Hogyan lehet pénztárcakímélő programokat kitalálni Budapesten? Milyen látnivalókat találnak, ahol nem kell belépőjegyet fizetniük? Ehhez adok Önöknek néhány tippet.
Imádom Budapestet; ugyanazzal a csillapíthatatlan szenvedéllyel szeretem felfedezni a szépségét, mint évekkel ezelőtt, és azt is szeretem, ha más is osztozik velem e szenvedélyben.
Az utóbbi hónapokban számtalanszor gondolkodtam azon, milyen programokat szervezhetünk magunknak, ha nem kívánunk belépőjegyet fizetni. Néhány ötletemet ebben a blogbejegyzésben osztom meg Önökkel.
Ha ihletforrásra lenne szükségük, használják a Köztérképet: ez a különleges közösségi oldal fotók és leírások segítségével segít a látnivalók (elsősorban köztéri alkotások, vagyis szobrok, emlékművek, térplasztikák, épületdíszek, szökőkutak) azonosításában.
Egy másik, általam is kedvelt inspirációs forrás a Fortepan: a régi budapesti képeket nézegetve gyakran felkeresek egy-egy helyszínt, hogy a saját szememmel lássam, miként változott 100, 70 vagy 50 év alatt.
Figyelem azt is, milyen új épületeket adnak át a városban, vagy melyeket újítják fel, így számolhattam be például a Hauszmann Programról is külföldi olvasóimnak.
Íme, a tippjeim.
Játék a hangokkal a Magyar Zene Házának élménykertjében
Ha jártak már a 2022 januárjában átadott épületnél, akkor biztosan felfigyeltek a közelből jövő különös hangokra. A Magyar Zene Házának élménykertjében ugyanis különféle, hangszerként működő kültéri eszközöket helyeztek el. Kipróbálhatjuk a dobokat, a marimbát, a burkolatba épített zenélő párnákat, az oszlopharangokat és a lábbal működtethető sípokat.
Vagy ott a cimbalomkör, a kreatív kültéri elemek tervezésére szakosodott Daily tous les jours kanadai művészeti és dizájnstúdió munkája. Ez egy interaktív zenélő járda: a burkolatba beépített szenzorok segítségével hangszerek hangjait csalogatják elő a lépéseink. A központi körben 12 érzékelő csempét helyeztek el, amelyek a cimbalom hangján szólalnak meg, a körön kívüli csempék pedig a zongorát, a gitárt és a hárfát idézik meg.
Az alábbi videóban 9 perc 28 másodpercnél kezdődik a városligeti zenei játszótér bemutatása.
Budapest kisebb, de annál izgalmasabb templomainak felfedezése
Ha Budapest templomairól esik szó, akkor a legtöbben először a Bazilikára, a Mátyás-templomra, esetleg a Belvárosi Plébániatemplomra gondolnak. Pedig a legnépszerűbb turista látványosságokon kívül számtalan olyan szakrális épület található Budapesten, amelyek mindegyikéről külön blogbejegyzést lehetne írni.
A város titokzatos templomairól egy néhány évvel ezelőtti blogbejegyzésemben már írtam, és most is azt javaslom, hogy keressék fel a margitszigeti Szent Mihály-kápolnát, a Ferences rendi kolostor és a Domonkos-rendi kolostor romjait, valamint a Várban a Kapisztrán téren az egykori Mária Magdolna-templom romjait.
Izgalmas és egyben szomorú a Hermina úton álló bájos, romantikus stílusban épült Hermina-kápolna története. József nádor a 24 évesen elhunyt leánya, Hermina Amália Mária főhercegnő emlékére rendelte el a megépítését. A felszentelését már nem érte meg, mivel 1847-ben elhunyt.
Olvasóim egyik kedvence az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom a Rózsák terén. Már önmagában az is élmény, ha körbejárják az épületet, a gótikáért megszállottan rajongó Steindl Imre remekművét. Ám belső tere is rengeteg szép részletet rejt:
Fotó: ©mitzobs/123RF.COM
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az Oroszlános szikla meglátogatása
Ha kirándulni mennek a budai oldalon, és az Országos Kéktúra nyomvonalát követik a Glück Frigyes úton, a Kecske-hegy oldalában, hamarosan az Oroszlán-sziklához vagy Oroszlános sziklához érnek.
Egykor csupán egy olyan természetes képződmény volt, ami emlékeztetett egy oroszlánra. 1926-ban azonban a Tolnai Világlapja már arról számolt be, hogy Glück Frigyes kormányfőtanácsos a Gugger-hegyi kilátónál található sziklát Markup Béla szobrászművésszel oroszlánná faragtatta át. (Markup Béla nevéhez fűződik többek közt a Halászbástya Csodaszarvas kútjának és az Országház kapuját őrző egyik oroszlán elkészítése is.) A szikla a II. világháború alatt megsérült, erősen deformálódott, ám az oroszlán alakjának egy-egy részlete még így is kivehető.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Homlokzatdíszek felkutatása
A stukkókra, vízköpőkre, atlaszokra és épületszobrokra korábban már felhívtam a figyelmüket “Keresem Budapest legszebb helyeit és a város csodáit” című blogbejegyzésemben.
Az épületszobrok mellett hajlamosak vagyunk úgy elsétálni, hogy fel sem nézünk, egy pillantást sem vetünk rájuk. Nem úgy az egyik leghűségesebb olvasóm, aki kifejezetten a róluk készült fotókat gyűjti. Azt írta a homlokzatokat ékítő szobrokról: “A szobrok illedelmesen ácsorognak a Hősök terén vagy üldögélnek például a Dunaparton. De én inkább azokat szeretem, akik komoly munkát végeznek, és akiket szinte senki sem méltat figyelemre. Ott állnak, és tartják a kapu feletti erkélyt, az ablakot… és néha olyan magasan, hogy csak az ablakvadászok látják meg őket.
Ha elfogadnak tőlem egy tanácsot: járjanak minél többször emelt fővel Budapesten (szó szerint), így Önök is kiszúrhatják a város házainak érdekes vagy éppen meghökkentő díszeit.
Csavargás a Svábhegyen
Többször is végigjártam a Svábhegy különféle helyszíneit, mivel lenyűgözőnek találom, mennyi rejtett értéket tartogat. Ha a sétát a Svábhegyi Jókai Mór Általános Iskolánál kezdik, máris egy szecessziós stílusjegyeket hordozó épületnél állnak. Az iskola előtt a Svábhegy híres lakójának, Jókai Mórnak a szobra látható: az író születésének 175. évfordulójára készült el Párkányi Raab Péter szobrászművész és Eleőd Ákos építész tervei alapján. A közelben található a Város-kút, a Buda várát a 15–16., majd a 18–19. században ivóvízzel ellátó vízvezetékrendszer legfontosabb forrása, és a fölé épült kútházak együttese, valamint az egyik híres svábhegyi klasszicista ház, a Lívia villa.
Ha továbbsétálnak a Szépkilátás Cukrászda felé, láthatnak néhány elragadó villaépületet és báró Eötvös József mellszobrát.
A sétát folytassák a Széchenyi-emlékműig. Nem árulok el titkot, ha bevallom, mennyire szeretem ezt az építményt és a környékét, korábban már írtam is a történetéről. 1868-ban Zsigmondy Vilmos geológus, bányamérnök hévizes kutat kezdett fúrni a Városligetben, a mai Hősök terénél. Így bukkantak a hévízre, amely fölé egyszerű építményt emeltek - ezt a mérnök fúrháznak nevezte.
A fúrházat 1884-ben lebontották, és helyére Ybl Miklós tervei alapján emeltek díszkutat. A millenniumi építkezések miatt azonban a díszkutat is lebontották, majd darabokban szállították át a Svábhegyre, ahol újra felépítették.
Ha maradt még erejük, gyalogszerrel elmehetnek a Normafáig, hogy megkeressék az egykor volt nevezetes fa, a Normafa helyét, azután gyönyörködjenek a kilátásban.
Street art munkák felfedezése
Budapest tele van izgalmas street art alkotásokkal - ezt már régen megállapítottam. Az utca művészei által kiszínezett ajtók, házrészletek és tűzfalak valami egészen elképesztő hangulatot kölcsönöznek egy-egy komor belvárosi utcának. A számomra legérdekesebb budapesti street art alkotásokat is külön blogbejegyzésbe gyűjtöttem annak idején.
Tisztelgés a hírességek előtt Budapest temetőiben
A főváros két leghíresebb temetkezési helye, a Kerepesi temető, vagyis a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert és a Farkasréti temető valódi műalkotások tárháza és magyar hírességek végső nyughelye. Mindkét temetőben láthatunk művészi színvonalon készült szobrokat, kriptákat, fejfákat.
A budai domboldalakra felkapaszkodó, 1894-ben nyitott Farkasréti temető az 1950-es évektől vált egyrészt az 1948 előtti és utáni politikai, egyházi, gazdasági és katonai elit, valamint általában tudós- és művészvilág első számú fővárosi temetkezési helyévé. Olyan kiválóságok sírja található itt, mint Básti Lajos, Aba-Novák Vilmos, Cseh Tamás, Elek Ilona, Dajka Margit, Gobbi Hilda, Honthy Hanna, Kolonics György, Szabó Magda vagy Psota Irén.
A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertet elsősorban azok látogatják, akik a XIX. század és a XX. század első évtizedeinek nagyjai előtt tisztelegnek, hiszen itt nyugszik többek közt Jókai Mór, Ady Endre, Blaha Lujza, Arany János, Deák Ferenc, Jászai Mari. Laborfalvi Róza és Kossuth Lajos is. De ide kísérték utolsó útjára korunk tiszteletre méltó személyiségeit is, például a sokak által csak Bálint gazdaként ismert Bálint Györgyöt, Gyarmati Fannit, ifjabb Rajk Lászlót, Ranschburg Jenőt és Szervátiusz Tibor szobrászművészt is.
Végigjárhatjuk a Margitsziget műalkotásait
Ha már a Margiszigetről és a szobrokról is említést tettem, a kettőt össze is kapcsolhatják, ha kiadós sétára vágynak. Vagy ha több, kisebb sétát szeretnének tenni a szigeten. Sőt: nem csupán a szobrokra, hanem más műalkotásokra is kiterjedhet figyelmük: a Japánkert térplasztikáira, az épületdíszekre vagy a szabadtéri színpad építményét díszítő porcelánmozaikra.
A Margitszigeten található műalkotások ráadásul a téli hónapokban jobban kiemelkednek a környezetükből, mivel nem takarják őket fák vagy bokrok lombjai.
A szoborkereséshez a legjobb forrás a Köztérkép.
