kiépítésekor. 1872 és 1875 között épült fel a teret övező négy, eklektikus stílusú palota. 

Tovább haladva az Andrássy úton a Terror Háza Múzeumot találják - ez az egyik legnépszerűbb budapesti múzeum a Tripadvisor szerint. A következő a Liszt Ferenc Emlékház és a Bábszínház.

Nemsokára a Kodály Köröndhöz érnek. A Körönd csak 1908 után jelent meg a városképen, bár, ami érdekes, hogy azelőtt, 1872-ben is volt a közelben egy Körönd névre hallgató, nyolcszögletű tér a Városliget oldalában. 1916-ra alakult ki a környező utcák szerkezete. A Köröndön is találnak látnivalót, például a teret körülvevő 4 csodaszép palotát, és az egyik épületben működő Kodály Zoltán Múzeumot.

Az Andrássy útról érdemes letérni a Bajza utcára, és bekukkantani az Epreskertbe, ebbe a titkos kis parkba, ahol A sétaút végén pedig kitárul Önök előtt az impozáns Hősök tere.

Az Andrássy út egyik leghíresebb látnivalója az Operaház

Az Operaház helyén hírhedt betyárcsárda működött, a környéket elvadult növényzet uralta. Ekkor még sehol nem voltak az Andrássy úton a villák, nem volt még földalatti, hanem esténként bérkocsik vitték haza a jómódúakat palotáikba.

A neoreneszánsz stílusú operaházat a drezdai, párizsi, bécsi operaépületek mintájából kiindulva tervezte Ybl Miklós. Kilenc évig tartottak a munkálatok, eredménye a patkó alakú nézőtér lett kivételes akusztikájával, ahová a homlokzat négy múzsája csalogatja az előtte haladókat.

A megvalósítás 1875 októberében kezdődött. Az építkezés azonban lassan haladt, olyannyira, hogy 1881-ben átmenetileg le is állították a belső munkálatokat, és végre 1884. szeptemberében készültek el. Mint azt sejteni lehet, a költségek a tervezett 2 millió helyett 3,3 millió forintra nőttek. A szüneteltetésnek a bécsi Ringtheaterben történt tűzeset volt az oka, mert emiatt tűzbiztonsági tervmódosításokat hajtottak végre, és ennek következtében a kétezer főre tervezett befogadóképesség 1200 főre csökkent.

Az Operaházról szóló blogbejegyzésemben részletes leírást találnak az épületről.